Értékesebb az esőerdő az ültetvénynél (National Geographic)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. június 8. - Egy ausztráliai kutatás kimutatta, hogy pénzben számolva is többet érnek Indonézia esőerdei természetes állapotukban, mintha kivágnák és a helyükön ültetvényeket létesítenének.

A kutatás apropóját az adta, hogy Kalimantánon (Borneó Indonéziához tartozó része) 3,3 millió hektárnyi területen kívánják a természetes vegetációt kipusztítani, a helyébe pedig olajpálma ültetvényeket létesíteni. A Conservation Letters című szaklapban megjelent cikk szerint a tágabb térség 46 veszélyeztetett emlőse közül 40 faj megtalálható a szóban forgó területen, amely élőhelyet biztosít többek között az orangutánnak vagy a rendkívül ritka indonéziai törpeelefántnak.
„Kutatásunk kimutatta, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésére fordított kiadás hatékony és gazdaságos módja annak, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget – jelentette ki Oscar Venter, a queenslandi egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Az ausztrál természetvédelmi szakember hozzátette, hogy „most arra kell törekednünk, hogy a politikai tárgyalások utolérjék a tudományt, ugyanis jelenleg még jócskán alábecsülik annak járulékos előnyeit, hogy az erdők védelmét a biodiverzitással kapcsoljuk össze".

A Washington Post internetes kiadása szerint az államok szén-dioxid kibocsátását korlátozó kiotói egyezményt 2012-ben a nemzetközi klímaváltozási egyezmény váltja fel, amelynek keretein belül az egyes kormányok olyan modellt hoznak létre, amely lehetővé teszi, hogy az erdőiket megvédő országok kompenzációhoz jussanak. Ez két lehetséges forgatókönyv szerint történhet. Első esetben az érintett országok közvetlen anyagi támogatást kapnak, megőrzik erdeiket, s ezáltal csökkentik az üvegházhatású gáz emisszióját. A másik alternatíva szerint pedig tevékenységük volumenével arányos mértékben krediteket szerezhetnek, amelyeket aztán értékesíthetnek a nemzetközi károsgáz-kibocsátási piacon olyan államoknak vagy cégeknek, amelyek túllépték a számukra előírt kibocsátási limitet.

A kutatás ez utóbbi lehetőséget vette figyelembe, és konkrétan kiszámolta az érintett erdőterület pénzbeli értékét, amely kizárólag a szén-dioxid megkötésből fakadóan származtatható bevétel mértékét veszi figyelembe. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha az adott ország a kreditjeit a szén-dioxid megkötés tonnájával számítva 10 és 33 amerikai dollár közötti áron adná el, az erdőterület természetes állapotban nyereségesebb lenne, mint a tarvágást követően létesített olajpálma ültetvények hozama, s a jelenlegi széndioxidkvóta-árfolyam tekintetében, amely tonnánként 20 dollár, javasolja az ültetvények telepítésére vonatkozó tervek elvetését.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.