Bár az eredeti tervekben 2007 szerepelt, még legalább két évig nem kapnak kompenzációt a Natura 2000 környezetvédelmi besorolás alá eső területek tulajdonosai. A természetes élőhelyek fennmaradását biztosító jogszabály érintettjei az unióban 50-125 ezer forintnak megfelelő összegű kártérítésben részesülnek a gazdálkodás korlátozásának ellentételezésére. Magyarországon azonban még a kifizetéseket megalapozó földmérőrendszer sem állt fel.
Magyarország az európai uniós csatlakozással vállalta a Madár- és Élőhelyvédelmi EU-irányelv betartását. Eszerint hazánk köteles olyan területeket kijelölni, ahol biztosítja természetes élőhelyei, állat- és növényfajai háborítatlan fennmaradását. Ezen területek az EU ökológiai védelmi rendszerének, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé válnak.
Az ország ötöde
A csatlakozás évében, 2004-ben kormányrendeletben határozták meg azokat a területeket, melyek ebbe a besorolásba kerültek. Összességében hazánk területének 21 százaléka kapta meg a Natura 2000 besorolást, ami azt jelenti, hogy az eredetileg is természetvédelem alá eső területeken túl további 1,2 millió hektár kapott különleges védettséget. Ezek között nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, amelyeken évszázadok óta gazdálkodás folyik. Fontos különbség, hogy a nemzeti parkokkal, természetvédelmi területekkel szemben a Natura 2000 minősítés nem jelent művelési tilalmat az adott területen. Csupán arról van szó, hogy a gazdálkodás során biztosítani kell az eredeti biológiai rendszerek fennmaradását. Ez kíméletes művelési technikák vagy hagyományos gazdálkodási módok alkalmazása esetén általában nem jelent problémát. Kormányrendelet pontosítja, hogy a Natura 2000 egyes területein milyen irányelveket, korlátozásokat kell betartaniuk a gazdálkodóknak. Az Európai Unió gyakorlata szerint a biológiai sokféleség megőrzése érdekében pluszfeladatokat vállaló gazdálkodók támogatásban részesülnek a kíméletes gazdálkodás miatt kieső hozam ellentételezéseként. Ez növénytermesztési területek esetében a gazdálkodás kialakításának idejére maximum évi 500 euró/hektár, ezt követően pedig a 200 euró/hektár. Ugyanez az összeg erdőművelés alatt álló terület esetében 200, illetve 40 euró.
Többéves elmaradás
A Natura 2000 területeken a 2007-2013 között elérhető konkrét támogatási lehetőségeket a tagállamok által előkészített nemzeti vidékfejlesztési programoknak kell meghatározniuk. Csakhogy a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet állítja: a hazánkban még csak készülő Új Magyarország Agrár-vidékfejlesztési Stratégiai Program jóval későbbi, és jóval kisebb kifizetésekkel számol, mint az uniós ajánlások.
- A vidékfejlesztésre szánt összegek az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések forrásigényét sem fedezik. Az unióban megállapított irányösszegeket meg sem közelítik a Magyar Kormány javaslatai. A tervekben például az erdőkre 5000 Ft/hektár (20 euró) kifizetéssel számolnak. A támogatások a jelenlegi tervek szerint leghamarabb 2009-től indulhatnak. Ráadásul a fenntartási terveket, amelyek megteremthetik a kompenzációs kifizetések alapját, a tervezők be sem építették a készülő programba - közölte Kavrán Viktória, a WWF Magyarország illetékes projektvezetője.
De további elmaradások is gátolják a program indítását. Mint a projektvezetőtől megtudtuk, a kormányrendelet szerint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer alapján kell meghatározni a teriiletek pontos koordinátáit, és a kifizetések is ezen te-rületiehatárolás alapján valósulhatnak meg. A lehatárolást a Földmérési és Távérzékelési Intézet hivatott elvégezni. Csakhogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy év óta nem egyezett meg az árajánlatról a földmérőkkel.
A Natura 2000 területek gazdálkodására vonatkozó előírások szakmai tervezete elkészült, ám a kifizetésekről nem született jogszabály. Az biztos, hogy európai uniós alap - az EMVA - biztosítja a támogatások 80 százalékát. A fennmaradó összeget nemzeti forrásból kell fedezni, ám az FVM végső álláspontját nem ismerjük - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Natura 2000 osztályának vezetője, dr. Magyar Gábor. Mint elmondta, a Natura 2000 programban érintett gazdálkodók között mintegy 10-20 milliárd forintot kellene évente szétosztani, kérdéses azonban, mennyit szán erre az agrártárca. A korábbi ígéretek szerint normatív, területalapú támogatásban részesültek volna a gazdálkodók. Felmerült az is, hogy az FVM vagy a KWM támogatási pályázatot ír ki a Natura 2000 területek művelőinek, de erről sem született még konkrét döntés a minisztériumokban -tette hozzá a szakember.
Nagyüzemek árnyékában
- Az új európai szabályozás szerint az EU a vidékfejlesztési intézkedéseket négy tengely mentén finanszírozza. A versenyképesség növelésére az egyes tagországok a rendelkezésükre álló uniós vidékfejlesztési keretből legalább 10 százalékot, a fenntartható földhasználat - benne a Natura 2000 területek - támogatására 25 százalékot, a vidéki életminőség javítására és a gazdaság több lábra állítására 15 százalékot, a helyi fejlesztési stratégiák, tervek megvalósításá ra pedig legalább 5 százalékot kell hogy fordítsanak. A fennmaradó 50 százalékot a tagállamok nemzeti hatáskörben oszthatják fel a különböző támogatási jogcímek között. A magyar kormány ezt a szabad rendelkezésű hányadot csaknem teljes egészében az első versenyképességi tengelyre, ezen belül is nagyberuházások támogatására kívánja fordítani. Ennek következtében természetesen hátrányba kerülnek a kisebb gazdálkodók, és a Natura 2000 területek támogatása is - nyilatkozta Ángyán József egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója, a Magosz szakértője. Aki attól tart, elegendő forrás hiányában háttérbe szorulhat a Natura 2000 program. Egyelőre tehát nagyon valószínűnek tűnik, hogy három év kompenzáció nélküli gazdálkodás után még legalább két évig lesznek kénytelenek a termelők állami kártalanítás nélkül korlátozni tevékenységüket a saját földjeiken. Az egyre kínosabb csúszás az országnak is nagy veszteséget jelent, hiszen az unió a környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásokat hajlandó a legnagyobb hányadban finanszírozni.
–olló–