2014. november 4. - Az áprilisi országgyűlési képviselőválasztást követően a kormányfő bizonyos szerkezetátalakítást hajtott végre az államirányítás szervezetében és jelentős személyi változások is történtek az állami főtisztviselők körében.
Ma már közismert tény például, hogy szaktárcánk elnevezése „Vidékfejlesztési"-ről ismét az 1889 óta hagyományosnak tekinthető „Földművelésügyi"-re változott. A vidékfejlesztés a Miniszterelnökség ügykörébe került (feltehetően a számos támogatás kifizetésének egységesebb kezelése miatt), ahol Kiss Miklós Zsolt államtitkár lett a tématerület gazdája.
A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaság felett a tulajdonosi jogokat gyakorló, irányító és felügyeleti szerv a Magyar Fejlesztési Bank helyett - szintén hagyományos módon - ismét a Földművelésügyi Minisztérium lett. (2014. évi XXXV. törvény.)
Szakmánk, az erdészet FM-en belüli jelenlegi helyzetét egyes nyílt források alapján tudjuk körvonalazni.
Mindenekelőtt a 3/2014. (VIII. 1.) FM számú utasításra tudtunk támaszkodni, amely az FM Szervezeti és Működési Szabályzatáról (FM-SzMSz) szól. Különösen annak 3. függelékére, amely jól rendszerezett áttekintést nyújt a Minisztérium szervezeti felépítéséről, szervezeti egységeiről. A dokumentum megtekinthető a világhálón. Terjedelme mintegy 140 oldal, ebből igyekszünk kiemelni a számunkra legfontosabb tudnivalókat.
Az FM-ről dióhéjban
A minisztérium élén változatlanul dr. Fazekas Sándor áll, akinek a munkáját közvetlenül segíti a Miniszteri Kabinet, valamint az Ellenőrzési Főosztály.
A Kabinet alá tartozik a Miniszteri Titkárság, valamint a Sajtóiroda; a főosztály keretében pedig a Belső és a Fejezeti Ellenőrzési Osztály működik.
A minisztérium munkáját ezután hat államtitkár irányítja a miniszter közvetlen alárendeltségében. Egy kivétellel mindegyiknek van legalább egy helyettes államtitkára. A helyettes államtitkárok száma jelenleg kilenc. (A gazdasági ügyekért felelős államtitkár személyéről lapzártánkig még nem volt hiteles adatunk.)
Az államtitkárok és helyetteseik nevét, a felelősségük körébe utalt munkaterülettel a következőkben felsoroljuk. S a helyettesek esetében feltüntetjük azt is, hogy összesen hány főosztály és osztály tartozik a hatáskörükbe. Az elnevezések előtt szereplő arab szám az FM-SzMSz szervezeti hierarchiát kifejező decimális számozásával megegyező szám.
2. Közigazgatási államtitkár: dr. Simon Attila István.
2.1. Agrárszakképzésekért felelős h.át: Román István (1 főo, 2 o.)
2.2. Jogi és igazgatási ügyekért felelős h.át: dr. Szinay Attila (4 főo., 12 o.)
2.3. Nemzetközi kapcsolatokért felelős h.át.: Tóth Katalin (2 főo., 6 o.)
2.4. Gazdasági ügyekért felelős h.át.: még nincs adatunk. (4 főo., 7 o.)
3. Parlamenti államtitkár: dr. Nagy István.
Helyettes, államtitkár: nincs (1 főo., 2 o.)
4. Környezetügyekért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős át: V. Németh Zsolt.
4.1. Agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős h. át: Szakáli István (3 főo., 7 o.)
4.2. Környezetügyért felelős h. át: dr. Rácz András (4 főo., 10 o.)
5. Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős át: Zsigó Róbert.
5.1. Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős h.át: dr. Bognár Lajos (2 főo., 6 o.)
6. Agrárgazdaságért felelős államtitkár: Czerván György.
6.1. Agrárgazdaságért felelős h. át: dr. Feldman Zsolt (4 főo., 12 o.)
6.2. Eredetvédelemért felelős h. át: dr. Kiss Eliza (1 főo., 2 o.)
7. Állami földekért felelős államtitkár: dr. Bitay Márton Örs.
7.1. Áll. földekért felelős h. át.: Ugron Ákos Gábor (3 főo., 7 o.)
Ugron Ákos Gábor okl. erdőmérnök, okl. erdészeti növényvédelmi szakmérnök; diplomáját 1999-ben szerezte meg Sopronban.
Az irányítása alá tartozó három főosztály a következő: a Földvagyon-gazdálkodási Főosztály, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, valamint a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály. Ez utóbbi szakterület tehát elvált az erdészettől és a vadászattól.
