2013. január 31. - A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, illetve jogelődjeinek erdőmérnöki szaki tanterveiben a gépesítési szakterület tantárgyai önálló tárgyként először 1846-ban jelentek meg, s ettől kezdve kisebb megszakításokkal napjainkig léteznek.
Azokban az időszakokban, amikor egy-egy tárgy önállóként megszűnt
létezni, akkor sem szünetelt a gépesítési ismeretek oktatása, mert
azokat más tárgyak keretében tanították.
Erdészeti gépesítési
ismereteket a jogelőd intézményekben - úgy mint 1846-1919. között, a
Bányászati és Erdészeti Akadémia /Selmec/; 1919-1934. között Bányászati
és Erdészeti Főiskola; 1934-1949. között József Nádor Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara; 1949-1950.
között Műegyetem Erdő- és Földmérnöki Kara; 1950-1952. között pedig
Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara - már 1846-tól oktattak –
kezdte
beszélgetésünket dr. Horváth Béla egyetemi tanár számtalan könyv és
publikáció szerzője. Magyarországon erdőmérnök képzés csak egy helyen
van. A műszaki szakterület gépesítési oktatása az Erdészeti-műszaki és
Környezettechnikai Intézet (EMKI) feladata, melynek Horváth Béla az
igazgatója, aki vallja, hogy eredményes felsőoktatás csak érdemi
kutatás-fejlesztési munka mellett folyhat.
Az erdészeti gépesítésnek a
hagyományos erdőgazdálkodás és a napjainkban egyre bővülő energetikai
faültetvény termelés elvárásait kell kielégítenie. Mindkét terület
számos mezőgazdasági gépet (erőgépeket, talajművelő gépeket,
növényvédelmi gépeket), és jelentős volumenű speciális erdészeti célú
gépet használ. Érdekességként említhető, hogy a mai magyar
erdőgazdálkodás által alkalmazott erőgépek mintegy 70 százaléka
univerzális mezőgazdasági traktor, és csak a maradék speciális erdészeti
erőgép. Mindezek miatt az erdészeti gépesítés mindenkori műszaki
színvonalára a mezőgazdasággal közösen használt gépek műszaki színvonala
jelentős hatással van.
A speciális erdészeti gépeink egy része hazai
forrásból (a hazai mezőgépgyártók termékeként), míg más része importból
származik. A magyarországi mezőgépgyártók (mintegy 90 cég) közül
tíz-tizenöten gyártanak vagy gyártottak a közelmúltban erdészeti gépeket
is. Napjaink erdészeti gépgyártói - az eddigi fejlesztések alapján -
jelenleg közel 70 különböző erdészeti géptípust gyártanak, illetve
gyártására vannak berendezkedve. - E típusok - melyek között nem
szerepelnek az erdőgazdaságban is használható mezőgazdasági gépek - több
mint 30 erdészeti művelet kivitelezésére alkalmasak - magyarázta a
szakember.
A közelmúltban (az utóbbi évtizedben) idehaza fejlesztett
és gyártott fontosabb hazai erdészeti gépek egy része a
csemetetermesztéshez kötődik, csemetetermesztési gépsorok. Ugyanakkor az
erdősítéshez, erdőműveléshez kapcsolódóan erdészeti tárcsák,
pásztakészítő ekék, erdészeti talajlazítók, pásztázógépek, magbedolgozó
gépek, csemeteültetők, suhángültetők, gödörfúrók, erdészeti zúzok,
erdőtelepítési gépsorok dolgoznak.
Erdőtűz-oltó berendezéseket,
injektálógépeket az erdővédelemben, míg hidraulikus markolókat, darus
kihordó pótkocsikat, erdészeti tehergépkocsikat, hidraulikus darukat,
hasítógépeket, kérgezőgépeket, aprítógépeket az erdőhasználatban
alkalmazzák. Az energetikai faültetvények-hez kötődően dugványozógépek;
döntő-kötegelő gépek, döntő-aprító gépek állnak munkarendbe. Mindezek
közül napjainkban az energetikai faültetvényekhez kötődő gépfejlesztések
a hangsúlyosak, ezekkel kapcsolatosak az EMKI mai fejlesztései is.
-
Intézetünk valamennyi hazai erdészeti gépet gyártó céggel kapcsolatban
áll - hangsúlyozta Horváth Béla, amelyek közül kiemelkedik a Bagodi
Mezőgép Kft.-vel (Bagod) és az IKR Zrt. Műszaki Üzemével (Nagyigmánd)
szorosra fűzött együttműködés. Ezekben az EMKI elsődleges feladata az
erdészeti gyakorlat igényeinek folyamatos összegyűjtése, elemzése,
javaslattételek a fejlesztendő erdészeti gépekre, erdőtechnikai
követelmények meghatározása a fejlesztendő erdészeti gépekkel szemben,
részvétel a fejlesztendő erdészeti gépek főterveinek (esetenként
gyártási dokumentációjának) elkészítésében, a fejlesztett erdészeti
gépek prototípusainak funkcionális és munkabiztonsági vizsgálata,
valamint javaslattételek a továbbfejlesztéshez.
A teljességre törekvés igénye nélkül hozott néhány példát a szakember az EMKI és a hazai mezőgépgyártók együttműködéséből.
Energetikai
faültetvény dugványozógép-család (a GOP-1.1.1-07/1-2008-0053
kutatás-fejlesztési program keretében), energetikai faültetvény
döntő-aprító-család (a GOP-1.1.1-09/1-2010-0032 kutatás-fejlesztési
program keretében) fejlesztése, mindkettő a Bagodi Mezőgép Kft.-vel
együttműködve. Mellette az erdészeti többcélú (gyűjtő, tömörítő) kihordó
(a GOP-1.1.2-08/1-2008-0004 kutatásfejlesztési program keretében, az
IKR Zrt.-vel együttműködve)
megalkotása, ami a 2012. évi Bábolnai
Nemzetközi Gazdanapokon és az idei AGROmashEXPO-n különdíjat kapott.
Fontosnak tartják az erdészeti elektromos közelítőgép (a
GOP-1.1.2-08/1-2008-0004 kutatás-fejlesztési program keretében, a HM
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-vel és a Bagodi Mezőgép Kft.-vel
együttműködve) kifejlesztését, ami a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalánál a múlt év októberében használati mintaoltalmat kapott. V.
S.
\
