2013. július 28.- „Még idén el kell kapnunk Konyt!” – indított 2012-ben világméretű kampányt egy amerikai civil szervezet.
A Láthatatlan Gyerekek (Invisible Children) alapítvány videóját az első héten majdnem 100 millióan nézték meg. Az üzenet egyszerű volt: Joseph Kony, az Úr Ellenálló Serege (Lord Resistance Army) ugandai milícia alapítója minden idők egyik legkegyetlenebb embere. Kony parancsára raboltak el 25-30 ezer gyereket, akikből nemüknek megfelelően katonát vagy szexrabszolgát csináltak. A hadúr valahol Közép-Afrikában rejtőzik. El kell fogni! Most!
A szervezethez a világ minden pontjáról csatlakoztak a szimpatizánsok és persze rengetegen pénz is befolyt. A dollármillióknak azonban mindössze egyharmadát fordították a gyerekkatonák rehabilitációjára és egyéb karitatív célokra, a maradékból az alkalmazottakat, az irodákat, az utazásokat és a kampányt finanszírozták.
Kony nem lett meg. A nagybátyja tavasszal egy ugandai napilapnak azt nyilatkozta, hogy az egykori parancsnokból a Közép-afrikai Köztársaságban farmer lett. Most pedig a Foreing Policy külpolitikai magazin arról számolt be, hogy Kony elefántvadásznak állt a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Persze, csak képletesen: Kony ahhoz túl nagy ember, hogy személyesen lődözzön az állatokra. A hadúr állítólag folyamatosan változtatja a helyét a zavaros határsávokban, és eközben küldözgeti parancsait katonáinak, akik felett hatalma talán nagyobb, mint valaha. Hiszen úgy tűnik, a közép-afrikai háborúnak lassan vége, így a munkanélküli zsoldosok rá vannak utalva vezérük leleményességére. Ki kell húzniuk addig, míg a konfliktus – ahogy ez már jó néhányszor megtörtént – ki nem újul a térségben.
Kony tehát tavaly nyáron utasította zsoldosait, tegyék át székhelyüket a kongói Garamba Nemzeti Parkba és vadásszanak elefántokra. Az UNESCO világörökség-listáján szereplő terület az orvvadászok paradicsoma: elefántok, bölények, oroszlánok és a rendkívül ritka fehér orrszarvúk is élnek a mintegy 5000 négyzetkilométeres parkban, amelyre mindössze 130 őr vigyáz. Ennyire telik: Kongót gyakorlatilag lerombolta a majdnem két évtizedes háború, az egy főre eső GDP nem éri el az évi 400 dollárt. Ebből értelemszerűen környezetvédelemre már nem futja.
Ez éppen kapóra jött az Úr Ellenálló Seregének. A nehéz körülményekhez szokott katonák kiválóan tudnak manőverezni a dzsungelben és a szavannán egyaránt, ha pedig megvan a zsákmány, helikopter jön érte, hogy Konyhoz szállítsa. Aki az elefántcsontot rendszerint arab üzletembereknek és a darfúri lázadók vezetőinek adja el készpénzért, fegyverekért, élelemért vagy gyógyszerért cserébe. Érdekes, hogy az afrikai elefántcsont nagy része végül Kínában köt ki, ott a hatalom és a vagyon szimbólumaként tekint a faragott agyarakra. A károk pedig felbecsülhetetlenek: míg az 1970-es években körülbelül 20 ezer elefánt élt Garambában, mára 1800- 2500-ra esett a számuk, és Kony orvvadászai tovább tizedelik őket. Egy nemrég elfogott katona arról számolt be, hogy a legutóbbi szállítmányban 47 agyarat küldtek rejtőzködő főnöküknek.
A Kony-ellenes kampány elévülhetetlen érdeme, hogy nyomásukra az Obama- kormány a meglepően bőkezűnek bizonyult. Még tavaly meghosszabbította azoknak az amerikai katonáknak a mandátumát, akik ugandai és közép-afrikai katonákat képeznek ki a hajtóvadászatra. Washington áprilisban 5 millió dollárra emelték a háborús bűnös fejére kitűzött vérdíjat, és június végén pedig 10 milliót különítettek el az orvvadászat elleni harcra. A Láthatatlan Gyerekek alapítvány néhány hét múlva újabb médiakampányt indít, amely feltehetően nemcsak az emberi- és gyermekjogok iránt érzékeny embereket célozza meg, hanem a környezetvédőket is. Hátha nő a bevétel is. Szűcs Ágnes
