2011. december 1. - Konferencia az állami szerepvállalás lehetőségeiről Vajon mi lesz a jövő energiaforrása? S mi fogja meghajtani a járműveinket száz év múlva? Miközben a Parlamentben az energetikai törvényekről vitáztak a honatyák, a Figyelő és a Heti Válasz közös energetikai konferenciájának résztvevői ilyen kérdésekre keresték a válaszokat.
Január elsejével - a Magyar Állami Földtani Intézet jogutódjaként - létrejön a Magyar Földtani és Geológiai Intézet. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet is ebbe olvad majd bele -jelentette ki a Figyelő és a Heti Válasz közös energetikai konferenciáján Bencsik János. A fejlesztési tárca klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára az intézkedést a párhuzamosságok megszüntetésével, a szakmai feladatok újragondolásával indokolta. Az új intézmény kiemelt feladata a földtani erőforrásokkal való gazdálkodás lesz. A nemzeti energiastratégia részeként a kormány ugyanis olyan intézményrendszer kialakítására törekszik, amely a fenntartható energiagazdálkodás érdekében ösztönzi a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatja a közja vakkal történő ésszerű gazdálkodást, az átláthatóságot és a számonkérhetőséget. A kabinet szeretné megerősíteni a természeti erőforrások - így a víz, az ásványi vagyon, a termőföld és az állami erdők -fölötti kontrollt. „Az elmúlt időszakban az üzleti érdekek és tervek megelőzték a társadalmi szempontokat. Mivel elképesztő módon nem voltak összehangolva a fejlesztési tervek, a szektorális és regionális programok, egységesebb és erősebb állami irányításnak kell megvalósulnia az energiaágazatban" - tette hozzá.
Az új megújulóenergia-támogatási rendszerhez (Metár) háromszintű jogszabályalkotást tart szükségesnek az államtitkár. A legfőbb keretszabályokat törvényi szinten határozzák majd meg, az új rendszer lényegi elemeit kormányrendelet fogja tartalmazni, a részletesebb, technikai követelményekre vonatkozó elvárásokat pedig miniszteri rendeletekben rögzítik. A támogatási rendszerrel kapcsolatos jogszabályokra még Brüsszelnek is rá kell bólintania; az Európai Bizottság jóváhagyása általában 6-18 hónapot vesz igénybe, így a Metár leghamarabb 2013 januárjában léphet hatályba az eredetileg tervezett 2012 nyara helyett.
Bencsik a klímaváltozással kapcsolatban hangsúlyozta: a megelőzés gondolata csak „kedves utópia", mivel az üvegházhatású gázok koncentrációja már most közelít a kritikus szinthez, s hat év múlva már meg is fogja haladni. „2017 után elveszítjük annak esélyét, hogy a hőmérséklet globális emelkedését 2 Celsius-fok alatt tartsuk. Ezért 2017 után már csak nulla káros kibocsátású erőművek, épületek, üzemek és közlekedési eszközök épülhetnek, illetve kerülhetnek forgalomba." A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy épületeink a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók. A hazai energiafogyasztás közel 40 százalékát épületeinkben használjuk fel, kétharmadát fűtésre és hűtésre. Magyarország 4,3 milliós épületállományának 70 százaléka szorulna korszerűsítésre. Ezért a tárcánál egy épületenergetikai stratégián dolgoznak. Bencsik úgy számol, hogy 2020-ig 800 ezer lakás modernizációja 1500 milliárd forintot mozdíthat meg a gazdaságban, s 30 ezer munkahelyet hozhat létre.
Az államtitkár elismerte: hosszabb távon nem tartható a rezsiköltségek befagyasztása, előbb-utóbb vissza kell térni a piaci árakhoz és árazáshoz, de a szociális szempontokra való tekintet mellett. Bencsik János nem ért egyet Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatával sem, aki szerint nem kellene kikapcsolni az áramot azoknál, akik nem fizetik meg az áramszámla rendszerhasználati díját. Szerinte „valamiféle szakmai felelősségnek az egész kormányzásban meg kellene nyilvánulnia".
