2010. július 8.-14.- A vidéket sújtó, adminisztratív megkötések
felszámolása és a szigorú élelmiszerellenőrzés mellett Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter vízgazdálkodási rendszerváltozást is igér. Mozgalmas időszakban lett miniszter: katasztrófák, közelgő magyar EU-elnökség, lejáró termőföld-moratórium. Melyik a legégetőbb feladat?
-Nem lehet sorrendet felállítani. Az egyik sürgősebb, mint a másik, és egyformán nagy munka. Óriási pusztítást végzett az árvíz és a belvíz, a sok esőzés, jégverés.
Mekkora a kár, s van-e a tárcának pénze a kárrendezésre?
- Az utolsó felmérések szerint mintegy 30 milliárd forint, de azóta újabb jégverések, esők és viharok jöttek. Akkora a csapás, hogy az egész költségvetést át kell tekinteni, hiszen nem csak az agráriumban nagy a kár. Egységes megoldást kell találni, és van, ahol csak az állam, a társadalom képes a kármegelőzésre. Ilyen az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, amelyben 8 éve csak kisebb munkákat végeztek el, a Vásárhelyi Tervet sem hajtották végre. A fő feladatomnak tartom, hogy - egy új Vásárhelyi Tervbe foglalva - a Hernád, a Sajó és több más folyó völgyét rendezzük. A Tisza, a Duna völgye is sok munkát fog adni. A már elkészített tanulmányok, tervek alapján az év végéig egységes vízgazdálkodási, vízszabályozási, árvízvédelmi koncepciót szeretnék letenni az asztalra.
- A jövő évi költségvetéssel kezdődik a munka?
Több évet és több költségvetési időszakot is átfogó program lesz. Uniós források éppúgy szükségesek hozzá, mint a nemzeti önrész. Fontos, hogy közmunkásokat is bevonjunk az építkezésbe.
- Hány milliárd forintos program lesz a legújabb Vásárhelyi Terv?
- Még nem lehet meghatározni, a kár felmérések is befolyásolják a beavatkozás nagyságát, de hasonló méretű lesz, mint annak idején a nagy folyamszabályozások voltak. Rendbe kell hozni a meglévő műveket, új árvízvédelmi és öntöző rendszereket kell kialakítani. Meg kell oldani például a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlását. Összhangba kell hozni azzal is, hogy a vízgyűjtő területeken is változott a növénytakaró, a vízkivétel. Komplex egységként kell kezelni a Kárpát-medencét.
-A Vásárhelyi Tervet Önnek, vagy a vizes területgazdájának, Illés Zoltán állam titkárnak kell-e majd aláírnia? Nincs rivalizálás, kialakultak az együttműködés keretei a csúcsminisztériumban?
- A Vidékfejlesztési Minisztérium egységes, egyszemélyi irányítás alatt álló, központi közigazgatási szervezet. Több, korábban más tárcához tartozó terület - a vízgazdálkodás, a természet- és a környezetvédelem - került ide, az agrárium, a vidékfejlesztés, az élelmiszerbiztonság mellé. Minden államtitkárral kiváló munkakapcsolatban vagyok, Illés Zoltán nagyteherbírású vezető, nagy a rálátása az általa irányított területekre a tárcán belül.
- Sürgős a felkészülés a 2011. első félévi magyar EV elnökségre is. Mivel szeretne nyitni?
- Már folyik az előkészítés az elnökség ellátására. Az egyik legnagyobb feladat a közös agrárpolitika2013 utáni irányának meghatározása. Nekünk fontos, hogy az agrártámogatások megmaradjanak, és a vidékfejlesztés növekvő támogatást kapjon. Nem halogatható a tejpiac rendbetétele sem. A mezőgazdasági termékek minőségével, minőségvédelmével, az áru-eredetvédelemmel kapcsolatban is több szabályt készítenek elő. A mi érdekünk is, hogy a termékeken feltüntessék például a származási
országot, a régiót. Az elnökségünk idején kell megerősíteni az élelmiszerkódex korszerűsítéséről hozott döntést is.
- Mi a személyes célja az elnökségre?
