Sok külföldi puskás járja a hazai erdőket Egy szarvasbika-trófea akár tizenötezer eurót is érhet
Biztató szezon közepén tartanak a hazai vadásztársaságok; a szarvasbőgés időszakában sok értékes agancsú bikát sikerült kilőni. Mivel a trófea drága, a szebb agancsok zömét külföldi bérvadászok vihetik haza, de az idei rekordbikát történetesen egy magyar vadász hozta terítékre.
Nem véletlenül nevezik az őszt a vadászat főszezonjának: a szeptember elejétől nagyjából október közepéig tartó szarvasbőgési szezonban megsokszorozódik a
forgalom a hazai erdőkben. Becslések szerint ebben az időszakban érkezik Magyarországra az összes külföldi vadász fele; s vadásztatásuk szép bevételhez juttatja az erdészeteket is, amelyek éves jövedelmük hat-hét százalékát könyvelhetik el vadgazdálkodásból. A befolyó pénz nagysága főként attól függ, hány kapitális trófeájú
gímszarvast sikerül puskavégre kapni az idényben. A szarvasbikák értékét ugyanis az agancs minősége és súlya határozza meg: már egy hatkilós agancsot viselő bika kilövése is körülbelül kétezer euróba kerül, s a felső határ szinte a csillagos ég. Az igazán nagy, 12 kiló feletti trófeákért tízezer eurónál is többet kell fizetni. Nem véletlen, hogy ezek főleg a külföldi bérvadászok gyűjteményébe kerülnek.
Van olyan erdészet is, mint például a mecseki, ahol a fő bőgési szezonban kizárólag külföldieket fogadnak. Szíjártó Tibor, a társaság vadgazdálkodási igazgatója elmondta, hogy a tervezett kilövési számot már elérték, a vadászok nyolcvan darab mecseki szarvasbika elejtésével büszkélkedhetnek. Közlése szerint a kedvezőtlen szeptemberi időjárás megnehezítette a vadásztatást, ám ezt kárpótolja, hogy a trófeák jobbak a tavalyiaknál. A legtöbb vendégvadász még mindig német nyelvterületről érkezik, de Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. vadászati osztályvezetője lapunknak arról számolt be, hogy növekszik a skandináv országokból hazánkba utazó puskások száma is. Sokan felső súlyhatár megkötése nélkül vadásznak, ami annyit jelent, hogy pénztárcájuk bármekkora trófeájú szarvasbika elejtését elbírja, az idei legnagyobbat, egy 14,3 kilogrammos trófeát hordozó bikát azonban történetesen egy magyar bérvadásznak sikerült elejtenie Gemencen. Mint ahogy magyar bérvadász az idei szezon abszolút csúcstartója is, aki Vári Róbert hivatásos vadász kíséretében lőtt egy 15,55 kilós agancsú gímszarvast a Boly Zrt. lippói területén. S hogy a trófeagyűjtés nem pusztán szerencse dolga, azt: jól jelzi, hogy a körülbelül 12 éves vadat már régóta figyelte a társaság szakszemélyzete, amint vezeti több mellékbikából és harmincnegyven tarvadból, vagyis nőstény szarvasból álló csapatát. Trófeája a bírálaton - az agancsokat nemcsak súlyuk, hanem formájuk, hosszuk, erezettségük s még rengeteg szempont alapján is értékelik - 247,19 CIC-pontot kapott, s ezzel a hazai ranglista 64. helyére került.
A trófeák miatt általánosságban egyik vadásztársaságnak sem kellett panaszkodnia. A 130 ezer hektáron gazdálkodó somogyi erdőgazdaságban például, ahol már szeptember elején sikeresen vadásztattak, több 12 kilogrammnál is nehezebb trófeasúlyú bikát sikerült kilövetni a szezonban, s közülük is kiemelkedik egy amerikai bérvadász által elejtett, 14,12 kilogrammos agancsot viselő bika. Hasonlóan sikeres szezonról számolhat be a szomszédos Zala megye is. Szélessy György, a helyi trófeabíráló bizottság tagja elmondta, hogy már több, 10 kiló feletti trófeát bíráltak el, köztük egy 13,19 kilós szarvasagancsot is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a terítékre hozott állomány évről évre fiatalabb, s egyre kevesebb 12 év feletti szarvasbikát lőnek ki. Az elejtett állatok java a 6-12 éves korosztályból kerül ki, s 10 százalék körül mozog a hibás – mínuszpontos –kilövések aránya, ami elfogadhatónak mondható. Zalában, ahol évente 800-900 s ezen belül a bőgési szezonban körülbelül 600 szarvasbika-trófeát bírálnak el, a nagyszámú német, osztrák és olasz vendég vadászok mellett megjelentek belga, francia és spanyol társaik is.
SZIGORÚ SZABÁLYOK. Hazánkban harminc napon belül kötelező bemutatni az elejtett gímszarvasbika, dámbika, illetve őzbak agancsát, a muflon szarvát, Illetve a 16 centiméteresnél nagyobb vaddisznóagyart a megyei trófeabíráló bizottságnál. A bírálat nemzetközileg elfogadott pontrendszer alapján történik (CIC), s ha a kilövés hibás volt akkor úgynevezett mínuszpontot kap a trófea. Egy meghatározott ponthatár elérése esetén a vadászati hatóság köteles a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központjában a trófeát bemutatni felülvizsgálat céljából. Ha a trófeát nemzeti értéknek nyilvánítják, akkor erről bizonyítványt állítanak ki, és döntenek további sorsáról, elhelyezéséről. Hazai trófeák közül a világranglista első helyét foglalja el a 2002-ben Guthon elejtett dámbika és a 2003-ban terítékre került vaddisznó trófeája. A legjobb magyarországi szarvasagancs a világranglista 3. helyén található; 1986-ban ejtették el Karapancsán. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban állították ki. A magyar szarvasállomány minőségét hűen tükrözi, hogy a világranglista 6-9. helyén található szarvasbika-trófeák is hazánkból kerültek ki.