Az államtitkár előadása utáni kerekasztal-beszélgetés résztvevői az állami szerepvállalás lehetőségeit járták körül. Többen úgy vélték, nem mindig a szabályozás a legcélravezetőbb megoldás. Az állam a regionális piac megteremtésével is elérhetné, hogy számos probléma magától megoldódjon. Az állam élhetne a „keltetőgép" funkciójával, azaz a megújuló energia és az előremutató megoldások támogatásával jó példával járhatna elöl. A költségvetésből azonban nem volna szabad átlagon felüli támogatást nyújtani olyan technológiáknak, amelyek még nem kiforrottak. A hozzászólók részben a kiszámíthatóságot, a megvalósíthatóságot és az átláthatóságot hiányolták az ágazati szabályozásból, s a legtöbben kivezetnék a szociális szempontokat az energiaárak meghatározásából. Igaz, megértik, hogy „az állami szabályozókon erőteljes nyomást jelent a lakosság fizetőképességének és a gazdaság működőképességének a fenntartása".
Az atomenergia jövőjéről Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója tartott vitára ingerlő előadást. Szerinte rossz háborút vívnak a zöld mozgalmak, amikor az atomenergia ellen szállnak síkra, mivel az elmúlt időben jobban nőtt a szén felhasználása, mint más energiaforrásé. Példaként említette, hogy a japán fukusimai katasztrófa után Németország 8 GW atomerőműi kapacitás leállításáról döntött, a kiesést azóta francia atomerőművekből pótolja, miközben 15 milliárd eurót fordít a széntüzelésű erőművek fejlesztésére. A szakember szerint noha atomenergiapárti maradt a világ nagy része, határidőre, költségkereteken belül lebonyolított atomerőmű-projektről aligha hallani. Az atomerőmű-beruházások ezért inkább állami szerepvállalásban történnek, kivéve Finnországban, de a finn erőművet nem szokás sikertörténetként emlegetni. Gazdasági helyzetünkből kiindulva úgy látja: „Nem elképzelhető opció, hogy hazánk állami erőforrásokból atomerőművet építsen." Ugyanakkor még a tízet sem éri el azon vállalatok száma, amelyek elég erősek pénzügyileg ahhoz, hogy egy 10 milliárd eurós atomerőmű-projektbe belevágjanak. Az európai bankrendszer pedig nincs túl jó állapotban ahhoz, hogy beszálljon a finanszírozásukba. Szerinte az atomenergia-program olyan centralizált országokban reális, mint Kína, India, Oroszország vagy Dél-Korea.
A fukusimai katasztrófa után szkeptikussá váltam - mondta Kaderják Péter. A Regionális Energiakutató Központ igazgatója szerint az ukrán csernobili erőmű katasztrófája 20 évre állította le az atomerőmű-építéseket, a fukusimai után pedig remélhetően a megújuló energiaforrások és technológiák kerülnek előtérbe. A nukleáris energiatermelés ma már elöregedő iparág, nem tudni, milyen ' öregkori betegségei jöhetnek még elő, s csak idő kérdése, mikor következik be újabb katasztrófa. Úgy véli: a magyar államnak nem volna szabad adófizetői forintokat fordítania a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítésére, azt magánbefektetők bevonásával kellene megvalósítani. Ha 2030-ban elkészülnek az új blokkok, élettartamuk 60 év lesz, 2090-ben viszont valószínűleg már nem a nukleáris energiatermelés lesz a legkorszerűbb technológia.
A konferencia egyik különlegességét az utolsó kerekasztal-beszélgetés adta, melyen közlekedési és energetikai szakemberek cseréltek eszmét arról, hogy a közlekedésben milyen alternatív üzemanyagok és megoldások lehetségesek, s milyen lesz a jövő közlekedése: vajon hidrogén- vagy elektromos meghajtásúak lesznek-e száz év múlva a járműveink. Varga Zoltán, a Széchenyi István Egyetem docense szerint fontos, hogy megújuló energián alapuljon a jövő üzemanyaga: ne szennyezze a környezetet, ne vonjon el mezőgazdasági területeket az élelmiszeralapanyag-előállítás elől, ne legyen baleseti kockázata, s a hajtóanyagot a jármű magával tudja vinni; elkészítésének és felhasználásának pedig kicsi legyen a helyigénye. Pál Norbert, az E.On Energiaszolgáltató Kft. ügyvezetője bejelentette: hamarosan Bécsből akár Budapestig is el lehet jönni elektromos autóval. Az út mentén ugyanis 2-3 töltőállomás felépítését tervezi az E.On, az érintett településekkel már tárgyalnak erről.
A rendezvény végén tudósok – Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Lukács Béla fizikus, Drucker György energiapiaci szakértő - azt vázolták fel, mit hoz a jövő száz év múlva az energia-és a biztonságpolitikában. E. F. I
