A norvég-francia vizsgálóbírónő, Eva Joly a franciaországi politikai-gazdasági elitet érintő korrupciós ügyek felderítése kapcsán vált világhírűvé a 90-es években. Magyarországon tavaly novemberben hallottunk róla először, amikor kiderült, hogy Sólyom László köztársasági elnök az oktatás és a korrupció hazai helyzetének átvilágítására létrehozott Bölcsek Tanácsában számít az ő részvételére is.
Mielőtt Sólyom László felkérte volna, hogy vegyen részt a Bölcsek Tanácsában, volt kapcsolata Magyarországgal?
- Vizsgálóbíróként soha nem volt dolgom Magyarországgal. A norvég Fejlesztési Ügynökség, a Norad keretében végzett legutóbbi munkám során kellett foglalkoznom Kelet-Európával is, így voltam párszor például Bulgáriában. De Magyarországon még sosem.
- Mennyire van tisztában a korrupció és a pénzügyi bűnözés magyarországi helyzetével?
- Olvastam a GRECO (A Korrupció Elleni Államok Csoportját az Európa Tanács 1999-ben hozta létre, hogy ellenőrizze a szervezet korrupcióellenes szabályainak betartását - a szerk.) 2006-os jelentését. Tudom, hogy a korrupció súlyos probléma Magyarországon. A Transparency International is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a korrupció nem csökken - épp ellenkezőleg! -, és ez intő jel. Az intézményrendszer korrupciómentessége rendkívül fontos egy ország fejlődése és GDP-je szempontjából. Azok az országok, ahol nagy a korrupció, általában nagyon szegények is. És itt nem csupán az eltűnt pénzről van szó. A korrupciónak makrogazdasági hatása is van. Ösztönzi a szürkegazdaságot, ugyanakkor csökkenti a termelés volumenét, és ily módon a GDP-t is.
- A jelenlegi gazdasági-pénzügyi világválság kapcsolatba hozható a korrupció globális jelenlétével?
- Szoros összefüggés van a kettő között. A látható gazdasággal párhuzamosan ott vannak azok a vállalatok, amelyek adóparadicsomokon keresztül végzik üzleti tevékenységüket. Ez utóbbiak teszik lehetővé a hedge fundok és más szereplők számára, hogy anonim módon működhessenek, minden szabályozáson kívül, teljes büntetlenséget élvezve. Az, hogy a bankok képesek elrejteni adósságuk egy részét az adóparadicsomok révén, csak fokozza a válságot. Az illegális pénzügyi folyamatok visszaszorításának kérdése tehát szorosan összefügg az offshore megoldások szabályozásával. Én sokkal jobban hiszek e struktúra korrekciójának lehetőségében, mint általában a korrupció elleni küzdelemben.
- Hozhat-e egy ország önmagában hatékony intézkedéseket a korrupció ellen?
- Lehet például olyan egyoldalú intézkedéseket bevezetni Liechtensteinnel szemben, mint amilyeneket Angela Merkel is fontolgatott. Németország dönthetett volna úgy, hogy a német állampolgárok valamennyi Liechtensteinből származó jövedelmét "rejtett vagyonnak" nyilvánítja, és nem engedi piacra lépni a Liechtensteinben bejegyzett társaságokat, kivéve azokat, amelyek bizonyítani tudják, hogy valódi vállalkozások. Ma egyébként a tőzsdei tranzakciók fele és a kereskedelmi ügyletek nagy része is adóparadicsomokon keresztül realizálódik. Az adóparadicsomokban működő vállalatok fiktívek, nincs valóságos gazdasági egzisztenciájuk, viszont megzavarják a gazdaság játékszabályait, és torzítják a versenyt. Felül kell vizsgálnunk jogrendszerünket, amely ezt lehetővé teszi.
- Gyakran hangoztatott meggyőződése, hogy az adóparadicsomok elleni hatékony küzdelem a szegény országok fejlesztésének egyik kulcskérdése.
- Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a fejlődő országokban befektetett minden egyes euróért a fejlett világ két eurót nyer vissza illegális úton. Ha ez széles körben ismert tény volna, új fejlesztéspolitika után kiáltana.
- Milyen megoldásokat tart elképzelhetőnek?
- Szeretnénk az ENSZ elé terjeszteni egy határozati javaslatot a szuverenitásról, amely valamennyi országnak biztosítaná a jogot, hogy saját maga határozhassa meg az állampolgáraira irányadó fiskális szabályokat, ugyanakkor kötelezné is őket arra, hogy ne avatkozzanak be más szuverén országok adópolitikájába. A pénzügyi folyamatok nyomon követhetősége alapvető. Van pár viszonylag egyszerű változtatás, amelyeket könnyen át lehetne vezetni a könyvelési szabályokban. Ma például igen nehéz megismerni egy nagy vállalatcsoport nyereségét. Szeretném tudni, amikor átnézem egy multinacionális vállalat éves könyvelését, hogy mennyit keresett Angolában vagy Kamerunban, és hogy mennyi adót fizetett ott. E ponton volna fontos a befektetők és a közvélemény reakciója: ha rájönnek, hogy valamely multinacionális társaság túlzott mértékben élt az adóoptimalizálással, és ennek során megközelítette, sőt át is lépte a legalitás küszöbét, könnyen juthatnak arra a következtetésre, hogy többé nem fektetnek abba a vállalatba, illetve nem vásárolják meg a termékeit.
- Hogyan járul hozzá a Bölcsek Tanácsának munkájához?
