Lelkes környezetvédőknek illatgyertya és műfa, még lelkesebbeknek gyökeres növény jut, de abban mindenki egyetért, hogy e nélkül a szokás nélkül nincs meghitt, otthonos hangulat, s a legszegényebbek is megemlékeznek róla néhány fenyőág segítségével.
A karácsonyfa felállítása az ünnep egyik legjellegzetesebb mozzanata
A karácsonyfa nélkül ma már szinte elképzelhetetlen lenne egy-egy meghitt ajándékozás december 24-én. Pedig a német eredetű szokás csupán a 17. században terjedt el a világon, mikor keresztény értékeink ötvöződtek a pogány hiedelmekkel, s így alakult ki a végleges hagyomány, mely szerint Luther Márton Jézus születésének tiszteletére állította az első fát gyermekeinek.
Magyarországon Brunswick Teréz, martonvásári grófnő volt az első, aki bécsi mintára állított karácsonyfát 1824-ben. A módosabb polgárok ezután már hódoltak a karácsonyfa-állítás szokásának, de a parasztok körében csak ebben a században, és volt, akiknél csak 1945 után honosodott meg a tradíció.
Az utóbbi időben azonban – részben környezetvédő, részben pénztárcakímélő szemléleteknek köszönhetően – egyre több alternatívája van a karcsonyfaállításnak, ki műfenyőkkel, ki gyökeres növényekkel próbálkozik, ám valószínűleg mindannyiunk szíve elszorul, mikor elhalad egy-egy fenyőillatot árasztó stand mellett, melyből egyre több van Budapest forgalmasabb csomópontjain. Ezeket a növényeket kimondottan karácsonyfának termesztik és vágják ki az erre a célra létesített fenyőültetvényeken – mesél a fenyők eredetéről Volski Péter fenyőfa-forgalmazó.
Főleg Magyarország nyugati részén, az Alpokalján, Zala megyében vannak ilyen ültetvények, mivel itt van elegendő, az örökzöldek fejlődéséhez szükséges napsütés illetve csapadék. Magyarországra ezen kívül dán import fenyők kerülnek még, ahol a megfelelő klíma miatt hatalmas területeken foglalkoznak fenyőfák termesztésével.
A fenyő értéke
A fenyő értékét az határozza meg, hány év alatt éri el azt a magasságot, amely alkalmassá teszi a kivágásra – meséli Volski Péter. Ezért van az, hogy a lucfenyő, amely 4-5 év alatt nő meg a szükséges szintre, olcsóbb, mint 10-12 év alatt kifejlődő társa, a nordmann. Átlagosan elmondható, hogy a növényeket 5-10 éves korukban vágják ki, a kitermelést pedig novemberben kezdik meg a termelők.
A forgalmazóknak nincsen könnyű dolguk, hiszen már ekkor el kell dönteniük, milyen mennyiséget rendeljenek meg, hogy az elegendő legyen az ünnepekre és ne maradjon a nyakukon sem. ??A fenyőfák ára attól is függ, milyen messziről érkeztek, ezért van például, hogy Zala megye környékén olcsóbban juthatunk karácsonyfához. Idén egyébként is drágultak a karácsonyfák, köszönhetően az áfaemelésnek, illetve a benzinár növekedésének. A faárusok egyébként is kénytelenek viszonylag nagy árréssel dolgozni, hiszen sosem lehet pontosan megbecsülni, mennyi fa fogy az adott évben, így ez a bizonytalanság is belekalkulálódik az árba. Átlagosan elmondható, hogy a tavalyi 2000 forintos méterárhoz képest idén a lucfenyő 2500-3000 forintba kerül.
Jóval tartósabb, ám annál borsosabb áron mért társa a normandiai fenyő métere 5-6 ezer forint, míg az ezüst fenyő a kettő között foglal helyet értékét és tartósságát tekintve is – árulja el a fenyőfaárus. Azt is megtudhatjuk, hogy a földlabdával rendelkező fenyőfák túlélési esélye körülbelül 50 százalék, mivel ezek a hidegről a lakásba kerülve elég nagy sokkhatásban részesülnek.
A meleg megindítja a növény keringését, majd mikor ismét kikerülnek a természetbe, újabb fagyhatás éri őket - mondja el kérdésünkre a fenyőkereskedő, hozzátéve hogy ezt a saját korábbi tapasztalatai is igazolják. Volt olyan év, hogy az utolsó fenyőkre december 24-én még nyilvános licitálás folyt egy-egy lerakatnál, de az utóbbi időben inkább az a jellemző, hogy a kereskedők nyakán maradnak a kivágott növények.
Azt, hogy idén a válság miatt mekkora lesz a kereslet visszaesése (az interjú készítésének időpontjában körülbelül egy hete kezdték árulni a fákat) egyelőre nagyon nehéz lenne megmondani - fejti ki Volski Péter, aki azt is elárulja, hogy a fenyőárusok forgalmuk 50 százalékát az ünnep előtti utolsó két napon bonyolítják le. Ez minden évben így van, ezzel kalkulálnak, nem idegeskednek előre emiatt.
A fenyőárus nem tart attól, hogy a műfenyők rontják a piacot, inkább azt nevezi meg problémaként, hogy egyre több a kisebb, ideiglenes lerakat a városban, s így azoknak a kereskedőknek, akik évről évre ezzel foglalkoznak, egyre nehezebb előre felmérniük, milyen forgalom várható.
Volski Péter azt tanácsolja, hogy amennyiben el szeretnénk kerülni, hogy illegális fakitermelésből származó fenyőt vásároljuk, inkább keressük fel a nagyobb, többnyire áruházak parkolójában lévő lerakatokat, mert ezeket a hatóságok is folyamatosan ellenőrzik. Czefernek Léna