A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kéri a társadalom tagjait, a parlament, a kormány képviselőit és a gazdasági élet szereplőit, hogy segítsék elő a hatékonyabb együttműködés kialakítását a természeti értékek védelme érdekében!Az Európai Unió természetvédelmi jogi szabályozása, illetve az átalakuló agrártámogatási rendszere arra helyezi a hangsúlyt, hogy a társadalom tagjainak és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata a természeti adottságokkal, természeti, táji értékekkel erősebbé váljék, ennél fogva valódi partnerség alakuljon ki a társadalom tagjai, a kormányzatok és a gazdasági élet szereplői között a természeti és táji értékek védelmében. Az erősödő kapcsolat révén a természeti értékek és az azokhoz kapcsolódó kulturális, gazdálkodási hagyományok, illetve mindezek még fellelhető szerves kapcsolatai fennmaradjanak és továbbfejlődjenek. A mindennapi élet során is szembetűnővé kell hogy váljék ezen értékek életfenntartó, gazdasági szerepe is (a lakosság kisfalvakban való életlehetőségeinek biztosítása, iható víz, tájképi értékek, biztonságos és helyi élelmiszerek, az élővilág, a táj sajátosságait, gazdagságát fenntartani képes hagyományos és új gazdálkodási technikák, eszközök, eljárások stb.).
Késedelmes elfogadás
A természeti és táji értékekben gazdag Magyarországon különösen jó lehetőségek vannak a felvázolt célok elérésére. Ehhez azonban szoros együttműködés és a látszólagos vagy a valódi érdekellentétek csökkentésére van szükség, amelyre jó lehetőséget kínál a Natura 2000 hálózat.
Annak ellenére, hogy a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos jogszabály kihirdetését mind a hazai civil szervezetek, mind az EU Bizottság képviselői is sürgették, a kormány 2004. október 8-án öt hónapos késéssel fogadta el a Natura 2000 területek kijelölésének és védelmi kérdéseinek egyes elemeit tartalmazó Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (K. 8.) kormányrendelet. Az említett jogszabály ugyan nem jelöli ki a Natura 2000 területeket, de nyilvánosságra hozza azok megnevezéseit és valószínűsíthető területi kiterjedésüket. A megfogalmazott szabályok között azok, amelyeket az Európai Unió természetvédelmi irányelvéből – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43IEKG – vettek át, érthetőek és ellentmondás mentesek. Számos megfogalmazott szabály azonban Valószínűleg nem állja meg a helyét sem a hazai, sem pedig az Európai Bíróság előtti eljárásokban. Maga a rendelet a hazai jogszabály-alkotási gyakorlat mélypontját jelenti, annak ellenére, hogy számos jogszabálytervezett készült, amely szakmailag megalapozott módon kezelte volna a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat.
Hiányosságok
A természetvédelmi civil szervezetek mellett számos más kutatási, gazdálkodói, érdekképviseleti szervezet is aggodalmát, kritikáját fejezte ki a Natura 2000 területek kihirdetése körüli tájékoztatási, egyeztetési és kommunikációs csend, illetve a megjelent jogszabály rendelkezéseivel kapcsolatban.
Elfogadhatatlan a civil szervezetek számára egyrészt, hogy a környezetvédelmi tárca még jelenleg sem folytat széles körű társadalmi tájékoztatást, nem folytat egyeztetéseket a Natura 2000 területeken és a természetvédelemben dolgozó szakmai szervezetekkel a legoptimálisabb megoldásokról. Másrészt pedig, hogy a különböző kormányzati intézmények információ-visszatartása vagy együttműködési készségének hiánya, szabályozatlansága (pl. FÖMI és MVH MEPAR feletti uralma) lehetetlenné teszi a kijelölés folytatását. Harmadrészről: hogy a tárcák nem összehangoltan törekednek a hazai természeti értékek, mint nemzeti kincs megőrzésére, hanem esetenként saját hatáskörükben vagy kormányszinten kívánják meghatározni a teendőket:
Az EU rendelkezéseinek és számos bírósági ítéletnek az értelmében a honvédelmi miniszternek nincs mérlegelési, felülbírálati jogköre abban a tekintetben, hogy egy adott terület Natura 2000 hálózat részeként kihirdetésre kerüljön-e vagy sem, lásd kormányrendelet 5. §(3).
