2011. július - Visszatért régi kollégánk, Horváth Iván. Több mint egy
évtizedet lehúzott a Bakonyerdő jogelődjénél, a Befagnál, majd az
erdészeti hatósághoz került, ahol az igazgatói posztig vitte. Horváth Ivánt mégis visszahúzta a szíve, s igent mondott vezérigazgatónk felkérésére.
Horváth Iván különböző beosztásokat töltött be a Befagnál, mígnem 2001-ben, 13 év után átigazolt a Zala megyei erdészeti hatósághoz. Ott is végigjárta a ranglétrát, egészen az igazgatói posztig jutott. Ebben a pozícióban érte a megkeresés: Varga László hívta, jöjjön vissza az erdőgazdasághoz. - Hosszú távú elképzelésekről, a cég stratégiájáról beszélgettünk a vezérigazgatóval, akit régóta ismerek. Közel három hónapon át beszélgettünk, hogyan is képzelnénk, képzeljük a vállalat jövőjét. Nem álltak távol a gondolataink. Végül mégis sokat hezitáltam, mire beadtam a derekamat. 2010 novemberében visszajöttem. Némi túlzással mondhatom azt is, hogy tulajdonképpen hazajöttem. Úgy érzékeltem, hogy szeretettel fogadtak. Nagyon sok ismerősöm van itt, akikkel tartottam a kapcsolatot, tehát nem ismeretlenek közé kerültem. Akit pedig nem ismertem, mert a távozásom után állt munkába, szerintem velük is gyorsan sikerültje kapcsolatot kialakítanom. Úgy gondolom, kialakult az a normális emberi kapcsolat az egységek munkatársaival és a központ dolgozóival egyaránt, ami szükséges a napi korrekt együttműködéshez.
Ellenőrzési osztályvezető beosztásba került. E pozícióból adódóan tulajdonképpen a cég minden tevékenységi területével foglalkozik, a pénzügyi kérdésektől kezdve a beruházási területen át egészen a napi termelésig. Ha új szabályozást vezet be a társaság, azt előzetesen egyeztetik vele, ha nagyobb horderejű döntésre kerül sor, akkor előzetesen részt vesz ezeknek az előkészítésében.
- Ilyen értelemben a felelősségem mindenhol megjelenik. Nem mondhatom azt, ha valamilyen döntés, intézkedés születik, hogy nem tudtam róla. Nem húzhatom ki magam belőle. És persze nem is akarom! Ezért is kell folyamatosan egyeztetnünk mindenről. Azt gondolom, tevékenységemmel hosszú távon a segítségére tudok lenni a cégnek.
Egyébként mint belső ellenőr vagy a belső ellenőrzés vezetője a megelőzés híve. Nem a büntetés, a szankcionálás, a félelemkeltés acélja. Olyanfajta szabályozást szeretne kialakítani, ami minél nagyobb hatékonysággal megelőzi a hibákat; ami segít a kollégáknak elkerülni a rossz, a problémás helyzeteket. Az elmúlt fél évben - szerencsére nem nagy számban - tapasztalt olyan hiányosságokat, amelyeknek nem lett volna szabad előfordulniuk, de az a dolguk, hogy ezeket feltárják és megoldják a problémákat. Azzal is tisztában van, hogy ez nem egy olyan beosztás, ahol csak barátokat lehet szerezni. Sajnos adódhatnak olyan helyzetek, amikor valakivel szemben el kell járni. De erre fel van készülve. Az eltelt pár hónapban úgy tapasztalta, van igény arra, hogy szakmailag megalapozott belső ellenőrzés működjön a cégnél. A munkatársak, a központi és a külső egységeknél egyaránt várakozással tekintenek a belső ellenőrzés ténykedése elé: támogassák, segítsék az egységeket a napi munkájuk során, hogy meg tudják oldani a rájuk bízott felelősségteljes feladatokat. Éppen ezért sok mindent újra kell szabályozni, ami a termelésre és a pénzügyekre egyaránt vonatkozik.
- Ha egyfajta ars poeticát megfogalmazhatnék, akkor azt is mondanám: a napi munkát kívánom segíteni, támogatni, keretek között tartani, természetesen azzal, hogy nem léphetek ki a beosztás kötelmei alól. A szabályok ugyanis mindenkire egyformán vonatkoznak!
Horváth Iván szerint a válság megviselte a céget, de ma már érezhető a kilábalás, ami egyfajta felívelő pályát vetít elénk. Erre az új vezetés is garancia.