Az erdészet az FM-ben
Erdészeti részvénytársaságaink irányításának-ellenőrzésének minisztériumon belüli mechanizmusával kapcsolatban idézzük az FM-SzMSz 7.1.3. Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály alcímből a 2.n/ pontot: „felelős a Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek erdő- és vadgazdálkodási feladatainak irányításáért és felügyeletéért, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai döntéshozatal előkészítéséért;"
Idézzük továbbá a 4. p., q,. és r. pontot:
„ p/ felelős a nemzeti park igazgatóságok és az állami tulajdonú erdőgazdasági társaságok vagyonkezelésében levő erdő- és vadászterületek erdő- és vadgazdálkodásának szakmai irányításáért és felügyeletéért;
q/ felelős a NÉBIH erdészeti és vadászati ügyekért felelős igazgatóságának szakmai feladatellátás tekintetében történő irányításáért, a főosztály szakterületeit érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vonatkozó szakmai és szabályozási hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért;
r/ felel az állami erdőgazdasági társaságok szakmai felügyeletéért;"
Úgy véljük, hogy Szakszervezetünket és Híradónkat is érinti a 6.f/ pont előírása:
„felelős az erdő- és vadgazdálkodás tekintetében... a civil szervezetek és a közvélemény felé irányuló kommunikációért;".
Amint az előzőkből világosan látható, a minisztériumban az erdészeti ügyek fő gazdája dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár és helyettes államtitkára, Ugron Ákos Gábor.
Az irányításuk alá tartozó közvetlen ügyintéző az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, melynek vezetője Szabó Ferenc agrármérnök. A főosztály belső tagozódása a következő.
- Erdészeti Igazgatási Osztály; vezetője dr. Mózes Csaba erdőmérnök.
- Állami Erdőgazdálkodási Osztály; vezetője Dalvári Vince erdőmérnök.
- Vadgazdálkodási Osztály; vezetője Bajdik Péter vadgazda mérnök, aki egyben a főosztályvezető helyettese.
A 22 állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaság fölötti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos irányítási stb. feladatok az Állami Erdőgazdálkodási Osztály ügykörébe tartoznak. Szem előtt kell azonban tartani, hogy az igazgatási rendszer egészének része az Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság alá tartozó Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága (vezetője Wisnovszky Károly erdőmérnök), továbbá a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai is.
A magán-erdőgazdálkodás esetében lényegében ugyanez a hatósági rendszer működik, de szükséges emlékeztetni szakmai érdekképviseleteinek szorosan kapcsolódó szerepére is, mindenekelőtt a Nemzet Agrárgazdasági Kamarára bizonyos, részben társadalmasított irányítási feladatok ellátásában, de a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének közreműködésére is.
A természetvédelem ügyét csupán röviden tudjuk érinteni. Akinek ilyen irányú elintézendője adódik, az a V. Németh Zsolt által vezetett államtitkárságon belül a Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkársághoz forduljon, melynek vezetője dr. Rácz András.
Az eddigiekből is érzékelhető, hogy aki szakmánk államigazgatásának dolgában el kíván igazodni, annak alaposabban kell tanulmányoznia az FM-SzMSz egészét, legalább is addig, amíg annak gyakorlata ki nem kristályosodik. Úgy tűnik, hogy a rendszer a funkcionális és az ágazati jellegű makro-szintű gazdaságirányítás kombinációja. Amelybe ráadásul belejátszhatnak még eddig itt nem említett - általában országos hatáskörű - egyéb szervek is (például a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet). Ebből a kombinatív jellegből következően esetenként jelentkezhetnek majd a gyakorlatban felelősség- és hatásköri átnyúlások is bizonyos témákban.
Rokon szakterület a vízügy is, de ezzel végképpen nem tudunk most foglalkozni, mivel itt jelentős szervezeti intézkedések már korábban megtörténtek és a Kormány az ügyintézés nagyobbik részét áthelyezte a Belügyminisztérium hatáskörébe.
Értesülésünk szerint a Szakszervezetünk érdekképviseleti munkája szempontjából (is) igen fontos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Fa-, Bútor- és Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottságának tevékenységét a minisztériumi változások (eddig) nem érintették, de aktualitását fokozták. Ennek örülünk. Reméljük, hogy ha majd a Bitay államtitkár úr által egyelőre még csak érintőlegesen említett centralizációs-integrációs intézkedések ideje elérkezik az erdészetben, akkor a Helyettes Államtitkárság majd az említett szakmai párbeszéd bizottságunkat is partnerének tekinti, bevonja a folyamatba, a vélemény- és információcserébe, támaszkodik rá. Az ÁPB munkavállalói oldalán álló Szakszervezetünk készséggel működik ebben közre és tervezi is aktivitásának fokozását.
