Zalában tanácskoztak titkáraink (Erdészeti és Faipari Híradó)

2012. december - Vállalati, intézményi titkáraink testülete a Zalaerdő Zrt. vezetőségének és Szakszervezeti Bizottságának meghívása alapján a vállalathoz kihelyezve tartotta országos értekezletét. A tanácskozás lebonyolításához kiváló infrastruktúrát nyújtott a Bánokszentgyörgyi Erdészet szentpéterföldei vadászháza.

Időszerű feladataink
A titkári tanácskozást az Elnökség ülése előzte meg, amelyet dr. Halmágyi János, Szakszervezetünk elnöke vezetett.
Az elnök tájékoztatást adott a folyamatban levő munkákról. Elmondta például, hogy szakszervezeti konföderációnk, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés felhívására szakágazatunkra vonatkozóan a jövő évre a közszférában 20%-os nettó béremelést javasolt az EFDSz, a cafetériára vonatkozóan is. A versenyszférában pedig 6-10%-os bér- és 5%-os cafetéria-emelést.
Javaslatunkat a számítottnál nagyobb infláción túlmenően azzal is indokoltuk, hogy ágazatunk több évi erőfeszítésünk ellenére még mindig történelmi lemaradásban van a nemzetgazdasági átlaghoz, illetve a velünk összehasonlítható ágazatokban elért személyi jövedelmekhez képest, bár a fagazdaság huzamos idő óta szép termelési eredményeket nyújt.
Elmondta Halmágyi János azt is, hogy hosszú idő után dr. Orbán Viktor miniszterelnök októberben végre találkozott szakszervezeti vezetőkkel és a jelzések szerint kilátás van arra, hogy ez az eszmecsere folytatódni fog az ágazati szakszervezetekkel.
Szakszervezetünk intenzíven foglalkozik az új Munka Törvénykönyve munkavállalói érdekvédelmi szemponttól történő feldolgozásával, jobb megismerésével. Ennek érdekében többek között konferenciát szervez munkajogász specialista előadó bevonásával. (Ez azután nem sokára meg is történt. Az erről szóló tudósítás Híradónkban külön cikkben olvasható.)

A zalai erdő- és vadgazdálkodás
A titkárok értekezletén részt vett Horváth Ferenc, a Zalaerdő Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, valamint Hopp Tamás, a Bánokszentgyörgyi Erdészet igazgatója. Az előbbi úr az erdőgazdasági részvénytársaság egészének, utóbbi pedig az erdészetének tevékenységéről adott tájékoztatást. Az ülés Zalába történt kihelyezésének az egyik célja ugyanis az volt, hogy titkár kollégáink képet kaphassanak az ország valószínűleg legjobban prosperáló erdőgazdaságáról.
Horváth Ferenc úr tájékoztatójából megtudtuk, hogy a 30%-os erdősültségű Zala megye 118 ezer hektár erdejéből a Zrt. 56 ezer hektáron gazdálkodik. Fő tevékenységük természetesen a fakitermelés, aminek a lehetőségét 100%-ban kihasználják. Ez ebben az évben 368 ezer nettó köbmétert jelent. A társaság tervezett nyeresége 420 millió forint. Egy köbméter fa értékesítése kb. 10 ezer forint nyereséget hoz a vállalatnak.
Zala hazánk legendás vadászterületei közé tartozik, elsősorban a gímszarvas szempontjából. Ám amint Horváth kolléga úrtól megtudtuk: nincsen öröm üröm nélkül. Ugyanis olyan magas a vállalatra nehezedő vadkár összege, hogy az már-már a vadgazdálkodási ágazat nyereségességét veszélyezteti.

Oázis a sivatagban: egy beruházó vállalat
Igen figyelemre méltó volt a vezérigazgató-helyettes úrnak az a közlése is, amely a cég beruházásaira vonatkozott. Ennek éves összege mostanában évi 500 millió - 1 milliárd forint között mozog! Döntően az erdei feltáró hálózat fejlesztését, továbbá építkezéseket, gép- és járműbeszerzéseket jelent.
Azért tartottuk ezt figyelemreméltónak és örvendetesnek, mert köztudott, hogy mostanában, a gazdasági válság közepette nemzetgazdasági viszonylatban a termelő beruházások volumene milyen alacsony szinten áll a magyar vállalatok, vállalkozások körében.
Titkáraink érthető módon különös figyelemmel hallgatták a munkaügyi adatokat. A Zalaerdő Zrt. bruttó statisztikai létszáma 420 fő, ebből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 400 fő. A keresetszínvonal 2012-ben 3 millió forint. Az erdészek keresete havi 120-200 ezer forint között szóródik, a legjobban keresőké 220 ezer Ft.
Befejezésül Horváth Ferenc vezérigazgató-helyettes úr hangsúlyozta: fontos volna, hogy legyen már ágazati kollektív szerződés! (Ezzel a témával „Napirenden: az új MTK" című írásunkban foglalkozunk Híradónknak ebben a számában.)

