2011. február 25. - MÍG A LEGTÖBB FA csupán egy métert vagy még kevesebbet nő évente,
addig az energiafűz akár hármat is. Ezért is tartják a gyorsan fogyó
energiakészletünk egyik tartalékának. Az energiafűz az utóbbi évek egyik slágere. Rájöttünk ugyanis, hogy jó alapanyagul szolgálhat a méregdrága gázfűtés kiváltására, de akár erőművekben is hasznosíthatják a belőle készített aprítékot. Igaz, ez sincs ingyen. Egy hektárnyi fűz telepítése félmillió forintba is kerülhet, viszont a szakemberek szerint ez már akár harminc családi ház éves fűtését is fedezheti.
De hol és milyen területen érdemes telepíteni? Babicz Szabolcs a piricsei Holland Alma Kft-nek, a keleti országrész egyik legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező, fűzszaporítóanyagot is előállító cégének ágazatvezetője. Szerinte a kezdeti óvatoskodások után egyre többen ismerik fel az energiafűzben rejlő lehetőségeket. Mint mondta, a fás szárú energiaültetvények gyors elterjedésének gátat vetettek a korábbi magas szántófölditermény-árak, a még ismeretlen technológiától való tartózkodás és a piaci, valamint a támogatási lehetőségekben való tájékozatlanság. A mára letisztult, biztonságos piac miatt azonban egyre több gazda ismeri fel, hogy a támogatott energiaültetvények akár a gyengébb adottságú területeken is biztonságosabb jövedelmezőséget eredményeznek, mint a szántóföldi növények.
- Természetesen sokat nyom a latban, hogy milyen fajtát választunk - mondta a szakember. - Kezdetben nagy volt a bizonytalanság, hiszen nem tudhattuk, mit képesek a magyar viszonyok között a jórészt külföldön nemesített fajták. A hazai klímát nem szerető fajtákat a szaporítóanyagot előállító cégek azonban hamar kiszórták, s csak a jól teljesítő, gyorsan növő, fagy- és szárazságtűrőkből hoztak létre törzsültetvényeket.
A cég tapasztalatai szerint a jobb fajtákból hektáronként évente harminc tonnánál is több száraz apríték nyerhető. A gyengébb fajtákat is beszámítva huszonöt tonnás átlagtermést értek el. Európában vannak ennél nagyobb hozamok is. A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy a telepítési támogatás elnyerésével már a hektáronkénti tíztonnás termés is nyereséget hoz.
- Sok függ a termőhelytől is - folytatja Babicz Szabolcs. - A fűz ugyan szereti a vizet, de azért nem vízi növény. Különösen az első hónapokban érzékeny a belvízre. Később már szívósabb lesz, de az állandó vízborítást akkor se szereti. Ha a kiszemelt területen tavasszal víz áll, meg kell várni, míg kiszárad. De még nyáron is érdemes dugványozni, mert ha gyengébb is lesz őszre a növény, nem veszítünk egy évet.
Jelenleg egy tonna száraz aprítékot 8 ezer forintért lehet eladni, közepes termés esetén ez mintegy kétszázezer forintos bevételt jelent a gazdának hektáronként. Ma még a többség eladja a darált fát, de terjed azoknak a köre, akik maguk fűtenek vele. A tapasztalatok szerint, ha az ember a saját aprítékát égeti a kazánban, akkor a gázár negyven százalékából megússza a telet. De ha vásárolja, akkor is megspórolhat harminc-negyven százalékot. Éppen meggondolandó, hogy nem volna-e érdemes otthon, a kertben energiafüzet termeszteni. Sokan vélik úgy, hogy ezt kellene tenni. Két szempontot azonban figyelembe kell venni a telepítés előtt: támogatás csak 1500 négyzetméter fölött jár - no meg mit szól majd a szomszéd a két év alatt-négyméteresre növő bokrokhoz... B. G.