Nem minisztériumi hír, de cikkünknek ezen a pontján tartjuk helyénvalónak közbevetőleg megemlíteni a témához tartozónak vélt értesülésként, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Erdészeti Albizottsága élén Jakab Istvánt (aki az Országgyűlés alelnöke) Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke váltotta.
Milyen további változások várhatók?
Természetesen megkíséreltük azt is kitapintani, hogy a felügyeleti szerv változása milyen változásokat hoz magával az erdőgazdálkodásban, különösen az állami erdőgazdasági részvénytársaságok életében?
Ebben a munkában három nyílt forrásra támaszkodhattunk. Mégpedig azokra az interjúkra, amelyeket dr. Bitay Márton államtitkár adott a „Nimród Vadászújság" és a „Magyar Vadászlap" augusztusi száma, valamint az „Erdészeti Lapok" összevont július-augusztusi számának. Ezt az eléggé bőséges anyagot szűkebb terjedelmi lehetőségeink miatt jobbára csak összevontan, a közös motívumokra koncentrálva tudjuk a következőkben elemezni.
Dr. Bitay Márton az „Erdészeti Lapok"-ban a beszélgetés elején azt a rövid, félmondatos kijelentést tette, hogy „a változások mögött határozott kormányzati elvárások húzódnak". Ám a továbbiakban nem tért ki közelebbről arra, hogy mik is ezek az elvárások.
A továbbiakban azt mondta az államtitkár, hogy az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása terén végrehajtott szervezetváltás (MFB helyett FM) egyben szemléletváltást is jelent: a banki-pénzügyi szemlélettel szemben szakmai-nemzetgazdasági szemlélet érvényesítését.
Mit jelent ez? Az erdő kapuinak tágra nyitását az emberek előtt. A sportolók, a természetbarátok, a családok még fokozottabb bebocsátását az erdőbe. Másrészt lehetőségek biztosítását a vidéki lakosság számára és ennek érdekében szélesebb együttműködést az önkormányzatokkal. „Szeretnénk a jóléti beruházásokat is felgyorsítani." - mondotta ezzel kapcsolatban.
Hogyan s meddig nyílik majd a kapu?
Közbevetve megjegyezzük: már eddig is jól érzékelhettük, hogy mennyire felerősödött az utóbbi két évben az erdők közjóléti funkcióját kibontakoztató erdészeti tevékenység és az ezzel kapcsolatos hatósági munka. Szinte szimbolikus aktusként is felfogható volt, hogy a múlt év október 29-én maga a miniszterelnök adta át rendeltetésének a Pilisi Parkerdő Zrt. szépen felújított somhegyi turistaházát.
Az erdők virtuális kapuinak tágra nyitogatásával eddig sem volt baj. Inkább az a kérdés, hogy hol lesz ennek a határa? Hol a határ a gazdasági tevékenység és a közjóléti célú erdőgazdálkodás között, s lesz-e valamiféle differenciálás ebben a tekintetben az állami és a magánerdők között? Meddig és milyen jogcímen tud beavatkozni az állam a magánvagyon szabad használatába az erdőtörvényben rögzített szakmai kritériumok betartásán túlmenően?
Ezek azonban még a jövő kérdései. Ilyen és hasonló témákban feltehetően mind a szakma, mind a magántulajdonosok kifejthetik majd a véleményüket, mert dr. Bitay Márton mindegyik nyilatkozatában hangoztatja, hogy számít a szakmai érdekképviseletekre; maximálisan kíván támaszkodni
- szakmai kérdésekben - az erdészszakmára; az állami tulajdonú erdőgazdaságokat pedig a minisztérium első számú támaszának és partnerének tekinti.
A centralizáció irányába mutató integráció?
Ezek reménykeltő, biztató megnyilatkozások. Van itt azonban egy kis homály is. A „Nimród" tudósítójának a következő kérdésére ugyanis a következő választ adta az államtitkár - idézünk az említett lapszám 5. oldaláról.
- Az állami erdővagyont kezelő 22 állami erdőgazdasági zrt. irányítása és felügyelete is felelősségteljes, komoly munka. A banki szemlélet után mik a tervei?
