Sajnálattal kell kimondanunk, hogy hazánk területe általában nem ideális helyszín a fenyők számára. Az európai mérsékelt övi fenyőfajok nálunk már alig találják meg az életfeltételeiket. A fagytűrő északiak a gyakori szárazságtól szenvednek, a mediterrán eredetűeket pedig a hideg teleink viselik meg. De azért ne csüggedjünk: a mi klímánkba illő fenyőfélék választéka még így is pazar, azonban csak akkor lehet bennük felhőtlen örömünk, ha jellegüknek és igényüknek megfelelően találunk nekik helyet a kertben.
A jó választás szempontjai közül az egyik legfontosabb, hogy kerüljük az eltérő igényű fenyőfélék összeültetését, mert ami az egyiknek jó, a másiknak nem, s ez előbb-utóbb meg fog látszani a küllemükön is. Igen kockázatos úgy választanunk, hogy nem ismerjük sem kertünk adottságait, sem a kiszemelt fenyő igényét. Mert hiába tetszik meg a prospektusból ránk mosolygó növénycsoda, ha az nem érzi (nem érezheti) jól magát nálunk.
A méltán kedvelt impozáns megjelenésű, kúpos koronájú egysudaras fenyők túlnyomó többsége csak a nyugati országrészben vagy a hegyes vidékeken találhat igazi otthonra. Ilyenek a luc- és jegenyefenyők, a duglászfenyők, de hasonló környezeti igényűek az erdei fenyők, a tuják és a hamisciprusok is. Az Alföld síkságán vagy hazánk déli, meleg nyarú tájain (de még a Balaton és a Velencei-tó környékén is) legföljebb egy-egy hangsúlyos kertrészben válhatnak be, ha nem szélsőségesen száraz és meleg a klíma. Igaz ugyan, hogy az igen népszerű lucfenyő (karácsonyfafenyő) az átlagosnál valamivel rosszabb körülmények között is megél, csak nem fejlődik olyan szépen. A városi levegőt, a kormot és a füstöt viszont nagyon nem szívleli. (Kedvezőtlen körülmények között a fenyőgubacstetvek különösen is elszaporodhatnak rajta és elcsúfítják.) Ha már a lucfenyőnél tartunk, jó tudni azt is, hogy a közönséges és a szerb luc nem tűr meg maga alatt semmilyen más növényt, mivel dús lombozata a földig ér. Ellenben az erdei és a feketefenyő egészen más természetű. Mindkét faj fokozatosan elveszti az alsó ágait, fölkopaszodik. Ha ezt nem tudjuk, nagy csalódás érhet minket néhány év után, mert nem lesz kedvünkre való a látványuk. Viszont ha tudatosan döntünk mellettük, akkor egy olyan erdőrészletet honosíthatunk meg, ahol az (alul kopasz) fenyők félárnyékában számos különleges évelő és cserje díszlik majd szépen.
A díszfaiskolák a szabad gyökerű, 20-40 centiméteres fenyőcsemeték tízes csomagját 700-1300 forint közötti áron kínálják, de a korosabb földlabdás példányokért 6-9 ezer forintot is elkérnek darabonként. Valló László
2008. november 21. – Ilyenkor, lombhullás idején különösen is fölértékelődhetnek a fenyők. Amíg a levelüket sorra elvesztő, csupaszodé fáink a múlandóság szomorkás hangulatát árasztják, az örökzöldek éppen az életet, mondhatni az örökkévalóságot testesítik meg. Ültetésükre ez a mostani időszak - az erősebb fagyok beköszöntéig - kiválóan alkalmas.