A védettség hét évtizede (M. Mezőgazd./Erdőgazdaság és Faipar)

A mostani rendezvényen megjelent Szabó Imre környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, Nagy János egyetemi tanár, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke, valamint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.
Az ünnepség az erdőkre, természeti értékeinkre, az érdekek kölcsönös figyelembe vételére hívta fel a figyelmet. Szabó Imre miniszter joggal tette fel a kérdést - Tóth Árpád költőt idézve -, hogy vajon termel-e vagy nem termel hasznot az erdő? Mikor válik ez fontossá a számunkra, s mérhető-e profittal az erdő haszna? A miniszter kiemelte, hogy a debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 70 éves évfordulóján a város és az erdészeti szakma joggal lehet büszke. Ebbe beletartozik, hogy az 1960-as években önkéntesként sokan tettek sokat az erdőkért, az erdők védelme ügyében. Ez a figyelem kell, hogy megmaradjon és az akkori eredmények ugyanolyan kötelezettséget rónak ránk, mint a 70 éve védetté nyilvánított Nagyerdő példája.
Kevés olyan hely van Magyarországon, mint Debrecen és a vele szerves egységben lévő Nagyerdő. A mai ember számára az erdők elsődleges célja a rekreáció. Ám az erdő közelsége veszélyeket is rejt magában: az illegális szemétlerakást és a fatolvajlást.
A 70 éve megtett korszakos lépés ünneplése mellett azonban előre kell tekintenünk, legfőképpen azért, hogy a nemkívánatos jelenségek ne ismétlődhessenek meg. A mostani megítélés szerint az erdők elsődleges szerepe az emberi élet jobbá tétele, de van klímavédelmi feladatuk is. Mint a miniszter emlékeztetett, elhatározott szándék, hogy az ország eddigi erdősültségét tovább növeljük, a védelem alatt levő erdők funkcióját újragondoljuk, emellett új klímaerdőket telepítünk. Tesszük ezt azokból a forrásokból, amit Magyarország kifejezetten azért kap, amivel hozzájárul az erdők és a környezet védelméhez. A világ és az EU decemberben, Koppenhágában gondolja újra mindazokat a tennivalókat, amelyekkel a megváltozott klimatikus helyzet miatt szembe kell néznünk.
Szabó Imre végül köszönetét fejezte ki a Nyírerdő Zrt.-nek, s azoknak a természetvédelmi szakembereknek, akik gondoskodnak és vigyáznak rá, hogy a 70 éve védetté nyilvánított erdő a jövőben is be tudja tölteni valamennyi funkcióját. Mint mondta, a következő években újabb védettséget élvező erdőket alakítanak ki, és szándékuk továbbá, hogy nemzeti parkjaink számát is bővítsék: a következő a Zempléni Nemzeti Park lesz.
Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke arra emlékeztetett, hogy Magyarország erdősültsége az elmúlt évtizedekben 12 százalékról 20 százalékra nőtt. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb elismerés a szakemberekét illeti meg. Jelenleg hazánkban az erdőművelés fele magánkézben van, emellett 19 állami erdőgazdaságban foglalkoznak az erdőkkel, a természetvédelemmel úgy, hogy a közjót szolgálják. A debreceni Nagyerdő ma is a debreceniek szeretetéből létezik, és cserében jól szolgálja az itt élőket.
A „civilben" a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának elnökeként dolgozó professzor emlékeztetett rá, hogy a Nagyerdő 186 éves és már akkor jócskán túl volt a krisztusi koron, amikor Debrecen városa az agrártudományok oktatásáról döntött. Ezért a város az újonnan létrehozott iskolának annak idején 400 hold szántót és 600 hold erdőt is adományozott oktatási célokra.
Kósa Lajos polgármester az elődök tetteinek méltatása mellett a gondokra is felhívta a figyelmet. Ma a Nagyerdő haldoklik, mert a talajvíz 6 méter mélyre süllyedt. Sürgős szükség volna felszíni vízutánpótlásra. Ennek érdekében a város már jóval korábban kidolgozta CIVAQUA programját, ami végül nem kapott támogatást. A város ennek ellenére sem mond le a programról: kibővített tartalommal újból megkísérlik a megvalósítását. AL