A környezetvédők szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. A Magas-Tátra rehabilitációjához támogatás érkezik Brüsszelből és több szlovák nagyvállalattól is. A táj azonban csak 90-100 év múlva lesz újra a régi.
Orkánerejű széllökés pusztított pénteken a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték. Orkánerejű szélről 117 kilométeres szélnél beszélünk, pénteken Nyitrán is 122-t mértek.
Szakértők szerint akkora a pusztítás, hogy megváltozhat a hegység klímája. Gyógykezelésre sem lehet majd menni, hiszen a légúti megbetegedésekben szenvedők panaszait enyhítő, különleges klímát kialakító fák is elpusztultak.
A tragédia számtalan, az állatvilágot érintő következményekkel is járt, melyek számbavételéhez még hozzá sem kezdtek. Jozef Kováè zoológus biztos benne, a kár tetemes. „Túlélésre csak azoknak az állatoknak volt esélyük, amelyek kiszimatolták az elemi csapást, és elbújtak. A szarvasok, őzek, vaddisznók száma valószínűleg jócskán megcsappant, a medvék és a madarak is elpusztulhattak” – mondta a zoológus a szlovákiai Új Szónak.
A kárelhárítás első lépései
Az első számú feladat a még eltorlaszolt utak és vasúti sínek járhatóvá tétele, az elszakadt elektromos vezetékek megjavítása, valamint a kidőlt fák elszállítása. A faanyag elszállítása óvatos becslések szerint is másfél-két évet vehet igénybe.
A tátrai drótkötélpálya nagy részét fenyvesek temetik be. Két támasztékról zuhant le a drótkötél, a siklók ablakai kitörtek. Hatalmas károkat okozott a vihar a Szlovák Vasutaknak is. A társaság 120 millió koronára becsüli, amiből 100-110 millió korona jut a Tátrára. A legnagyobb károk a vasúti villanyvezetékekben és oszlopokban keletkeztek. A sínekre dőlt fák miatt szinte az egész Magas-Tátra megközelíthetetlen.
Fákat a Tátrába!
A katasztrófa hírére megmozdultak a politikai pártok és a nagyvállalatok. A Magyar Koalíció Pártja Fákat a Tátrába elnevezésű gyűjtési akciót szervez. „Kihasználjuk kapcsolatainkat, s megszólítunk különböző intézményeket, vállalatokat, nonprofit szervezeteket, magánszemélyeket, vállalkozókat, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, és adományaikkal járuljanak hozzá a Magas-Tátra megújításához” – nyilatkozta Bugár Béla, az MKP elnöke az Új Szónak. A párt az OTP Bankban nyitott számlát, a pénzintézet százezer koronát utal át alapbetétként.
A kezdeményezésbe bárki bekapcsolódhat, a számlaszámot néhány napon belül közzéteszi az MKP. Az összegyűlt pénz felhasználásáról egy bizottság dönt, mely két héten belül létrejön, s elsősorban szakemberek, például a TANAP képviselői lesznek a tagjai. A politikus szerint tavasszal azonnal el kell kezdeni a munkát. Egy fa 15 koronába kerül, egymillió koronából körülbelül hetvenezret lehetne elültetni, ami egy szanatórium köré talán elég lenne. Bugár szerint az újratelepítést az egészségügyi intézmények, rekreációs központok közelében kellene kezdeni. Legkevesebb 3,5 millió facsemetére lesz szükség, ami önmagában nem kerül sokba, ám a területet ki kell tisztítani, speciális gépekre van szükség, az embereket meg kell fizetni, s az ezzel összefüggő költségeket szerinte lehetetlenség megsaccolni.
Független áldozatok
Lemondtak a független képviselők a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos követeléseikről: már nem akarnak sportcsarnokokat, utakat, nem szorgalmazzák régiójuk támogatását. Mindez csaknem százmillióba került volna. A független honatyák a pénteki katasztrófa után új követeléssel álltak elő: a prioritásaikra kért pénzt fordítsák a magas-tátrai károk elhárítására, új erdők telepítésére!
Az Eurotel és az Orange is gyűjtést szervez a Tátrai Nemzeti Park erdőinek újratelepítésére. Minden EuroTel ügyfél, aki felhívja a 18 333-as számot, 25 koronával járul hozzá a gyűjtéshez, ezentúl az EuroTel 1 millió koronát írt a gyűjtés számlájára. Az Orange ügyfelei a pedig a 878-as számra küldhetnek sms-t, bármilyen szöveggel, ezzel 50 koronával támogatják az újraépítést. Az Orange szintén 1 millió koronával járult hozzá a gyűjtéshez.
Segítséget kért Brüsszeltől is Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter a magas-tátrai károk elhárításához. Kérte, az EU tegye lehetővé a szolidaritási alap felhasználását a károk kompenzálására. Az Európai Bizottság kész segíteni – nyilatkozta Margot Wallström környezetvédelmi biztos.
Lesz síszezon – Várják a katasztrófaturistákat
„Információk szerint két-három héten belül már működhetnek a lesiklópályák”– nyilatkozta a pozsonyi lapnak Jaroslava Senèeková, a tátralomnici Grandhotel Praha működtetője. A vendéglátók remélik, hogy a turistákat vonzani fogja a letarolt táj. Szerintük sokan a saját szemükkel akarják látni, mire képes az időjárás a Tátrában. A szállodatulajdonosok inkább attól tartanak, hogy néhány év múlva csappan meg a látogatók száma.
Mindennek a talaj kiszáradása és felmelegedése az oka?
Az Emberek és Víz nevű környezetvédő szervezet szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. „Az utóbbi években ijesztő mértékben nőtt a természeti csapások, szélviharok, áradások, hurrikánok, erdőtüzek száma. Az árvizeket szárazság váltja fel, a kellemes időjárást hirtelen lehűlés, ez a klimatikus ingadozás pedig a társadalmi-gazdasági környezetre is rossz hatással van” – áll a kassai székhelyű szervezet állásfoglalásában.
Az Emberek és Víz szakértői szerint Európa gyors mértékű iparosodása, az urbanizáció és a természet meggondolatlan pusztítása okolható mindezért. Az iparosítás miatt Szlovákiában évente 250 millió m3 víz tűnik el a természetes körforgásból, európai viszonylatban pedig még sokkolóbb az eredmény: körülbelül 40 milliárd m3 víz. Ennek következtében az ökorendszerben és a levegőben kevesebb, az óceánokban viszont több lesz a víz, azaz sérül a hidrológiai ciklus. Európa már most túlfűtött kontinensnek számít, és a forró szárazföld a hideg óceánnal ütközve extrém időjárást, gyorsan váltakozó, kiszámíthatatlan következményekkel járó frontokat eredményez.
„Ez ellen csak úgy védekezhetünk, hogy csökkentjük a szárazföld kiszáradását és visszaállítjuk a normális termoregulációt. Az első lépéseket a régiók szintjén kell megtenni, csak így várható változás az egész kontinensen. Európai összefogásra van szükség” – állítja Michal Kravèík hidrológus, a kassai szervezet elnöke. Szerinte hiba volt a Magas-Tátra közvetlen közelében ipari, illetve mezőgazdasági létesítményeket építeni. Kravèík meg van győződve arról, hogy ha a természetvédelmi területet körülvevő talaj hőmérséklete hidegebb lett volna, a szélvihar jóval kisebb károkat okoz.