Nemesített változatai az alapfajnál nagyobbak, virágaik szirmai tömöttebbek és a fehér mellett vörös, bronzvörös és lila színváltozatokban pompáznak.
A százszorszép vagy vadszázszorszép kicsi, 5-15 centiméterre növő évelő növény. Tőlevelei jellegzetesek: lapát alakúak és levélrózsát alkotnak. Fészkes virága magánosan ül a tőkocsány csúcsán. Márciustól egészen a fagyokig (novemberig) virágzik, virágszirmait este vagy esős időben összecsukja. Virágait a rovarok porozzák. A termés bóbita nélküli kaszat, amelyet az állatok (madarak, hangyák) és a szél terjesztenek.
A vadszázszorszép Európán kívül a Kaukázusban honos, hazánkban gyakori. Legelők, útszélek, nedves rétek virága, a hegyekben 1800 méterig megtalálható.
Kerti változatai terjedelmesebbek a vad fajnál és többféle színben virítanak. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiás orvoslásban azonban élnek vele: a virágában vagy a virágos hajtásban található drogot rándulások, zúzódások külsőleges kezelésére, illetve bőrbetegségek gyógyítására használják. Valló László