A jövő mérnökei. Csak március második felében hirdet választási programot a Fidesz. A Heti Válasz beelőz, és háromrészes sorozatot indít a párt várható elképzeléseiről. Első alkalommal azt a tíz törvényt mutatjuk be, amelyet Orbán Viktor pártja az eddigi nyilatkozatok alapján a lehető leghamarabb eltörölne vagy módosítana, ha megnyerné az országgyűlési voksolást.
Nagy a titkolózás a Fidesz háza táján, az MSZP nyugdíjakkal kapcsolatos támadása óta különösen óvatosak az ellenzéki politikusok, és eldöntött tény, hogy csak a kampány végén hirdetnek programot. A háttérben azonban folynak az egyeztetések az új kormányzati szerkezetről, és arról, hogy az új parlament május közepi-végi megalakulása után melyek legyenek az első fontos döntések, amelyekkel felülírják a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok intézkedéseit. A Fidesz tehát követné az 1998-as receptet, amikor elsőként a Bokros csomaghoz nyúlt hozzá -megszüntetve a tandíjat és a családi pótlék jövedelemhatárhoz kötését. Most annyiban könnyebb a párt helyzete, hogy az Alkotmánybíróság is „besegített" az ingatlanadó és a családi pótlék megadóztatásának eltörlésével. Nem kizárt, hogy a testület újabb fontos döntéseket hoz az új Országgyűlés megalakulásáig, annál is inkább, mert a köztársasági elnök törvények egész soráról kért tőlük előzetes normakontrollt.
A Fidesz által tervbe vett módosítások három nagy témát ölelnek fel. A „legszürkébb" a korábbi kormányzati szerkezet visszaállítása, az állam működőképességének javítása érdekében. Az intézkedések második csoportja az önkormányzatoknak nyújtana segítséget. A harmadik változtatáscsoportot a társadalmi szolidaritás erősítése jellemzi; ide sorolhatók a gyermekeseket, az időseket és a fogyatékosokat érintő módosítások - pontosabban visszamódosítások.
AZ ÖNÁLLÓ BELÜGYMINISZTÉRIUM VISSZAÁLLÍTÁSA
Ha a Fidesz nyeri meg a választásokat, ismét lesz önálló Belügyminisztérium, amit még 2006-ban a második Gyurcsány-kormány idején vontak össze az igazságügyi tárcával. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítását az is indokolja, hogy megváltozna a kormányzati munka szerkezete; francia és brit mintára önálló tárcák helyett több csúcsminisztériumot állítanának fel, így például megszűnne a szociális, egészségügyi és - esetleg -az oktatási tárca, helyettük egy humán „csúcsminisztérium" állna fel, benne államtitkári szinten irányított területekkel. (A részletes terveket sorozatunk későbbi részeiben ismertetjük.)
Ú|RA JÖNNEK A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁROK
A második Gyurcsány-kormány megalakulása után törölték el a helyettes államtitkári, a közigazgatási és a politikai államtitkári pozíciót, és helyette „szimpla" államtitkárságokat és szakállamtitkárságokat hoztak létre, összekutyulva a politikusi és a szakmai irányítást. A minisztériumi apparátus tehát fej nélkül maradt, ezt orvosolná a közigazgatási államtitkári pozíció újbóli megteremtése.
A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK FELÁLLÍTÁSA
Teljes képtelenség, de évek óta törvényességi felügyelet nélkül működnek az önkormányzatok. A Gyurcsány-kabinet több csörtet is vívott az Alkotmánybírósággal, mert a testület többször is megsemmisítette a hivatalok működéséről szóló alkotmányellenes jogszabályokat. A kormányzati többség először kétharmados helyett feles törvénybe, majd sima kormányrendeletekbe foglalta döntéseit. Az exlex állapot évek óta tart, az önkormányzati testületek jogsértő döntéseit csak bíróságon lehet megtámadni, a helyi rendeleteket pedig csupán az Alkotmánybíróságon, ott azonban évek telhetnek el, amíg határozat születik. A közigazgatási hivatalok visszaállításához kétharmados parlamenti többség szükséges.
A HÁROM ÉVRE TÁGÍTOTT „GYERMEKSZABADSÁG"
Az idén április vége után született gyermekeknél három évről két évre csökken a gyermeknevelési segély (gyes) időtartama egy tavalyi megszorítás következtében. A kormány tett lépéseket a gyermekintézmények fejlesztésére, ám továbbra sincs elég bölcsődei férőhely. A nőknek gyermekük kétéves kora után úgy kellene visszatérniük munkahelyükre, hogy többségük nem tudja majd hova tenni gyermekeit. így a középosztálybeli nők vagy jövedelem - és egészség-, valamint nyugdíjbiztosítás - nélkül maradnak, vagy fizetniük kell a totyogó korúak felügyeletéért.
Félő az is, hogy ez a lépés tovább növeli az úgynevezett megélhetési célú gyermekvállalást, mert a legkiszolgáltatottabb helyzetűeknek gyakrabban kell ahhoz szülni, hogy folyamatos legyen az anyasági juttatás. Januártól családonként csak egy ember kaphat szociális segélyt, a gyessel viszont meg lehet duplázni a 28 500 forintos támogatást. A gyermekeseket érintő megszorítás közvetlen gyakorlati hatása csak két év múlva lesz érzékelhető, ám demográfiai szempontból mégis fontos lenne, hogy gyorsan megváltoztassák a szabályokat, mert így a szülők nyugodtabban tudnának tervezni. Annál is inkább, mert a „restauráció" két évig egyetlen forint többletkiadást sem okozna a költségvetésnek.
