2012. április 14. – Bővülhet a Nyugat-magyarországi Egyetem? A Budapesti Corvinus Egyetem a hvg.hu értesülése szerint a felsőoktatási integráció nagy vesztese lehet, ha az a Hiller István szocialista politikus által felvázolt és kifogásolt kormányzati elképzelések alapján valósul meg. Eszerint ugyanis a Corvinus eltűnik a magyar egyetemek közül. Rostoványi Zsolt rektor a hírekre csak úgy reagált, hogy ők "erős, szilárd Corvinus egyetemben gondolkodnak". Új jelképet keres a Corvinus az egyetem központi aulájában található Marx-szobor helyett. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a szimbólumkeresésre már nincs szükség, ugyanis a legújabb kormányzati integrációs tervek, még nem hivatalosan, de arról szólnak, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemet feldarabolhatják.
Több felsőoktatási intézményhez csatolnák a Corvinus karait egyes kormányzati tervek alapján. Az MTI-ben közöltek szerint az intézmény három budai kara, a kertészeti, az élelmiszer-tudományi és a tájépítészeti a gödöllői Szent István Egyetemhez kerülne, a pesti karok közül a közgazdaságtudományit az ELTE-hez csatolnák, a Gazdálkodástudományi és Társadalomtudományi kar a Műegyetemhez kerülne.
Válasz nélkül maradt interpelláció
Erről a lehetséges kormányzati elképzelésről, az egyik legjelentősebb magyar egyetem „kivégzéséről” Hiller István beszélt a hvg.hu-nak. A szocialista politikus április 10-én a Parlamentben elmondott interpellációjában a felsőoktatás integrációjáról intézett kérdéseket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez. „A felsőoktatásban, az egyetemeinken és főiskoláinkon erősen tartja magát az a vélemény, hogy az oktatási kormányzat a felsőoktatási intézmények gyors és különösebb egyeztetések nélkül lefolytatott integrációjára készül” – vezette be kérdéseit Hiller István. Megjegyezte, ez szolgálhat jó célokat, és erősítheti a felsőoktatási intézmények színvonalát, ugyanakkor „végrehajtható úgy is, hogy az intézményrendszer egészében és az oktatás-kutatás területén is minőségellenes és romboló hatású.” Ezért Hiller István az integrációval kapcsolatos kormányzati tervekről tájékoztatást kért.
A politikus a vidéki egyetemekkel kapcsolatban azt szerette volna megtudni, hogy valóban szerepel-e az elgondolások között az, hogy a Debreceni-, a Szegedi-, a Pécsi Tudományegyetembe és a Nyugat-magyarországi Egyetembe olvasztják a többi vidéki felsőoktatási intézményt. Valamint, hogy, igaz-e, hogy Budapesten négy felsőoktatási intézményt – ELTE, Semmelweis Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közszolgálati Egyetem – alakítanának ki, és a többit ezekbe az intézménybe integrálnák. „Igaz-e, hogy jogutód nélkül megszüntetni kívánják a budapesti Corvinus Egyetemet? Igaz-e, hogy a Corvinus Egyetem társadalomtudományi karait az ELTE-be, gazdaságtudományi karait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe kívánják beolvasztani?” – sorolta kérdéseit a politikus.
A hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, kérdések formájában fogalmazta meg sejtetéseit, mert nem szerette volna, ha ő ellenzéki politikusként mond ki kormányzati akaratot. „A kormány felelős államtitkárának kellett volna megerősítenie vagy cáfolnia az értesüléseket, de nem kaptam válaszokat, Hoffmann Rózsa államtitkár csak annyit felelt, hogy év végén tud tájékoztatást adni.” Hiller István közölte azt is, nem tartja ördögtől valónak az integrációt, ha az a színvonal emelésével jár, de a módszert, ahogy az állami férőhelyek számát csökkenteni akarják, azt egészében elutasítja.
Választ adó MTI-hír
A szocialista országgyűlési képviselő – mint elmondta – ezt követően meglepődött az április 11-én az MTI-ben megjelent híren, amely tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólusközpont kialakításáról és új finanszírozási modell bevezetéséről szól. A javaslat tartalmazza azt is, hogy kismértékben tovább csökkennének a felvételi keretszámok, és 2013-tól be kellene vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozást.
A megjelentek szerint – a Corvinus vonatkozásában – a közép-magyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola. A térség „műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. A kiemelt nemzetközi universitas pólushoz pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) és a Corvinus egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák.
Az MTI-ben kiadott hír – amely Hiller István szerint a tárcától kerülhetett ki – információnk szerint azt eredményezte, hogy a Corvinuson egy válságtanácskozást hívtak össze. Az intézmény rektora, Rostoványi Zsolt, aki egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott, nem tart attól, hogy a Corvinusra megszüntetés vagy „feldarabolás” várna, elmondta, amikor értesültek a sajtóban megjelentekről, szóba került az ügy, de ezért nem kellett külön tanácskozást összehívni. "Nehezen értelmezhető, hogy mit jelentenek a pólusok és az, hogy a Corvinus karai három különböző pólushoz kerülnek." A rektor hangsúlyozta, mivel a megjelentekkel kapcsolatban nincs információja arra vonatkozóan, hogy az a minisztérium hivatalos álláspontja-e, így azt egyelőre egy gondolatmenetnek tekintik.
"Erős, szilárd Corvinus egyetemben gondolkodunk, illetve abban, hogy a képzés színvonalát milyen partnerrel, partnerekkel tudjuk erősíteni, így kötünk a Szent István Egyetemmel az agrárképzés területén szorosabb együttműködést. Amennyiben bárki az intézmény feldarabolásán gondolkodik, az nem számol azzal, hogy milyen negatív hatásai lennének annak nem csak a Corvinus, hanem az egész magyar felsőoktatásra nézve." Rostoványi Zsolt megjegyezte, a pólusokkal azért is nehéz mit kezdeni, mert a bolognai programot is intézményekre, karokra akkreditálták. Emellett emlékeztetett arra is, hogy egy évvel ezelőtt szintén beharangozták az integrációt, de abból semmi sem lett.
Az ELTE rektora szerint átgondolandó az integráció
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy azok az egyetemek, amelyek a tervek szerint megkapják a Corvinus karait, mit szólnak ezekhez a kormányzati tervekhez. Az ELTE rektora, Mezey Barna a hvg.hu-nak azt mondta, hogy csak a sajtóból értesült arról, hogy kibővülhetnek a Corvinus Közgazdaságtudományi Karával. „Átgondolandó a történet, hiszen több mint egy évtizeddel ezelőtt a Közgazdasági Tudományegyetemmel tárgyaltunk már az integrációról, az akkori tervek alapján komolyan előkészített „házasságról” volt szó. A közgáz azonban az utolsó pillanatban visszalépett, akkor vette fel a Corvinus nevet.”
A rektor hangsúlyozta, hogy hivatalos értesülései nincsenek, mert amikor ez nem rég felvetődött, akkor Kis Norbert, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár azt közölte vele, hogy korai még erről beszélni. „Az integráció egyébként egy újra és újra felbukkanó téma; felmerült egy éve is, de aztán feledésbe merült. Mezey Barna mindenesetre úgy gondolja, átgondolandó a történet, és mint megjegyezte, akár hogyan alakulnak az integrációs elképzelések, az ELTE a jövőben erősíteni és fejleszteni akarja az elméleti közgazdászképzést. Csikász Brigitta
