Agrárkamarai küldöttgyűlés után zalaiakkal
A Magyar Agrárkamara (MA) XIX. küldöttgyűlésének magas rangú vendégei voltak: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Gráf József agrárminiszter is szólt a sokakat érdeklő aktuális kérdésekről.
A küldöttértekezlet jogilag a második meghirdetett időpontban kezdődhetett még, mert elsőre nem volt meg a határozatképességet jelentő 105 aláírás a jelenléti íveken. Csikai Miklós, az országos kamara elnöke beszámolt a határozatok végrehajtásáról, Ebele Ferenc titkár a termőföld jogi szabályozásával kapcsolatos MA álláspontot ismertette, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az agrártárca vezetője jelenlétében az ágazat gondjait ecsetelte. Beszélt többek között az állattenyésztési ágazat térvesztéséről, s a családi gazdaságok sorsának szükséges tisztázásáról. A miniszterelnök bekapcsolódva a küldöttértekezlet munkájába, kérdésekre, felvetésekre válaszolva fejtette ki álláspontját. Jelezte, hogy az ágazati érdekérvényesítést erősíteni kell, és példaként említette az uniós tagországokban eredményesen működő szövetkezéseket. Elmondta, hogy a sokat vitatott földkérdésre oda kell figyelni, mert a föld nem tűri a politikát, érzelmi kérdés is. Gráf Józseffel egyetértésben őszintén kifejtette: az agrárlobbi nyomására felvetik Brüsz-szelben a 2011-ben külföldiek földvásárlásának tilalmát jelentő moratórium hároméves meghosszabbításának magyar igényét, de a siker egyáltalán nem biztos. Hozzászólás kapcsán ismételten figyelmeztetett az agrár-érdekképviseletek összefogásának szükségességére: csakis szakmaiságra alapozva lehet megakadályozni egyes hatóságok túlkapásait. A miniszterelnök úgy fogalmazott, nekünk nem kell „pápábbnak lenni a pápánál!" Gráf József jelezte, hogy az előző időszakban tapasztalt fagykárokkal kapcsolatban keresik az uniós kárenyhítési megoldásokat. Kifejtette, hogy nagyon kevesen vállaltak biztosítási kockázat-fizetést, ami most sokaknak jól jöhetett volna. Egy küldött szenvedélyesen kérte, hogy az aszályos időszakokra gondolva fontolja meg a magyar kormányzat, hogyan lehetne kedvezményekkel támogatni a kihasználatlanul elfolyó vizek mezőgazdasági hasznosítását, s nem újabb bőrt lenyúzni az amúgy is hátrányban levő gazdálkodóinkról az uniós versenytársaikkal szemben. A miniszterelnök szerint az ágazat sokszínűségét összehangolva, az ágazati prioritásokat tiszteletben tartva lehet eredményes munkát végezni. Jelenlétében írta alá az MA és az FVM első számú vezetője azt a megállapodást, amely a nemzeti érdekérvényesítést segítheti elő.
A küldöttgyűlés ezt követően mérlegbeszámolók, tervek és előirányzatok elfogadásával folytatódott, és ért véget.
Hazafelé szót váltottunk a zalai résztvevőkkel. Mihályka Gyula szaktanácsadó: - A prioritási sorrend nem változott; az állattenyésztés megbomlott egyensúlyának visszaállítása komoly feladat lesz, de a kertészet is nagyobb figyelemben részesül. A kertészetre egy csomó pénzt elherdáltak, meggondolatlan telepítések voltak, aminek nem i lett volna szabad bekövetkeznie. Nyugat-Európában szervezetten megmondták a parasztnak, hány hektár fogja eltartani a családját, ahhoz milyen gépeket kell venni, milyen minőségű szaporítóanyagot, aztán megalakultak a teszek. Ez nálunk elmaradt, meggondolatlan telepítések kezdődtek, aminek hetven százaléka soha nem termett, és nem is fog teremni. Kálóczy Mátyás egyéni gazdálkodó: — A miniszterelnök és a miniszter csak annyit mondott, amit majd bevasalhatunk rajtuk. A támogatásokkal
kapcsolatosan sok újat nem hallottunk.
Dr. Tolvaj Győző: - A kamara jól felkészült a küldöttgyűlésre, az előzetes írásos
anyagok tartalmasak, fajsúlyosak voltak. Örömmel hallottuk, hogy a legaktuálisabb
ügyet, a földkérdést felvetették, hogy sikerült Brüsszellel is megállapodni a lényeges
kérdésekben, hogy a támogatásokat illetően 47 százalékos arányt fejlesztésekre lehet fordítani.
Király Károly szaktanácsadó: Szimpatikus felvetések voltak, a válaszok is problémaérzékenységre utaltak. Biztató a helyzet. Képben vannak a főnökök, felkészült miniszterünk ugyan meglepődött a fagykárok hallatán, de kézben tartják a kárenyhítés ügyét.
Czigola Sándor szakosztályi elnök: - A mi ágazatunk problémáival igazából sokat nem foglalkoztak. Hiányzott a piacvédelem témaköre. Az agrárkamara elnöke elmondta, hogy mennyi import érkezett, de arról, hogy ennek letörésére miben gondolkodnak, egy szó sem hangzott el. Az agrárminiszter kifejtette, hogy megregulázza a feldolgozókat, a feketegazdaságokkal kapcsolatosan kemény kezet ígért, de egyelőre ennek hatását a szakma nem érzi.
Kaposiné Cselenkó Aranka: — Az együttműködési megállapodás aláírása stabilizálta a tanácsadók működését. Lesz tennivalónk, mert mint ahogy azt a miniszterelnök is elmondta, az agráriumban vállalkozók, gazdálkodók hetven százaléka nem rendelkezik szükséges ismerettel, főleg informatikai tudással.
Horváth Zoltán elnökségi tag: — Sokkal pörgősebbnek találtam a mostani küldöttgyűlést, mint az előzőt. Élet volt a tanácskozáson. Az állattenyésztési egyensúly visszaállításában, ha jól értettem, az a biztató, hogy nem 2008. április 30-ig kell befejezni például a trágyakezelési létesítmények kiépítését, hanem erre további három évünk van. Ellenben bizonytalanság mutatkozik abban, hogy termelés nélkül, jogosultság alapján lehet majd hozzájutni a tejtámogatáshoz, a hízottbika-támogatáshoz. Hogy ez milyen hatást vált ki a tulajdonosokban, ma még nem tudni. T.S.