A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÚJRASZABÁLYOZÁSA
Az új kormánynak hozzá kell nyúlnia a nyugdíjrendszerhez. A köztársasági elnök alkotmányos vétót emelt a magánpénztárak privatizációjáról szóló törvény ellen. A rendszerbe be kell avatkozni, mert a hatályos szabályok alapján nem biztosított a magánpénztári tagok nyugdíja. A Horn-kormány magánnyugdíj néven 1997-ben nem valódi nyugdíjbiztosítást alkotott, vagyis nem gondoskodott arról, hogy a korhatárt elérők havi ellátást kapjanak. Ehelyett egy bankszámla és egy értékpapírszámla ötvözetét hozta létre, emiatt az érintettek zöme - jobb híján - egy összegben felveszi az addig összegyűlt pénzt! Csakhogy az idősebb nemzedékek számára a magánpénztári tagság választása azt is jelenti, hogy lemondtak a társadalombiztosítási nyugdíjuk 25 százalékáról, a maradék pedig aligha elegendő a tisztes öregkori megélhetéshez. Az államnak nem lehet célja, hogy a nyugdíjazásukat kérők „végkielégítésként" vegyék fel a magánnyugdíj-pénztárakban összegyűjtött összeget.
A másik megváltoztatandó tétel a nyugdíjminimum 2013-ban hatályba lépő eltörlése és a nyugellátások megadóztatása, amiről szintén 1997-bari döntött az MSZP-SZDSZ-koalíció. Ezekkel a döntésekkel azonban nem kell annyira sietni, mint a már most is ezrek sorsát meghatározó magánnyugdíjjal.
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MÓDOSÍTÁSA
A Fidesz a törvény családjogi részéhez nyúlna hozzá. A köztársasági elnök kétszer is megvétózta a törvénycsomagot: előbb magát a Ptk-t utalta vissza a parlament elé, majd a némi módosítás után elfogadott új polgárjogi kódexet hatályba léptető paragrafusokról kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A jobboldali párt fő problémának azt tartja, hogy a házasság és az élettársi kapcsolat azonos és különböző neműek között is - túl közel került egymáshoz. (Az új szabályozás tíz év együttélést követő szakítás esetén a volt társ számára lakhatási jogot biztosít a másik fél otthonában. Ugyanez a szabály lép életbe akkor is, ha a kapcsolatból gyermek született és a másiknak nincs saját lakása.) A homoszexuálisok regisztrált élettársi kapcsolatát - miután az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányosnak találta - információnk szerint nem törölnék el, de megváltoztatnák a tartalmát. Távolítanak a házasságtól, az azonos neműek például nem járulhatnának az anyakönyvvezető elé.
A KÖLTSÉGVETÉS ÚJRAÁRAZÁSA
A Fidesz elsősorban az önkormányzatokra vonatkozó részeken változtatna, miután több ellenzéki városvezető is jelezte, hogy településük tarthatatlan helyzetbe került a megszorítások miatt. A büdzsé módosítása mellett változna az illetékek beszedésének módja is. Ennek jelenleg az APEH a felelőse, és a helyhatóságok csak késve jutnak hozzá az őket megillető összeghez. A költségvetés módosításánál a nehézséget az okozza, hogy így lényegében két büdzsét kellene egyszerre elkészíteni: egy pótköltségvetést a 2010-es évre, és neki kellene látni a 2011-es év tervezésének is.
VISSZAÁLLÍTJÁK A CSALÁDBARÁT ADÓZÁSI RENDSZERT
A kormány 2006-ban a nagycsaládosok kivételével megszüntette a gyermekek után járó adókedvezményt. A Fidesz ígéretet tett ennek visszaállítására, ám közben megváltozott az adórendszer is, bevezették a szuperbruttósítást, és ötmillió forintra emelték az alacsony adókulcs sávhatárát, így automatikusan nem lehet már visszaállítani az eredeti rendszert, új módszert kell kidolgozni. Ebben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Alkotmánybíróság csak a családi pótlék megadóztatásáról szóló szabályt semmisítette meg, de például a szüléskor járó anyasági támogatás továbbra is adóköteles maradt.
OTTHONTEREMTÉSI TÁMOGATÁSOK MEGINT
A Gyurcsány-kormány több fokozatban építette le a fiatal párok és a gyermekesek otthonteremtési támogatását. Előbb az állami kamattámogatású hitelek fel vételét nehezítették meg, majd eltörölték a gyermekek után járó, akár több millió forintos szociálpolitikai kedvezményt. A Fidesz nem a régi rendszert állítaná vissza, hanem az északi országrészben kiterjedt szocpolcsalások és a hitelválság miatt új modellben gondolkodnak. A lakásvásárláshoz vagy -építéshez önrésszel nem rendelkezők számára inkább szociális bérlakásépítési programot kínálnának. A döntéstől az évek óta mélyponton levő építőipar újraéledését várják.
A FOGYATÉKOSOK MUNKAVÉGZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
Idén januárig normatív támogatás járt a foglalkoztatottak után, ettől az évtől a pénzt pályázati úton osztják el, emiatt számos korábbi dolgozó kiesett a rendszerből. Csak Békés megyében kétezer megváltozott munkaképességű személyt kell elbocsátani. A Fidesz újraszabályozná ezt a területet, elképzeléseik szerint a támogatások nagyobb részét ismét normatív módon osztanák el. Ez szorosan kapcsolódik az ellenzék munkahely-teremtési programjához, amellyel például abban tennék érdekeltté a munkáltatókat, hogy az anyák számára részmunkaidős állásokat hozzanak létre. É. A.