A közmunka nem alternatívája a szakmunkának
Hopp Tamás erdőmérnök, erdészeti igazgató úr tájékoztatójában elmondta, hogy a Bánokszentgyörgyi Erdészet húsz község határában fekvő 8.120 hektár erdőterületen gazdálkodik. Ez a terület 16 erdészkerületre, illetve hat vadászkerületre van felosztva. Fizikai dolgozóik száma 46 fő, de e mellett számos vállalkozóval is dolgoznak. Legfontosabb fafajuk a bükk (bár van még akác is). Ám az egyik nagy gondjuk, hogy a klíma közismert változása, vagyis melegedése és szárazulása miként fogja érinteni ennek a fafajnak a jövőjét, amelynek a faanyaga már most is jelentős mértékben álgesztes.
Az erdőműveléssel kapcsolatban figyelmet érdemlő megjegyzése volt Hopp kolléga úrnak, hogy a közmunka nem alternatívája az erdőművelési szakmunkának. Nagy a fluktuáció is a közmunkások körében.
A fakitermelést rövidfás technológiával folytatják. Ez az információ azért is volt érdekes számunkra, mert még jól emlékszünk: nem is olyan régen éppen a zalai erdőgazdaság volt az un. hosszúfás fakitermelési rendszer őshazája és a vállalat akkori főmérnöke, néhai dr. Andor József erdőmérnök volt annak egyik apostola.
Az erdészet egyik specialitása, hogy még ma is 109 kilométer erdei vasutat üzemeltet, amelyből 32 kilométer a korlátolt közforgalmú személyszállításra engedélyezett pályahossz.

Intenzív a zalai vadgazdálkodás
A vadászkerületek említett száma is jelzi, hogy a vadgazdálkodás milyen közelről érinti ezt az erdészetet is. Egyrészt a vad, másrészt a vadkár csökkentése érdekében sok vadföldet művelnek és dám vadaskertet is üzemeltetnek. Érdekes megoldás, hogy az összes értékesíthető vadászatukat egy tételben megveszi egy német vadászati vállalkozó, így a lebonyolítás már az ő gondja.
Maga a tanácskozás helyszíne, az 1925-26 táján felállított, nagyon szép, patinás és hírneves szentpéterföldei vadászház is kiemelkedő objektuma az ugyancsak nemzetközi hírnévnek örvendő zalai vadgazdálkodásnak-va-dászatnak. (A vadászház történetét az „Erdészeti Lapok" 2012. évi októberi számának 318. oldalán megírta jeles erdészettörténészünk, Szakács László okl. erdésztechnikus, Bedő-díjas.)
A vállalati tájékoztatók elhangzása után dr. Halmágyi János elnökünk Szakszervezetünk tevékenységéről és törekvéseiről adott tömör tájékoztatást a vállalati szakemberek számára, amit azután mintegy a gyakorlatban illusztrált maga a titkári értekezlet, az időszerű témák és feladatok megvitatása is. (A CEP elnökségének átvétele; a Sportnapok fejlesztése; a jövő évi bérezés; az új Munka Törvénykönyvének feldolgozása; jogsegély-szolgálat esetleges felújítása; taglétszámfejlesztés; az új egyenruha ügye; a nyugdíjasok körében folytatott munka stb.)