- Húszéves tapasztalatom van bíróként, és hét éve dolgozom kormányzati tanácsadóként különösen a korrupció és a pénzmosás területén. Találkoztam már jó pár trükkel és azok ellenszerével. Remélem, mindezt a tudást a tanács hasznára fogom tudni fordítani.
- Magyarországon sokan látják úgy, hogy a büntetlenség kultúrája érvényesül. Bár a média rendszeresen fényt derít korrupciógyanús ügyekre, közülük nagyon kevés - ha egyáltalán - végződik jogerős bírói ítélettel, különösen, ha a vádlottak között a gazdasági, illetve politikai elithez tartozó személyek vannak.
- Tengernyi korrupció volt Franciaországban is, a 90-es évek elejéig. De azt hiszem, az a néhány ítélet, amely korrupciós ügyekben született, nagyon fontos volt, és szimbolikus erővel bírt. A teljes büntetlenség érzése, ami húsz évvel ezelőtt uralkodott, mára megszűnt. A politikusok fiatalabb generációi ma már kétszer is meggondolják, mielőtt korrupcióba bonyolódnának.
- Úgy tűnik, kedveli a kihívásokat. Nemrég jelentette be, hogy indul az európai parlamenti választásokon a francia zöldek színeiben.
- Igen, az újonnan alakult Rassemblement Europe - Écologie (Európa Nagygyűlés - Ökológia) közös listáján indulok, mely formáció az Európai Parlament zöldpárti frakciója jelenlegi társelnökének, Daniel Cohn-Benditnek a kezdeményezésére alakult.
- Mivel az Ile-de-France választási körzet jelöltlistáján második helyen áll - Cohn-Bendit után -, nagy valószínűséggel bekerül az EP-be.
- Valóban, jó esélyem van rá. De ne felejtsük el, választásokról van szó, és még sok minden történhet. Egyelőre tehát csak azt mondanám: nagyon remélem, hogy így lesz!
- Milyen üzenettel vág neki a kampánynak?
- Szeretnék európai szintű vitát nyitni az ökologikusabb viselkedés kialakításáról, és újra felhívni a figyelmet a nemzetközi szervezett bűnözésre. Rá akarok mutatni az illegális pénzügyi folyamatok és a környezetért folytatott küzdelem közötti összefüggésre: sem az orvhalászatra, sem a barbár erdőirtásra nem kerülhetne sor, ha nem lehetne elrejteni az ilyen tevékenységekből származó jövedelmeket.
- Nem aggódik amiatt, hogy az európai választási kampányban való részvétele háttérbe szoríthatja a Bölcsek Tanácsában vállalt megbízatását, amennyiben az előbbi túl sok időt vesz el az utóbbitól?
- Kezdettől fogva világos volt, hogy a Bölcsek Tanácsában nem tudok teljes munkaidőben dolgozni. A munkát egyéb kötelezettségeim mellett fogom végezni. Világéletemben több dolgot csináltam párhuzamosan, ami felvillanyozott, és mindig is működött.
A KÉRLELHETETLEN BÍRÓNŐ
Az 1943-ban Oslóban született Gro Eva Forseth 1964-ben, húszéves korában érkezett Párizsba, hogy franciául tanuljon, miközben au pairként dolgozott. Három évvel később férjhez ment Pascal Jolyhoz, aki orvosnak készült. (Férje 2001-ben hunyt el.) Eva Joly esti képzésben jogi tanulmányokba kezdett. 1990-ben, miután több szakmát kipróbált, és a gyerekei már felnőttek, vizsgálóbíró lett Párizsban.
Akkor vált híressé a francia közvélemény előtt, amikor erélyesen lépett fel olyan korrupciós ügyekben, amelyekben befolyásos politikusok és üzletemberek voltak érintettek. Hat éven keresztül foglalkozott a francia állami tulajdonban lévő olajtársaság, az Elf Aquitaine 80-as évekbeli és 90-es évek eleji politikai-pénzügyi tevékenységének felderítésével. A nagy botrányt kavaró ügy kapcsán rendszeres fenyegetéseknek volt kitéve, telefonjait lehallgatták, otthonát és irodáit több alkalommal feldúlták. Munkájának eredményeként 30 embert ítéltek el, és Mitterand elnök kormányának nem egy magas rangú tagja is lelepleződött. Először fordult elő Franciaországban, hogy egy grand patron (felső vezető), Loik Le Floch-Prigent, az Elf korábbi vezérigazgatója - sikkasztásért - rács mögé került (1996). Ugyancsak Eva Joly volt az, aki segített leleplezni Bernard Tapie-t - a korrupt politikussá avanzsált korrupt üzletembert -, valamint Roland Dumas volt szocialista külügyminisztert is, akit passzív vesztegetésért ítéltek el.
Kollégái tanúsága szerint a norvég származású Eva Jolyt legfőképpen a francia politikát a 80-as évek végéig megfertőző antidemokratikus bennfentes kapcsolatokkal és a protekcionizmussal szembeni észak-európai ellenszenv fűtötte. Sokan úgy tekintenek rá, mint az átlagember jogaiért küzdő modern keresztes lovagra.
Eva Joly jelenleg a norvég kormány különleges tanácsadójaként dolgozik pénzmosással és egyéb nemzetközi pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos kérdésekben, és hatékonyabb nemzetközi fellépést sürget a politikai és gazdasági vezetőket érintő csalások ügyében.
2002. januárban Eva Jolyt "az év európai személyiségének" választották a Reader's Digest magazin európai kiadásának olvasói, a franciaországi felső szintű korrupció feltárása terén végzett munkásságáért. Tószegi Barbara,