2010. július 23. - A termőföld talán az agrárgazdaság leginkább átpolitizált területe. Ennek elsődleges oka, hogy a föld nem csupán termelőeszköz, hanem vagyontárgy is, hiszen amellett, hogy jelentős áremelkedés előtt áll, rövid távon is kiváló befektetésnek számít. Egy hektár szántó átlagos ára ma Magyarországon 500-600 ezer forint, ennek éves hozama - ha csak bérleti díjat számolunk - mintegy 40 ezer forint. Ez 7-8 százalékos reálhozamot jelent, mert a föld ára is folyamatosan emelkedik. 2011-ben lejár a földtulajdonszerzéssel kapcsolatos uniós derogáció, amelynek meghosszabbítására nincs sok esély, így jövő tavasztól megszűnik a társas gazdaságok és a külföldiek földtulajdonszerzésének tiltása, illetve korlátozása. Erre a váltásra fel kell készülni, ezért talán a közeljövő egyik legfontosabb kérdéséről dönt a napokban a parlament.
Az agrárstratégia egyik meghatározó eleme a földbirtok-politika, amellyel kapcsolatban mára „róka fogta csuka" helyzet alakult ki a politikai szereplők között - állítja Gál András gazda, egykori tanár, aki szerint a termőfölddel kapcsolatos kérdések szakmai, vagyoni és politikai jellegűek egyszerre. Ezért a birtokrendszer meghatározó elemeit nem a szakma, hanem a mindenkori politika dönti el. A szakmai szempontok és a közösségi szabályok csak befolyásolhatják a politikusok döntését. A nemzeti vagyon óriási hányadát képező termőfölddel sokkal okosabban kellene sáfárkodni - mondja a gazda. A jelenlegi helyzet ugyanis meglehetősen zavaros, szerinte nem véletlenül, hiszen ebben a legkönnyebb halászni. Húsz éve halogatják a döntést a kormányok, és nincs semmilyen politikai szándék egy konszenzusos birtokpolitika elfogadására, így hol a nagybirtokot erőltetik, hol a családi gazdaságok létrejöttét támogatják az agrárértelmiségiek. A Fidesz éppen mindkettő kiszolgálásában foglalatos, hiszen a „narancsbárók" az állami gazdaságokat akarják visszaprivatizálni pár évre, hogy aztán névleg új gazdákat nevezzenek ki a birtokokra, de eközben a MAGOSZ révén igyekeznek a kisbirtokosokat is helyzetbe hozni - magyarázza az agráriumot jól ismerő gazda.
Most az új kormány lépéskényszerben van, hiszen olyan birtokpolitika megalkotására van szükség, amely képes kezelni a földvásárlási moratórium megszűnésével járó azonnali és drámai kihívásokat. Ilyen például a versenyképességgel már nem indokolható, pusztán vagyonfelhalmozási céllal létrejövő óriásbirtokok kialakulásának meggátolása, a hazai gazdálkodók (egyéniek és társasok) helyzetbe hozása a spekulatív tőkével szemben. Interjúalanyunk a bankvezérektől tart, hiszen jövő tavasztól, aki földet akar venni, annak hitel kell, azzal pedig - történelmi tapasztalatokból tudjuk - csak a bankok járnak jól. Ráadásul a bankszektor és a hazai élelmiszer feldolgozóipar irányítói sok esetben megegyeznek, vagyis ugyanazok az érdekkörök vezérlik mindkettőt. A sokat megélt gazda szerint a képlet nem lesz túl bonyolult: kapsz hitelt a földre, de ehhez komoly piaci szerződés kell, vagyis amit termelsz, azt kösd le előre, és főleg velünk szerződj - vázolja az elképzelést.
A külföldi gazdasági társaságok és magánszemélyek földtulajdonszerzésével kapcsolatban eddig csak a nemzeti érzelmi hangok hallatszottak, miszerint a haza nem eladó. A szakma egyes képviselői azonban nem csak az ellenérveket fogalmazzák meg. Az egyik, neve elhallgatását kérő agrárvezető szerint nem a nemzetvesztés kategóriájába tartozó ügy, hogy hazánkba jön egy-kétszáz holland vagy dán gazdálkodó, megvesz 50-100 hektárt, és elkezd termelni, adót fizetni, sőt, elmagyarosodik a gyermekeivel együtt. Mindenki profitálhat abból, ha magasabb termelési kultúrával, jobb szakértelemmel találkozik. Az azonban nem érdeke az országnál hogy külföldi gazdasági társaságok - külföldön élő tulajdonosok - vegyenek meg nagyobb területeket, és egyáltalán ne legyenek tekintettel a magyar vidék sajátosságaira és annak társadalmára.
A termőföldről szóló törvényről lapzártánk után szavaztak a parlamentben. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn kívül létrehozandó önálló Nemzeti Földalap francia mintára elővásárlási jogot kap majd minden egyes eladó földterületre. A földdel csak úgy lehetne kereskedni, hogy a vásárlók és az eladók is bejelentkeznek a Nemzeti Földalaphoz, ahol eldönti hogy az állam él-e elővásárlási jogával. Ezzel a technikával elsősorban a zsebszerződések és a befektetési típusú földszerzések szeretnék visszametszeni. Az állami földvagyon gyarapítására mintegy 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre szeptembertől. A kormányzati agrárstratégia megvalósítását további törvények fogják szolgálni, amelyek ossz kerülnek majd az Országgyűlés elé.
A kormány vidékfejlesztési programján; lényege, hogy a vidék életminőségében, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - írta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter abban a közleményben, amelyet az FVM juttatott el szerkesztőségünkhöz. A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási célokat kell szolgálnia. „A Nemzeti Földalap létrehozásával megteremtjük a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, földhöz juttatjuk a fiatal gazdákat. Birtokpolitikánk célja, hogy elősegítsük a működőképes családi gazdaságok kialakítását, támogassuk a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók, a fiatal, gazdálkodni akaró és gyermekeket vállaló családok földhöz jutását, és befolyásoljuk a földárak és a haszonbérleti díjak alakulását - áll a közleményben. HAJDÚ SÁNDOR