A Lenti Erdészet munkássága   
Az értekezlet második napján a titkárok Lentibe utaztak, ahol Gróf András erdőmérnök úr, a Lenti Erdészet igazgatója adott tájékoztatást az egység munkájáról annak szép, új irodaházában.
A Zalaerdő Zrt. 4.sz. Lenti Erdészete: nagy erdészet. 15.500 hektár erdőterületen gazdálkodik, vadászterülete pedig ennek csaknem a duplája. Északi tájain sok magánerdő is van és a tulajdon szerinti területkeveredésből átjárhatósági konfliktusok származnak. Nem egy helyen úthasználati díjat kell ezért fizetniük.
Az erdőállományok változatosak. Sok az elegyes-vegyes erdő. A főfafajok: erdeifenyő 40%, tölgy 25%, bükk %; a többi 10%: cser, gyertyán, akác, lucfenyő. Az állományok jó minőségűek, élőfakészletük hektáronként 500-600 bruttó köbméter.
Az évi fakitermelés az utóbbi években mintegy 100 ezer nettó köbméter. Ennek kb. 80%-a, 75-80 ezer köbméter a véghasználat.
Az erdőfelújítást, ahol csak lehet, természetes úton végzik, még az erdeifenyvesekben is. Nagyon fontos, hogy a vágás után ez gyorsan megtörténjen és a talaj ne gyomosodhasson el, mondja Gróf András. Ugyanis a vegyszeres gyomirtás azután az Európai Unió előírásaiba ütközik.
Ahol nem megy a természetes felújítás, ott erdősítenek, évente mintegy 100 hektárt. Ezen túlmenően telepítenek is erdőt, évente 20-40 hektárt.
Mind az erdőművelés, mind az erdőhasználat során figyelemmel kell lenniük arra, hogy területükből 1.200 hektár szigorúan védett természetvédelmi kategóriába tartozik, 5.000 hektár pedig „Natura 2000" terület.
Ami a munkaviszonyokat illeti, összlétszámuk 115 fő, ebből 55-en a Lenti Fűrészüzemben dolgoznak. Továbbá jelenleg 84 közmunkással, valamint 200 vállalkozóval dolgoznak együtt. A fahasználat minden mozzanatát vállalkozók végzik, úgy, hogy a gépeket a részvénytársaság szerzi be és bérbe adja számukra. A közelmúltban például egy „Sampoo" harvesztert vásároltak, amely naponta 2.000 köbméter fát képes kitermelni!

A nagy gímbikák hazája
Az összesen mintegy 30.000 hektáron folytatott vadgazdálkodás és vadászat persze a Lenti Erdészet életében is fontos szerepet játszik. Hiszen köztudottan világszínvonalú gímszarvas-trófeák teremnek errefelé.
Az évi lelövés szarvasból 600 darab, vaddisznóból 1.200-1.300 darab. Disznóskertjeikben 700-800 vaddisznó él. A vadászatok alkalmával a középkorú selejtbikák kilövésére koncentrálnak, a fiatal bikákat kímélik. Ez a jövő minőségi vadállományának a biztosítéka.
Itt is magas a vadkár összege, amiben azonban bizonyos spekulációk is benne rejlenek. Az idén például a kukoricásokban keletkezett hatalmas aszálykár egy részét is az erdőgazdaság számlájára próbálták rácsempészni egyes gazdák.
Az aszály az Erdészet mintegy 600 hektárt kitevő lúcfenyveseiben is pusztított, megtetézve a szúkárt.

Megőrizték a Lenti Fűrészt
A tájékoztató meghallgatása után Lukács Ferenc úrnak, az Erdészet fafeldolgozási ágazatvezetőjének kalauzolása mellett a Lenti Fűrészüzemet tekintette meg a titkárok csoportja.
Az országos titkári tanácskozás Zalába történő kihelyezésének ugyanis az egyik fontos célja éppen az volt, hogy Szakszervezetünk munkájának a faipari dolgozók körében történő erősítése érdekében vezető aktivistáink reális helyzetképet, közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az egyre fogyatkozó-soványodó elsődleges faipar körében egy még normálisan működő, stabil termelő egység mai állapotáról.
A nagy múltú, még az egykori Esterházy hercegi hitbizomány által 1923-ban létesített Lenti Fűrészüzem e célra megfelelőnek látszott. Második virágkorát az 1960-as, '70-es években élte, amikor még 300 dolgozóval működött és évente 70 ezer köbméter alapanyagot dolgozott fel. Az 1989-es rendszerváltás utáni évek itt is kritikus időszakot jelentettek, de az akkori vállalatvezetés szerencsére nem dobta oda az üzemet („bizonyítási, megfelelési kényszerből") a bűnösen meggondolatlan privatizáció prédájává. A termelés ugyan itt is súlyos mértékben visszaesett, de az üzem megmaradt az állami erdőgazdasági részvénytársaság kezelésében. A dolgozói létszám jelenleg 55 fő, a feldolgozott alapanyag mennyisége pedig évi 15 ezer köbméter.