A rendelet a kijelölés céljának meghatározásokra vonatkozóan tartalmazza a megfelelő előírásokat lásd: 4. § (1), (3) és a (4) bekezdéseket. Szögesen ellentmond viszont a rendelet 4. § (2) és a 8. § (3) bekezdése a kialakult EU-joganyagnak (irányelvek, bírósági esetek). Két bekezdés a rendelet céljait „más, különösen az ország társadalmi-gazdasági fejlődése, illetve a honvédelmi érdek szempontjából lényeges, törvényben vagy a kormányrendeletben meghatározott, más fontos közérdeket szolgáló fejlesztési célokkal összehangoltan" kívánja megvalósítani. Ugyanakkor ennél nyilvánvalóan lényegesen többre gondol a szövegező, amikor az idézett 4. § (2) bekezdésére utalva, a 8. § (3) bekezdésében kijelenti, hogy lényegében bármilyen (lásd fent „más, különösen" megfogalmazást) más célnak a rendelet céljaival való ütközése esetén a Natura 2000 területként kijelölt terület használatának feltételeiről „az érdekelt miniszterek és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön megállapodásban rendezik a további használat feltételeit. Megállapodás hiányában a terület használatáról a kormány dönt." Ez a rendelkezés nem szolgálja az átláthatóság, kiszámíthatóság alapvető jogi, erkölcsi és szakmai elveit, a minisztériumok szintjére helyez egyedi döntéseket, amelyek megoldása szakmai és nem politikai kérdés. Ugyanakkor a szövegezőnek valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy a rendelet szerint ebben az esetben sem térhetnek el a miniszterek, vagy a kormány maga sem térhet el a 4. § (4) bekezdésének előírásaitól. Ennek ellenére érthetetlen és zavart, jogbizonytalanságot keltő a rendelkezés.
A civil szervezetek véleményük megfogalmazása során először az elfogadott 275/2004. kormányrendeletben foglaltakra vonatkozóan összefoglalták a szabályozás és a várható megvalósítás problémáit, majd az EU irányelvének rendelkezéseivel, illetve az Európai Bíróság esetjogával vetették össze a kialakított szabályokat, véleményüket a Természetvédelmi Hivatal vezetőjének átadták, illetve az EU Bizottság képviselőit is tájékoztatták.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatja a természetes tájvédelem társadalmi támogatottságának növelését, illetve kész a gazdasági és kormányzati szereplőkkel való értékmegőrző együttműködésre. Ennek elősegítésére azonban határozott politikai akarat szükséges.
Szilvácsku Zsolt
vezető tanácsadó
A civilek által megfogalmazott problémák
A természetvédelmi civil szervezetek több problémát is megfogalmaztak, így például:
A Natura 2000 területek EU-szabályainak megfelelő kihirdetését nem tartalmazza a rendelet. Jogi értelemben nincsenek a Natura 2000 területek kihirdetve.
A társadalom érintett tagjai, a szakterületek, önkormányzatok, gazdálkodók, számára nem biztosít a szabályozás megfelelő szintű információt a területek kijelölési indokairól, illetve a védelemről és annak területi céljairól.
A Natura 2000 területeken kötelező védelmi feladatokból fakadó megőrzési kötelezettség nem biztosítható a megjelent rendelet alapján.
A rendeletben foglalt feladatok mellől hiányoznak azok az eljárási szabályok, amelyek a megőrzés, a törvény előtti egyenlőség, az átláthatóság, a kiszámíthatóság biztosításának és az eltérő bánásmód elkerülésének garanciái lennének.
A rendelet 2007 utánra helyezi a Natura 2000 területeken gazdálkodók támogatását.
A rendelet 7.§-a hibásan, kiveszi a rendelet hatálya alól a védett területeket (lásd Tvt. 4. § g pont!).