Tavaly decemberben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési frakciójának 35 képviselője több mint száz kérdésre kért választ Gráf József agrárminisztertől. Helyette Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára fogadta volna a képviselőket, akik azonban a találkozóra nem mentek el. De nézzük, mi is foglalkoztatta őket?
A SZARVASGOMBA VÉDELMÉRŐL tudakozódott Font Sándor. A minisztériumban megkezdődött a szarvasgomba-termesztés és -védelem szabályozásának előkészítése. Ennek fő célja a gyűjthető és termeszthető fajok, valamint a gyűjtés és a kereskedelem szabályainak meghatározása, a minőség- és a fogyasztóvédelem kritériumainak előírása, valamint a szarvasgomba-termesztéshez kapcsolódó szervezetek működési alapelveinek meghatározása.
SELYEMTERMELÉSÜNKRŐL érdeklődött Horváth János, ugyanis hazánkban ennek a tevékenységnek jelentős múltja van, kezdete a XVII század végére tehető. Az 1830-as években Széchenyi István karolta fel és szorgalmazta, könyvet is írt „Selyemrül" címmel. Az első világháború előtt Magyarország Európában a harmadik helyen állt, több selyemfeldolgozó üzem is működött nálunk. A termelés és a feldolgozás az 1960-as években megszűnt. Az 1990-es évek elején Hódmezővásárhelyen próbálkoztak újra vele, de sikertelenül. Az ágazat világpiacát csaknem egészében ázsiai termelők uralják. A minisztérium szerint a selyemhernyó-tenyésztés hazánkban is folytatható lenne, ám a teljes mértékben megváltozott világpiaci és termelési körülmények között nem tekinthető reális célnak.
MIÉRT ERŐLTETIK AZ SPS-T? - kérdezte Örvendi László. Nos, az SPS rendszer kiválóan működik az EU 17 országában. A tapasztalatokból az következik, hogy az SPS a hazai földpiaci viszonyok között a termőföld árainak, haszonbérleti díjainak növekedését eredményezi, szemben azon véleményekkel, melyek szerint az új rendszer lefelé nyomja 'az árakat. Az SPS minden ellenkező híresztelés dacára nem bukott meg. A károkat inkább az okozná, ha nem állnánk át erre a rendszerre, ezért az agrárkormányzat továbbra is kiáll a bevezetése mellett.
A HASZONÁLLATOKAT FALVAINKBA témakört feszegette Turi-Kovács Béla, mert a hagyományos falusi életmódnak szerves része a háztáji állattartás. Viszont figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évtizedekben megváltozott a hagyományos falusi életforma, átalakultak a fogyasztói szokások. A legtöbb állatfajnál a felvásárlási árakban döntő szerepe van a nemzetközi piacoknak, illetve az áruházláncok nagy mennyiségekkel kalkuláló árképzési politikájának. A hagyományos termelés ezeknek a feltételeknek nehezen képes megfelelni, ezért szükség van olyan termelői összefogásra, amely egészen a közös értékesítésig végigkíséri az árut. A másik megoldási irány a turisztikai adottságok kiaknázása, illetve a biogazdálkodás. A falusi vendéglátás, az idegenforgalom biztos piacot jelenthet a helyi, ismert termelőknek. Problémát jelent azonban, hogy egyes helyi önkormányzatok a helyi szabályozásukkal akadályozzák a haszonállattartást. Ezen a jogi szabályozás túlzásainak megszüntetésével enyhíteni lehet..
A KERESKEDELMI LÁNCOK TÚLKAPÁSAIRÓL érdeklődött Bodó Imre. Az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok és beszállítóik közötti üzleti kapcsolatokra hazánkban hangsúlyosan jellemző, hogy az áruházláncok költségeik egy részét a beszállítókra hárítják át. Ágazati becslések szerint az általuk kínált árból 10-40 százalék közötti visszatérítést kérnek üzleti partnereiktől. A beszállítók több mint nyolcvan, igen változatos jogcímen kénytelenek visszatérítéseket fizetni. Teljes mértékben elfogadhatatlanok azok a követelések, amikor az áruházláncok semmilyen ellenszolgáltatást nem nyújtanak a beszállító termelőknek. Az etikus kereskedői magatartásról folyó sikertelen tárgyalások esetén a kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben tételes tiltásokat és szankciókat ajánl. T. D. I.
2009. január 9. - LESZ-E HAZÁNKBAN ÚJRA selyemhernyó-tenyésztés? Fellendül-e ismét a háztáji állattenyésztés? Egyebek közt ezeket a kérdéseket vetették föl az elmúlt év végén ellenzéki képviselők a parlamentben. Mi a minisztérium válasza?