A fa hasznosítása 100%-os
A bölcs döntés gyümölcseit a Zalaerdő Zrt. ma már élvezheti. A kitermelt faanyag Horváth Ferenc által említett 100%-os hasznosítása itt megvalósul. Ugyanis az aprítékká feldolgozott vékony faanyagot és a szelvényáru gyártása során keletkezett fűrészüzemi hulladékot is a közelmúltban elkészült pelletgyártó üzemben tovább feldolgozva, értékes és egyre keresettebb tüzelőanyagot gyártanak. A pelletgyártáshoz szükséges hőenergiát pedig az ugyancsak nem régi hőközpontban a még pelletnek sem alkalmas kéregből és más hulladékból termelik.
Így valóban elmondható, hogy az erdőből kitermelt faanyag Lentiben maradéktalanul, rügyig-bimbóig iparilag hasznosul. A továbbfeldolgozást azonban még tovább kívánják fejleszteni, de azt egyelőre nem tudtuk meg, hogy miként. Sejtéseink vannak.

Lenti ma is mintaüzem
Örömmel tapasztaltuk, hogy az üzemben kifogástalan rend és tisztaság uralkodik, a porelszívó légtechnika jól működik, a dolgozók használják az előirt munkavédelmi felszereléseket, a gépesítettség magas fokú. A készárutéren a fűrészárut gondosan kezelik, védik. A készletet első ránézésre kissé magasnak találtuk, de kalauzunk, Lukács úr elmondta, hogy az áru rendszeresen, periodikusan cserélődik. Azt még Gróf András úrtól hallottuk, hogy a fűrészüzem évi 650 millió forinttal járul hozzá az Erdészet és egyben a vállalat árbevételéhez.
Sajnos, mozgalmi szempontból azt találtuk, amire nagyjából számítottunk is: a szervezettség alacsony. Az egyik megkérdezett munkásnő őszintén meg is mondta: nem sok értelmét látja, hogy fizesse a tagdíjat, ha az mégoly mérsékelt is. Ez a szerény tapasztalat is megmutatta: tagtoborzási akciótervünkben nagyon gondosan ki kell munkálni, hogy miért érdemes ma szakszervezeti tagnak lenni.

Múlt és jelen összefonódása
A program következő állomása a Zalaerdő Zrt. lenti üzemi múzeumának megtekintése volt a fűrészüzem tőszomszédságában.
A múzeumot a Csömödéri Áll. Erdei Vasút lenti végállomásának egykori épületében rendezték be két teremben.
Az egyik helyiségben a kisvasút történetét mutatják be tárgyi emlékek, írásos és fotódokumentumok. A kiállításhoz kapcsolódóan Kalita Mihály úr, a vasútüzem jelenlegi vezetője tartott érdekes előadást, történelmi ismertetést. Amit pedig az üzem mai helyzetéről mondott, az kb. megegyezik a többi még meglevő erdei vasútéval: nagy a közönségigény a romantikus kisvasút iránt, szükség van rá, fejlesztettek is, fejlesztenének tovább is, de a pénz... A vasút nemcsak költséges, hanem veszélyes üzem is; az erdőgazdaság illetékes dolgozóit büntetőjogi felelősség terheli az üzembiztonságért, nem lehet viccre venni a dolgot. De ha közönségigény van a közjóléti szolgáltatás iránt, akkor arra közpénzből kell(ene) áldozni!
A másik helyiségben a „ Göcsej kincsei: az erdő és a fa" című kiállítás hasonló módon a nagy múltú zalai erdő- és vadgazdálkodás történetéből ad ízelítőt. Irigylésre méltó szakmai antikvitásokat, nagy értékeket tartalmaz mindkét gondosan elrendezett, szép kiállítás. Kár, hogy nem kapható róluk egy ábrákkal bőven illusztrált ismertető kiadvány.
A múzeum megtekintése és a közeli Denis Étteremben elköltött ebéd után még egy kis délutáni lenti városnézés következett. Majd a társaság erdei vasútra szállt, hogy Szentpéterföldére utazzon. S már az este sötétjében, kissé fáradtan, de élményekkel és tapasztalatokkal telítve érkezett meg szállására.
Titkáraink kétnapos kihelyezett zalai értekezlete a vadászházban közös vacsorával ért véget; köszönet a szíveslátásért a ház személyzetének! A meghívásért, a sok szép élményért és hasznos tapasztalatért pedig köszönet a Zalaerdő Zrt. menedzsmentjének, Szakszervezeti Bizottságának és titkárának, az egész rendezvény gondos főszervezőjének és szíves háziasszonyának, Horváth Borbála kolléganőnek! Király Pál