Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikus szakembere szerint a Roundup, a Monsanto gyomirtója nem tartozik a legkárosabb szerek közé, ám a glifozát rezisztencia miatt is terjedő, valószínűleg rákkeltő 2,4-D dioxin annál inkább. Lényegében azonban minden növényvédő szer méreg, hiszen éppen az a céljuk, hogy megöljenek bizonyos organizmusokat.
Azt tudjuk, Magyarországon nagyságrendileg 650 növényvédő szer van forgalomban, ezekből körülbelül 20 ezer tonnát használnak fel évente. A Levegő Munkacsoport kiadványa szerint nagy részük potenciálisan káros az emberi szervezetre. Felvetődik a kérdés, nem kellene szigorítani az engedélyezési eljáráson? - Az új EU-szabályozás szigorú az engedélyezhető anyagok körét illetően - állítja Simon Gergely. - A rákkeltő, génkárosító és a szaporodásra káros, hormonhatású anyagok tiltólistára kerültek. Ez utóbbi csoport betiltása ellen sajnos Magyarország is lobbizott. A gyártók azzal riogattak, hogy ha betiltják ezeket, a készítmények 70-80 százaléka eltűnik a piacról, katasztrofális károkat okozva a mezőgazdaságban.
A növényvédő szerek használatának csökkentéséről szóló EU-irányelvet sem fogadta töretlen lelkesedéssel az agrártárca: itthon a peszticid-használat csökkentése helyett inkább csak a kockázatcsökkentés került a fókuszba. Pedig egy nemrég publikált tanulmány szerint a növényvédő szerekkel dolgozó gazdák és kertészek háromszor gyakrabban betegednek meg Parkinson-kórban, mint mások.
Az ügyben természetesen megkérdeztük az engedélyező hatóságokat is.
- A peszticid-irányelvet egyébként - az Európai Parlament által elfogadott formájában -teljes mértékben támogatta Magyarország - magyarázza dr. Tőkés Gábor, aki a Magyar Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MMSZH) hatóanyag-engedélyezési osztályának engedélyezési mérnök szakértője. A tételes használatcsökkenés előírása ugyan valóban kikerült az irányelvből, hiszen ilyen előírás a szerek eltérő dózisa és kockázata miatt értelmetlen és kivitelezhetetlen lett volna. Meg kell jegyezni, hogy ugyan a gazdákra nézve valóban súlyos a helyzet, de ennek elsődleges oka, hogy nem mindenki tartja be az előírásokat (pl. kötelező védőöltözet, tisztálkodás).
Másrészről nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük a termékeknek ahhoz, hogy engedélyt kapjanak - állítja El Hallof Nóra, aki szintén az MGSZH engedélyezési szakértője. A hatóanyag engedélyezése EU-s szinten történik, majd a készítmény hatásaira vonatkozó Vizsgálatokat egy összegző irat (dosszié) tartalmazza.
Ez alapján egy választott tagállam hatósága értékelő jelentést készít, amelyet az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) minden tagállamnak elküld, és azok szakértői is értékelik, kommentálják azt A szakértői ülésen aztán minden felmerülő kérdésre választ kell adni a gyártónak. Engedélyt csak azok a hatóanyagok kapnak, amelyről bebizonyosodott, hogy nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot sem az emberi egészségre, sem a környezetre, és mindemellett hatékonyak is. Hazánk uniós csatlakozása óta több mint 300 készítmény került visszavonásra, egy részük a fent említett okok következtében.
Azonban az még nyitott kérdés, Magyarországnak miért állt érdekében, hogy a hormonhatású vegyületek ne kerüljenek tiltólistára? - A rákkeltő, a génkárosító és a szaporodásra káros, vegyületek tiltását nem elleneztük, azonban az' endokrin hatás tudományosan nincs egyértelműen meghatározva, így erre tiltást alapozni igen nehéz - állítja dr. Tőkés Gábor. Ami hatással van néhány egyszerűbb fajra, nem biztos, hogy az emberre is ártalmas. Az endokrin hatásúnak tekintett vegyszerek tiltásával a ma használt gombaölők 40 százaléka tiltólistára került volna, aminek következtében beszűkült volna a termékpaletta, növelve a rezisztencia (a károsítok vegyszerrel szembeni ellenálló képessége) kialakulásának kockázatát. Másrészt a megdrágult szerek miatt kevesebb jutott volna a védekezésre. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy megnő a gombaölő szereknél kb. 100-szor toxikusabb fuzárium- és más gombatoxinok mennyisége, ami súlyosabb egészségügyi kockázatot hordoz, mint a betiltandó készítmények. Ezzel azonban a döntéshozók nem számoltak. Romvári Orsolya
2009. október 2. - A MONSANTO AMERIKAI VEGYSZERGYÁRTÓ CÉG botrányos ügyleteiről a Szabad Föld Online-on számoltunk be. A Monsanto tudta, rákkeltő anyagokat gyárt, de ügyes fedőtevékenységgel hosszú ideig nem derült fény az ügyre. Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működik a növényvédő szerek engedélyezése Magyarországon.