- Növelni szeretném a termelők jövedelembiztonságát. Az agráriumban képződő nyereség egytizede marad csak a gazdáknál, a többi átkerül a kereskedelem, a logisztika, a multik világába. Sokan már nem csak fejleszteni, megélni sem tudnak a termelésből. Pedig a vidékfejlesztés motorja a sokszínű gazdálkodás. Az emberek jó minőségű, egészséges élelmiszerhez akarnak jutni, amelyet helyben lehet megtermelni.
A fejlesztésekhez olyan forrásokra van szükség, amelyek segítik a többcélú, termékekben gazdag mezőgazdasági termelést. Ehhez persze az élelmiszerbiztonság hatósági feltételeit is hozzá kell igazítani.
- Hogyne legyünk „Európa élelmiszer hulladékának lerakóhelye"? Ezért kell a másodlagos élelmiszer-vizsgálat, amelyet sokan multi ellenes lépésnek tartanak?
- Ne hordják Magyarországra a gyanús eredetű mézet, húst és más élelmiszer-hulladékot „se a kicsik, se a nagyok"! Ezért heteken belül radikálisan változik majd a jogszabály. A kereskedelmi forgalomba hozatal előtt minden élelmiszert, nem csak a külföldit, egy másodlagos ellenőrzésnek vetnek alá, hogy lássuk, mi az, ami jó minőségű, ehető, illetve mi az, ami nem.
- Ez újabb szigorítás, pedig Orbán Viktor például a termelői élelmiszerek helyi piacra jutásának a könnyítését ígérte
- Egy rendelet már enyhített is a szigorú szabályokon. Azt szeretnénk, hogy a termelők a saját maguk által előállított élelmiszereket, sajtot, lekvárt, kolbászt, pálinkát, árusíthassák háztól a turisták és a vevők részére úgy, mint nyugaton. Legyenek paraszti piacok, kínálat a gazdag, helyi választékból, amely a vidék fejlesztéséhez is fontos. Munkát kell adni az embereknek, hogy a kistelepülések életminőségben versenyképessé váljanak a nagyobb városokkal.
- Segíti a program a termelők élelmiszer-ipari tulajdonszerzését is, ahogyan a kiskunfélegyházi vágóhidat akarják megszerezni a sertéstartók?
- A nemzeti ügyek kormánya támogatandó célnak tartja, hogy minél több
magyar tulajdonú vállalkozás legyen az országban, de ehhez támogatási forrás kell, az pedig jelenleg hiányzik. A magyar agráriumra jellemző tőkehiány egy része pályázati forrásokból pótolható. A pályázati rendszer átalakul, további forrásokat csoportosítunk át az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban e célra.
- Ketyeg a „földbomba"is. Gyanús állami földügyletekre bukkant Budai Gyula miniszterelnöki megbízott, és jövőre lejár a földpiac felszabadítására kapott 7 éves mentesség. Nyárra ígérte a földtörvénycsomagot a Fidesz. Tartja a határidőt?
- Már most beterjesztettük a kormány elé a földtörvény módosítását. Az új jogszabály célja a spekuláció és a zsebszerződések megakadályozása. Rövidesen elkészül a Nemzeti Földalap-kezelőről szóló törvénytervezetet. E szervezeten keresztül a vidékfejlesztési tárca fogja kezelni az állami földeket. Naprakész nyilvántartást akarunk az állami földvagyonról, hogy
melyik földnek ki a haszonbérlője. Látni fogjuk, melyek a szabad földek, amelyeket be tudunk vonni a demográfiai földprogramba. Állami földet adunk fiatal, vidéken letelepedni szándékozó családoknak, hogy új életet vigyenek a térségbe. Azzal a céllal, hogy gyermekeket vállaljanak, gazdálkodjanak. Amellett, hogy magukat eltartják, adjanak munkát minél
több embernek. A generációváltást segíti, hogy a gazdák illetékmentesen tudják majd átadni a fiataloknak a vállalkozást, a birtokukat, az összes eszközzel együtt.