- A magyarországi erdők közel 60 %-a állami tulajdonban van. Végig kell gondolni, hogy mit szeretnénk ezzel az erdő-vagyonnal kezdeni. Az én meglátásom, hogy össztársadalmi érdeket kell szolgáljon. Szükségszerű továbbnyitni az emberek felé, hiszen az erdő a társadalomért, a magyar nemzeti érdekért van. A növekvő számú közjóléti beruházásokkal ezt az utat járjuk, melyet bővíteni és gyorsítani szeretnénk. Most 22 önálló részvénytársaság kezelésében működik az állami erdészeti rendszer; meg kell vizsgálni, miként lehet még egységesebb irányításra ráállni, különös tekintettel a faipari, kereskedelmi, vadászati vagy más tevékenység kapcsán. Mindenképpen egységesebb irányítási és felügyeleti rendszert szeretnénk működtetni. Fontos leszögezni: a mögöttünk hagyott banki irányítási szemlélet nem rossz, csak most más irányba fordulunk.
Eddig az idézet. Erről a témakörről az államtitkár az „Erdészeti Lapok"-nak adott interjúban így nyilatkozott (249. oldal): „Nyilván ezek mellett megjelenik a cégcsoport működésének további racionalizációja. Már most világosan látszik, hogy számos kérdésben sokkal centralizáltabb döntésekre és döntéselőkészítésre van szükség. Ahhoz azonban, hogy pontosan detektáljuk, mely területek ezek, szükséges a cégcsoport átvilágításának eredményével tisztában lennünk."
Végül a „Magyar Vadászlap"-ban ugyanez a következőként jelent meg az interjúban (280. oldal):
„Ami világosan látszik, hogy egy sokkal egységesebb és integráltabb irányításra van szükség, ahol az ország minden pontján egységes elvek mentén dolgoznak az állami erdészetek. Végig kell gondolni azt is, hogy az erdőgazdaságokat milyen formában szeretné tovább működtetni az állam, milyen integrációs lehetőségek vannak."
Az esetleges átszervezés és a Szakszervezet
Az idézett nyilatkozatokból arra következtethetünk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szervezeti változtatásokat tervez az állami erdőgazdálkodás területén. A „centralizáció " és az „integráció " kifejezések a gazdasági életben egyértelműen összevonást jelentenek. Ezek pedig - tapasztalatból tudjuk - emberi sorsokat érintenek. Minél nagyobb léptékű és kiterjedésű a változás, annál többet.
Mi most azt reméljük, hogy a Bitay államtitkár úr által jelzett változások az agrártárcához - és a mögötte álló politikai erő által hangoztatott humánus elvekhez - méltó módon, a humán érdekképviseletek bevonásával lesznek lebonyolítva. „Szükségszerű továbbnyitni az emberek felé ..." - olvashatjuk magában Bitay úr nyilatkozatában is.
Körvonalazódó szakmai feladatok
Az államtitkár a szervezési témákon túlmenően már egy-két konkrét munkafeladatot is érintett nyilatkozataiban.
Így például azt, hogy az erdészet, vadászat és természetvédelem szervezeti közelsége jó lehetőséget kínál a három szakterület törvényi szabályozásának egységes szemléletben történő újragondolására, harmonizálására és mintegy kódexként, egységes újraalkotására. Nyugodt, alapos munkára van lehetőség, mert jelenleg nincs semmiféle sürgető határidő ezen a téren, mondotta.
Az új törvényeket megalapozó koncepciók még ebben az évben elkészülhetnének; ezeket együttesen kódex koncepciónak nevezte. Figyelmet érdemel, hogy dr. Bitay Márton nyilatkozataiban megjelent a faipar is a koncepcionális témák között. „Nem lenne érdemesebb nyersanyag helyett legalább alapanyagot előállítani?" - tette fel a kérdést az „Erdészeti Lapok"-ban. Azt a kérdést, amit néhány évtizeddel korábban már tulajdonképpen megválaszolt a magyar erdészeti politika az akkori lehetőségek szintjén a vertikális termelési szerkezet kialakításával, a műfalapok iparának kifejlesztésével; az erdészet, az elsődleges faipar és a fakereskedelem egységes tervezési blokkban történt kezelésével (amit azután — elég találóan - fagazdaságnak neveztek).
Az erdészet presztízsének alakulása
Befejezésül még azt említjük meg, hogy dr. Bitay Márton értékelése szerint az erdészet helyzete és presztízse javult azzal, hogy részvénytársaságaink irányítása és felügyelete az ágazat miniszteriális irányítását ellátó tárcához került; az erdészet a vadászattal együtt alkot egy közös főosztályt, a helyettes államtitkár pedig erdőmérnök.
„Eltökélt szándékom az erdész- és vadásztársadalom elismertségének, megbecsültségének a növelése is. E téren is komoly tervek fogalmazódtak meg bennem. " — mondta többek között az „Erdészeti Lapok"-nak adott nyilatkozatában dr. Bitay Márton államtitkár (249. oldal).
Reménykeltő, szép szavak ezek is. Érdeklődéssel várjuk, hogy mit hoz a jövő! Király Pál