A negyedik országos gyomfelvételezés során még a 27. helyen állt, a 2007-2008-ban végzett felvételezéskor azonban már a 10. helyre lépett előre Zala megyében. Rohamos terjedésében szerepe van a klimatikus változásoknak, mivel melegigényes fajról van szó. Emellett a szaporodási stratégiája is segíti, hogy szántóterületeink nagy részén megtelepedjen és folyamatosan károsítson. Az ellene való védekezés csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a faj biológiai és ökológiai sajátosságait.
A magvak kulcsszerepet játszanak az egyéves gyomnövények túlélési stratégiájában. Az egyévesek életciklusában meghatározó a magprodukció, valamint a talajban lévő életképes magok száma az úgynevezett seed bank. A selyemmályva termése 15 résztermésből álló tok, ami résztermésenként 2-3 magot tartalmaz. A magvak száma egy toktermésben 30-40, ég egy növényen 20-100 toktermés fejlődhet. Tehát egy növény 600^1000 magot képes érlelni.
Hazánk szántóföldjeinek gyommagkészlete nagy. A felső művelt talajrétegben négyzetméterenként 16 000, de akár 24 0000 gyommag is lehet. A selyemmályva mindazon kultúrnövényeknek jelentős versenytársa, amelyek teret engednek kezdeti fejlődésének, ilyenek tehát a kapás kultúrák, de a kiritkult gabonavetésekben is megjelenhet. A természetben a növények leggyakrabban három fő tényezőért: a táplálékért, a vízért és a fényért versengenek egymással. A szomszéd növények által leárnyékolt növény fotoszintetizáló aktivitása egyre kisebb lesz, ami gyengébb növekedéshez, csökkent víz- és tápanyagfelvételhez vezet. Fordítva, ha a növény a komppetíció miatt kevesebb nitrogént tud felvenni, növekedése csökken, és a kisebb asszimilációs felület miatt kevesebb fényt tud adszorbeálni.
A selyemmályva erős kompetitív képességű növény. Több kísérlet is igazolta terméscsökkentő hatását. Keszthelyi kísérletekben, azonos gyommagmennyiséggel elvetett kukorica- és szójaterületeken az előbbi esetében 31,6 százalékkal, míg az utóbbi esetében 70,8 százalékkal csökkentette a termést a gyommentes kontroll területhez képest. Mosonmagyaróvári vizsgálatok szerint 0,8 kg/m2 száraztömegű selyemmályva mennyiségnél a fertőzött terület átlagtermése csupán 27 százaléka volt a gyommentes terület átlagtermésének. Szójavetésben 42 százalékos terméskiesést 0,256 kg/m2 selyemmályva száraztömeg okozott, cukorrépában pedig 35 százalék kiesést 0,168 kg/m2.
A kompetíciós képessége mellett azonban a selyemmályva allelopatikus hatásáról is szót kell ejteni. Ez abban különbözik más negatív növényi kölcsönhatásoktól, hogy a donor-növény a káros hatást vagy hatásokat allelokémiai anyagok kibocsátásával fejti ki. Hazánkban a 150 allelopatikus faj közül az egyik a selyemmályva. Az Abutilon theophrasti szabad aminosav-tartalma felelős ezért a hatásért. Keszthelyi kísérletek kimutatták, hogy a selyemmályva levél- és gyökérkivonatának, elhalt szár-, levél- és gyökérmaradványainak csírázás- és növekedésgátló hatása van. Míg az elhalt levélmaradványok a szója fejlődését erősen gátolták, addig azonban az élő, friss levelekből készült öntözó'oldat a fejlődésre serkentő hatásúnak bizonyult szója, kukorica és napraforgó esetében is.
NAGY VIKTOR, NÁDASYNÉ IHÁROSI ERZSÉBET, WAGNER GÁBOR
Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely
2009. április 30. - Magyarországon az elmúlt évtizedekben néhány gyomfaj jelentősége nagymértékben megnőtt. Ezek között a gyomnövények között találjuk a selyemmályvát (Abutilon theophrasti Medic.) is.