2010. május 21. - AZ ÚJ VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM VEZETŐI Ahogy várható volt, az új agrárkormányzat a termőföld megvédésére és a kisgazdaságok előnyhöz juttatására koncentrál. A csúcsminisztériumban a vidékfejlesztési ág erősebbnek tűnik a mezőgazdaságinál.
Kezdetben a kisgazda agrárirányítás hagyományait lesz kénytelen követni a Fidesz a második kormányzati ciklusában is. Legalábbis az 1998-as kormányváltás körüli időket idézi, hogy - hasonlóan Torgyán Józsefhez, aki az agrárminiszteri széket elfoglalva a „búzabomba hatástalanításával" kezdte tevékenységét - Fazekas Sándornak is a magas gabonakészletekkel és a nyomott árakkal kell megbirkóznia. A hamarosan vidékfejlesztési miniszterré avanzsáló karcagi polgármester és a kisgazda ügyvéd között nagy különbség, hogy Torgyán Fazekasénál lényegesen nagyobb politikai súllyal látott hozzá az állami pénzeket megmozgató feladathoz. Hasonlóság is akad azonban kettőjük között. Politikai pályáján Fazekasnak sem volt közvetlen köze a mezőgazdasághoz: eddigi két parlamenti ciklusában a költségvetési, illetve az emberi jogi bizottság tagja volt.
A miniszter személyén kívül a környezet-, illetve természetvédelmet, valamint a vízgazdálkodást magába olvasztó minisztérium nevéből a „földművelésügyi" jelző elhagyása is jelzi, hogy a Fidesz-kormányzat a vidékfejlesztésre kívánja helyezni a hangsúlyt a mezőgazdasággal szemben. Az 1990 óta minden ciklusban polgármesteri címet elnyert Fazekasnak vidékfejlesztési tapasztalatai azért vannak. Ezt a vonalat erősíti az államtitkári poszt várományosaként emlegetett Ángyán József, aki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) kötött megállapodás révén került most másodszor a Fidesz-frakcióba. Ángyán kiváló retorikai képességeivel és a kisparaszti gazdaságokat favorizáló mondandójával nagyon népszerű a Fideszt támogató gazdák körében, ám frakción belüli politikai súlya korántsem nevezhető jelentősnek.
A vidékfejlesztési tárca két legfelső vezetője alá kinevezendő közigazgatási államtitkári poszt várományosa az agrár-körökben szintén kevéssé ismert Farkas Imre, aki a 25 százalék plusz egy szavazat arányában állami tulajdonú Geodéziai és Térképészeti Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesi posztjáról érkezik a Kossuth térre. A három fideszes képviselő által hétfőn benyújtott, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról címet viselő törvényjavaslat szerint a közigazgatási államtitkár a minisztériumi hierarchiában a helyettes államtitkárok felett áll majd. Meglehet, csupán formálisan; agrárberkekben úgy vélik, a gyakorlatban ez nem így működik majd. A törvényjavaslatban helyettes államtitkárokként emlegetett, az egyes szakmai területeket felügyelő minisztériumi vezetők mindegyike a Fidesz-frakció tagjaként foglalhatja el minisztériumi posztját, ami szűkítheti a közigazgatási államtitkár valóságos hatalmát - vélik a politikai játszmák ismerői.
Az új vezetők közül a mezőgazdaságban dolgozók számára a legismertebb, egyben a legelfogadottabb személy a tervek szerint a helyettes államtitkárként az agrárügyeket felügyelő Czerván György, aki a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. elnök-vezérigazgatójaként ágazati
gyakorlati tapasztalatokat is fel tud mutatni, és 1998 óta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának is tagja. A Czerván melletti három jelölt megítélése már jóval ellentmondásosabb. Sötét lónak számít az előzetes hírek szerint a vidékfejlesztésért és az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkári posztra esélyesnek tartott V. Németh Zsolt vasvári polgármester, aki 1998 óta parlamenti képviselő. Az MDF-ből átigazolt politikust a miniszteri poszt várományosához hasonlóan eddig szintén elkerülték az agrárügyek: képviselőházi pályafutásában a foglalkoztatási és munkaügyi, az önkormányzati, a rendészeti, az idegenforgalmi és a gazdasági bizottságnak volt tagja.
V. Németh jelölésének híre ugyanakkor nem okozott akkora csalódást a Fideszhez vonzódó agráriusok körében, mint az élelmiszer-biztonságért felelős helyettes államtitkári, azaz az országos főállatorvosi posztra esélyesnek tartott Kardeván Endréé. Személye elfogadtatásához a Zala megyei főállatorvosnak meg kell küzdenie a „sajátjaival" is, akik Süth Miklós iránt, kinevezésekor, nagyobb bizalommal voltak, és a jelenlegi főállatorvost jellemzően el is fogadták. A legismertebb név a leendő helyettes államtitkárok között Illés Zoltáné, aki a környezetvédelmi tárcától a minisztériumhoz csatolt területeket viszi majd. Az ő politikai súlya sem számottevő, ugyanakkor radikális zöld nézetei miatt szinte borítékolható, hogy ellentétbe kerül a tárcán belül a hagyományos mezőgazdaság pártfogóival.
A Fidesz eddigi meghatározó agrárpolitikusai a partvonalon túlra szorultak, cserébe tekintélyes posztokkal kárpótolták őket. A legnagyobb 71,95 százalékos szavazati aránnyal egyéni parlamenti mandátumot nyert Font Sándor megtarthatja a mezőgazdasági bizottság elnöki székét, míg Jakab István Magosz-elnök az Országgyűlés alelnöke lett. A kifizető-ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal élére Palkovics Pétert tartják esélyesnek, aki 2002-ben rövid ideig az azóta felszámolás alá került állami Bábolna Rt kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt - abban az időszakban, amikor a céget Petykó Zoltán, a Fideszhez közelálló vállalkozói kör ma is befolyásos reprezentánsa elnökölte. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élére lapzártánkkor még keresték a vezetőt.
Az új tárcavezetés személyi összetétele a szakértők szerint azt is jelzi, hogy az igazi agrárstratégiái, kérdések nem feltétlenül a minisztérium falai között dőlnek majd el. Az azonban máris biztosra vehető, hogy az első stratégiai ügy a termőföldhöz kapcsolódik; a HVG információi szerint már ki is dolgozták a földtörvény módosításáról szóló indítványt. A HVG
birtokába került a kormányprogram vidékfejlesztési tárcát érintő fejezete, amely a középtávú célok közé sorolja például a termőföld és a vízbázis feletti „nemzeti önrendelkezés" megtartását, és az élelmiszer-önellátás visszaszerzését. A programban az is szerepel, hogy az állami földekre elidegenítési tilalmat kell bevezetni, az államnak pedig elővásárlási jogot kell adni. A bérbeadásnál az állam a családi gazdaságokat részesítené előnyben, akár a tartós használat feltételéül
szabva a fiatal családok számára a 2-3 gyermek vállalását is. Készül egy intézményi változás is: a HVG információi szerint a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keretein belül működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a vidékfejlesztési tárca fennhatósága alá kerül. Egyes szakértők szerint ez azt jelzi, hogy a Fidesz az állami földvagyont birtokpolitikai eszköznek tekinti majd az általa preferált családi gazdaságok földhöz juttatásához, illetve a hozzá közel álló nagybirtokoskörök pozícióinak további erősítéséhez. KELEMEN ZOLTÁN
