Ha végigböngésszük a középkor kordokumentumait, rájöhetünk, hogy őseink már a távoli múltban is kreatívan használták ki a Föld energiáját. Az ipari forradalom idején azonban ezek az energiaforrások feledésbe merültek, s átvette helyüket a fosszilis tüzelőanyagok sokasága. Ma, amikor ezek a készletek fogytán vannak, a jelen embere újra felfedezni kényszerül a régi technológiákat.
Népszerű nevén zöldenergiának hívjuk azt, amit a megújuló energiaforrások kiaknázásával nyerünk. A megújuló energiaforrások közé tartozik a nap, a szél, a víz, a föld hője, a szerves anyagok – mindaz, ami rövid időn belül újratermelődik, vagy önmagából semmit sem veszít el azáltal, hogy mi felhasználjuk. Az ezekből nyerhető energia alkalmas lenne arra, hogy helyettesítse a fosszilis energiahordozókat, s a Magyarországra vonatkozó statisztikák minden egyes energiaforrás esetében megemlítik, hogy az egyedül alkalmas lenne az ország energiaszükségleteinek kielégítésére.
Napenergia
Itthon talán a napkollektorok jelentek meg először a háztetőkön a változás hírnökeiként. Nem ez azonban a napenergia egyetlen felhasználási módja. Míg a napkollektorok melegvíz-előállításra és fűtés-kiegészítésre használhatók, a napelemek segítségével villamos energia is előállítható, de az épületek elhelyezésével is sok energiát takaríthatnánk meg. Hazánk még beleesik abba a zónába, ahol megéri hasznosítani a napenergiát, mégis csak 50 ezer m2-nyi napkollektorunk van. Összehasonlításképp: a nálunk jóval kevésbé napos Ausztriában ez a szám hárommillió körüli. A mi napkollektoraink átlagosan 7,5 megawatt energiát termelnek. Érdemes lenne kihasználnunk a napenergiát, hiszen korlátlanul rendelkezésünkre áll. Van ugyanakkor egy jelentős hátránya is: mivel a napsütéses órák száma az évben egyenlőtlenül oszlik meg, éppen akkor kevés a napsütés, amikor a legnagyobb szükségünk lenne a belőle nyert melegre.
Szélenergia
Az országban járva-kelve, az út mentén egyre gyakrabban látunk szélturbinákat is. A szél energiáját hasznosító erőművekből 63 működik ma Magyarországon, ezek összteljesítménye 112 megawatt. Kevésbé ismertek a szélerőgépek, amiket áramtermelésre és vízszivattyúzásra használnak, ilyen hazánkban közel ötven helyen található. A szélenergia hátránya, hogy csak egy másik forrás kiegészítéseként használható, hiszen az időjárás kiszámíthatatlansága miatt önmagában nem tudja biztosítani az egyenletes áramellátást.
Vízenergia
Ha a régi vízimalmokra gondolunk, kézenfekvőnek tűnik a vízenergia felhasználása is. A nagy vízerőművek ugyanakkor felboríthatják az ökológiai egyensúlyt, veszélybe kerülhet a halak vándorlása, csökkenhet a víz oxigén-tartalma. Kisebb, úgynevezett „törpe erőművekből” azonban többet is találhatunk, különösen a Nyugat-Dunántúlon. Magyarország évente 15 megawatt villamos energiát termel vízenergiából, pedig ennek sokszorosa a hasznosítható potenciál.
Geotermikus energia
A Föld belső hőjét ma az országban kizárólag termálfürdők hasznosítják. Ez már csak azért is érdekes tény, mert a világon egyedül Kínának van Magyarországnál több geoenergiája. Hazánk alatt harmincezer megawattnyi hőenergia rejtőzik, amiből villamos energiát is termelhetnénk, ehelyett csak közvetlenül, termálvízként használjuk.
Biomassza
A biomassza mára a fosszilis hordozók után a negyedik legnagyobb energiaforrássá küzdötte fel magát. Magyarországon is ez a leggyakrabban felhasznált megújuló energia. Ez talán annak is köszönhető, hogy a biomassza név alatt nagyon sokféle energiaforrás sorakozik fel. Ezekben az a közös, hogy valamennyien szerves anyagokból, illetve azok bomlásakor keletkeznek – ide sorolhatók a mezőgazdasági hulladékok, a kommunális szemét, az energianövények, de a biogáz és a bioüzemanyagok: a bio-etanol és a biodízel is. A biomasszáról komoly viták alakultak ki az utóbbi időben, hiszen jelentős érvek szólnak ellene. Az egyik ilyen, hogy energianövények megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági terület kivonódik az élelmiszer-termelésből, s ez az igények növekedésével egyre nagyobb területet érint. A kritikák azt is kihangsúlyozzák, hogy a biomassza megtermeléséhez szükséges energia közel azonos azzal, amit a használatával megtakaríthatunk. A nagy vízigényű energianövények termesztése pedig jelentősen csökkentheti a vízkészleteket. Ilijin Kinga