A vidékfejlesztési támogatás, az élelmiszer-biztonság, a helyi feldolgozás, a földprogram egy egységes koncepció része. A megvalósítása ugyan sok időbe telhet, de fontos, hogy kiszámítható, hosszútávra érvényes legyen, amelyre támaszkodhatnak azok, akik az életüket a mezőgazdaságban képzelik el. A részleteket az őszi ülésszakra fogjuk kidolgozni.
- És mire számítsanak azok, akik az agrárium versenyképességéért aggódnak? Az agrár-GDP nagyságán, vagy a munkahelyek megőrzésén lesz a súlypont?
- Van arany középút, amit mi is célul tűztünk ki. A vidékfejlesztés összetett feladat. A vidék egységes egész, amelyet nem lehet felszabdalni vízgazdálkodásra, környezetvédelemre, kicsi és nagygazdaságokra. Ha valamelyik részét elhanyagoljuk, az egész látja a kárát. Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol harmóniában van a természet, az emberi civilizáció, az épített környezet, a folyók is az öntöző rendszerekkel - amit más országok meg tudtak valósítani. De meg kell élni az embereknek az 1100 éves magyar állam legkisebb falvaiban is. Nem mondhatunk le
egyik településről sem. Ehhez a kis, a közepes és a nagy gazdálkodókra is szükség van, de egyik sem élvezhet a másik rovására kizárólagos előnyöket. Nem engedhetjük meg, hogy további nagy latifundiumok jöjjenek létre, olyanok, amelyek az előző időszakban hatalmas kedvezményeket kaptak, és amelyek kizárólag a profitérdekek mentén gondolkoznak. A legfontosabb szereplőre: az emberre
viszont nincsenek tekintettel.
- Arra utal, hogy a hatékonyság érdekében munkahelyeket szüntettek meg?
- Arra, hogy a „mindent visszafejleszteni" szemléletet a választással elutasították az emberek. Elegük lett abból, hogy a kormányzati politika egyedül a postabezárásról, a vasútfelszámolásról, a leépítésről, az útfelújítások elhanyagolásáról, önkormányzat-ellenes intézkedésekről szólt.
- Ezért vállalta el a vidékfejlesztési miniszteri posztot?
- Polgármesterként, országgyűlési képviselőként, a regionális fejlesztési tanács tagjaként, de főleg kisvárosban élő emberként évek óta küszködtem azzal, hogy mindig van valamilyen rendelet, határidő
hosszabbítás, eljárási, elszámolási rend, ami miatt két év alatt sem készül el, amit egy hónap alatt is meg lehetne csinálni.
Ez a láthatatlan erő, ami mindig elvett a vidéktől, fölszámolt valamit, ami miatt a legjobb elképzeléseket sem lehetett megvalósítani, a politikában vereséget szenvedett. A hátrahagyott béklyókat, adminisztratív megkötéseket akarom eltüntetni, amelyek az emberek útjában állnak. Olyanok legyenek újra a magyar kistelepüléseink, mint nagy királyaink alatt 1100 éven keresztül, ahol lehetett boldogulni. Németországból, a Rajna mellől telepesek jöttek, mert Magyarország többet kínált megélhetésben, jogrendben, közösségmegtartó erőben, távlatokban, mint a nyugati államok. Az a célom, hogy újra vonzó, versenyképes ország legyünk, amely itt tartja a magyarságot.
- Akkor nem sok ideje marad a családra, sportra, hobbikra...
- Pedig utóbbiakból több is van. Az egyik a nomád hagyományőrzés a Kunszövetség elnökeként. Nagyon kedvelem a jurtás, valódi hagyományőrző lovas programokat, de a harcművészetnek inkább szemlélője vagyok. Biciklizni is szeretek. A fiaimmal tavalyelőtt az olaszországi Velencéig tekertünk le az Alpokon keresztül, most a kárpáti gerincen, Nagy-Magyarországot járjuk körbe az ezeréves határon. Kertészkedem is, van jó pár gyümölcsfánk. Igazi kikapcsolódás egy jó kapálás, gyümölcsszedés. De azóta sem lett több időm, hogy a karcagi polgármesterségről - két évtized után - pár napja lemondtam. SZIRMAI S. PÉTER
