Az egyik ment Budapestre, a másik Bécsbe. Fogalom volt a marosi málna, de a gyenge kereslet miatt mára ugyancsak megritkultak az ültetvények. A híres marosi szelídgesztenyések nagyobb részét is kipusztította a huszadik században Észak-Amerikából Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedt kéregrák.
A családi házak udvarában is pompázó, kiváló jövedelmi forrásnak számító gesztenyefák az Új Magyar Lexikon szerint 6-800 évig is elélnek, de a helybeliek szerint jobb, ha csak 2-300 évet számítunk. Úgy tudják, hogy Károly Róbert és Mátyás király korában, a Visegrádra hívott mesterek kezdték először telepíteni ezt a fát, ami 50-100 kilogrammnyi termést is hoz.
Amíg volt kereslet a szelídgesztenye iránt, kilónként 240 forintot adtak érte a felvásárlók. Az itteni termelők a pilismaróti feldolgozó üzembe is szállítottak, míg lehetett, meg a pesti utcákon sütögető árusoknak is. A Komárom-Esztergom megyei Tát község szövetkezetében, mint azt Gúla Gáspárné ügyvezető elnöktől megtudtuk, évente 1400 tonna gesztenyepürét készítenek, de a kevés hazai mellett egyre nagyobb részt olaszországi alapanyagból.
Kár, hogy ma már a nagymarosi magaslatokon is csak foltokban láthatók gesztenyések, melyek gondozása a helybeliek szerint nem volt túl munkaigényes.
A kéregrákra (Cryphonectria parasitica) 1992-ben figyeltek fel. A törzset körbevevő mélyedésben narancsszínű tenyésztelepek jelennek meg. Bessenbacher Géza mezőőr 2001-ben, körbelátogatva a tulajdonosokat, kéregrák elleni oltással igyekezett megállítani a romlást. Akkor tájékoztatott arról, hogy sok helyen már elkéstek. Az elszáradt fákat ki kell vágni, gyorsan eltüzelni, mert a szél, a rovarok, a madarak mind továbbterjeszthetik a fertőzést. Akkor panaszolta Gubacsi Sándorné és Matuk Zoltánná is, hogy 13, illetve 60 fájuk tönkrement.
Magyar-szlovák együttműködés
Murányi Zoltán, a nagymarosi önkormányzat városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy városuk és partnerük, a szlovákiai Kékkő (Modrikamen), együttműködési megállapodás keretében, egy pályázaton nyert támogatásból a huszonnegyedik órában próbálja menteni a menthetőt, hiszen a kedvező klímájú vidékén történelmi hagyománya van a szelídgesztenye termesztésének. A nagymarosiak gesztenye-mentésre használható költségvetése - a nagyjából 28 millió forintos önrésszel, a kormányzati és az európai uniós támogatással - összesen 105.100 euró lesz. A szlovákiai partnerek 86 ezer eurót költhetnek erre a programra, amelynek hivatalos elnevezése: Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013; a projekt címe: A 24. órában - közösen a helyi szelídgesztenyések megmentéséért, Hu-Sk 2008/01/187.
A partneri szerződéseket mostanra megkötötték. A közbeszerző megbízása után ez év szeptemberétől jövő szeptemberig folyik a még meglévő állományok és a kórokozó feltérképezése. Az önkormányzat tulajdonában lévő néhány hektáron mintaterületet hoznak létre, ahol az érdeklődő tulajdonosoknak bemutathatják a kezelés és védekezés módját.
Az ország legjobb szakembereit is felkérve, tanácsadó szolgálat segítségével ismertető programot szerveznek, amelyre eddig harmincan jelentkeztek, de szívesen látnak további jelentkezőket. A tanácsadás anyaga felkerül az internetre is. A piacszerzés érdekében gesztenyefesztiválra, s más népszerűsítő programokra is gondoltak már.
Zeller Zoltán, a gödöllői Szent István Egyetem természetvédelmi mérnök szakán végző levelező tagozatos hallgatója, lokálpatriótaként ebből a témából írja szakdolgozatát és ismereteire a városházán is számítanak. Mint elmondta, nekik is volt gesztenyésük. Közel 500 korábbi és mai tulajdonosról tud, akik közt van, aki örül a famentő programnak, van, aki azt mondja: késő már a gesztenyésekkel foglalkozni. A fiatalok egy része már azt sem tudja, hol találhatók. A hatvanas években még 10 gesztenyefajtát ismertek a város körzetében, mára csak hat maradt. Tavaly járt itt egy kadarkúti felvásárló, de azt mondta: nem éri meg többször ide jönni. Különben is drága és kényes a termék tárolása.
Uniós támogatással
-Társadalmi, gazdasági érdek, hogy meggyőzzék és érdekeltté tegyék az embereket - érvel Zeller Zoltán. - Tájképi, idegenforgalmi, kulturális haszna is lehet a programnak. Parkokat, tereket díszít, építőanyagnak is használható, részben gyógynövény, de tűzifának szerencsére kevéssé alkalmas.
A védekezésről szólva az a véleménye, hogy országos összefogás kellene a zalai, a Sopron-környéki, pécsváradi és más termőterületek gazdáival.
A gombabetegségnek jó néhány fajtája van. Ezek változatai szerint kell kifejleszteni az oltóanyagot, amit a kéreg alá fúrva kell behelyezni. Elég néhány fát beoltani, a szer hatása a többiekre is átterjed.
Az erdészet is védekezik
Közel héthektárnyi területen védekezik az Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete is. Ezzel kapcsolatban Gáncs Viktor erdészetvezető azt nyilatkozta, hogy a kezelésükben lévő védett szelídgesztenyés megmentését az Ipoly Erdő Zrt. pályázati forrásból végzi. A pályázat egy, a KMOP-3.2.1 -Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások című, európai uniós forrásból finanszírozott pályázati konstrukció. A gesztenyés megmentése a társaság pályázatának az egyik részeleme. A módszer biológiai védekezés, melynek lényege a szelídgesztenye-kéregrák kórokozója gyengült fertőzőképességű törzseinek kijuttatása a területre. A program 2010. júliusában fejeződik be a gyengült fertőzőképességű, hipovirulens kórokozó törzsek biológiai kijuttatásával. Ezek elterjesztése a területen már a természet dolga lesz.
A védekezés kivitelezésében a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete az erdészet partnere. Vállalkozóként végzik a laboratóriumi vizsgálatokat és az oltóanyag-előállítást, valamint a műveletek irányítását. KOVÁCS T. ISTVÁN