2013. július 24. - Van egy Budafa kisközség a Zala folyó völgyében,
azonban egy másik Budafát csak ritkán tüntetnek fel a térképek: ez
ugyanis egy mindössze kilenc házból álló település, amely egy hajdani
urasági major, egy puszta helyén alakult ki - írják ismertetőjükben régi
erdész szakemberek. Nyomban hozzáteszik, hogy az arborétum az utóbbi Budafán, Kiscsehi község határában található.
A tulajdonos báró Rubidó Zichy Iván volt, akinek itteni intézője, Beivel István 1924-ben kezdett vadászkastély építésébe, amely két évvel később készült el. Ezt követően Csabai László kertész irányításával parképítésbe fogtak, a felépült parkot 10-12 fő gondozta állandóan. Amikor a báró sok évtizeddel ezelőtt igen sok pénzt vesztett, az erdőhöz nyúlt és letaroltatta a vadászház környékének szép bükköseit, tölgyeseit. Ekkor alakultak ki a nagyrészt sarj eredetű, gyertyános és cseres rontott erdők. Az 1959-ben létrehozott arborétum ezeknek az állományoknak a helyén létesült.
A tulajdonos megbízásából, még az ezernyolcszázas évek második felében, barnaszén után kutattak, kilenc próbafúrást csináltak az itteni erdőkben. Végül a szénbányászatból nem lett semmi. Lényegesen nagyobb jelentőségű volt az 1921-23-ban lemélyített Budafa-pusztai mélyfúrás. A tényleges munkákat 1921 májusában kezdték meg - e beavatkozás helyét ma emlékoszlop jelzi az arborétumban - s 1737,5 méter mélységben, 1923. október 27-én fejezték be. Bár akkor ez igen nagy műszaki teljesítmény volt, a fáradságos munkát mégsem kísérte siker. A fúrást csak 1936 nyarán folytatták, s végül 1937 novemberében, a B-2 jelű kút termelésbe állításával vette kezdetét a budafai olajmező művelése.
A vadászkastélyt a háború után részben olajmunkások lakták, részben üresen állt. 1948-ban került az épület vég-
leg az állami erdőgazdaság kezelésébe. Jóval ezután, 1959-ben merült fel annak a gondolata, hogy a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság területén tudományos, gyakorlati és közjóléti célokat szolgáló arborétum létesüljön. Az arborétum elhelyezéséhez adva volt az említett vadászkastély és az azt övező park, a rendkívül szép környezet, és a változatos terepviszonyok, és a kastéllyal szemben álló idős luc állomány, amelyet jól fel lehetett használni az arborétum kialakítása során. A legfontosabb mégis az volt, hogy Budafa-puszta a göcseji bükk-tájban fekszik, amelynek termőhelyi adottságai igen kedvezőek.
Az akkori Országos Erdészeti Főigazgatóság az arborétum létesítését engedélyező okiratban fejlesztési terv kidolgozását írta elő. Ennek során az állományszerű telepítések esetében az egzóta fafajokat vagy elegytelenül, vagy lehetőleg őshonos természetes elegyfáik, vagy a területen őshonos (bükk, gyertyán) fafajokkal elegyítve tervezték. Arra törekedtek, hogy ezek minimális telepítési nagysága 1000 négyzetméternél kisebb ne legyen. Az állományszerű telepítéseken kívül terveztek kisebb különleges egzóta-csoportokat is, részben helykihasználást részben esztétikai szempontból. Maga a konkrét munka 1959-ben kezdődött el.
Az összes hulladékot, szemetet, száraz ágakat össze kellett takarítani és megsemmisíteni, hiszen a parkot 15 éven át nem gondozta senki. E munkát a park rekonstrukciója követte. Ennek során általában megkímélték az idős, méretes fákat. A vadászház elé sziklakert épült, amelyet ciprus alakú virginiai boróka fácskákkal ültettek körbe. Kijelölték és felújították a park sétaútjait, a hidakat, a park keleti szélén tönkrement kis tavat, esőbeállót, szalonnasütőt építettek. A területen kísérleti parcellákat alakítottak ki, amiket a hatvanas évek közepén ültettek be.
Szakemberek szerint a tájrészlet felszínét a megye dombvidékének általános képe jellemzi. Általában északdéli dombvonulatokból és a köztük húzódó völgyekből áll, tapasztalhatják ma is a látogatók. E fővölgyekhez számtalan kisebb, rendkívül esztétikus szűk völgy tartozik, amelyek fent rendszerint szurdokszerű, mély vízmosásokban végződnek. A tengerszint feletti magasság 140-330 méter között változik, így a Budafa-pusztai arborétum igen jól képviseli a tájrészlet átlagos domborzati viszonyait. Az arborétum felszíne tehát rendkívül változatos, a különféle egzóta fajok kísérleti telepítésére igen alkalmas.
A göcseji bükk-tájról alkotott kép - beleértve az arborétumot is - nagyon hiányos lenne, ha nem foglalkoznánk röviden a vadállományával. A vidék vadállománya gazdag és változatos, ezért mint mondják, fontos szerepe van az erdei ökoszisztémában. A legjelentősebb vad a szarvas, amely világhírű. Szeptemberben, a szarvasbőgés idején sok külföldi vadász érkezik szarvasvadászatra, így a budafai vadászkastélyba is. A kiváló szarvasállomány kialakulása elsősorban a kedvező élőhelyi tényezőknek és a szakszerű vadgazdálkodásnak köszönhető.
A ragadozó madarak közül az egerészölyvet tartják a leggyakoribbnak, viszont egyre ritkábban van jelen a karvaly és a héja. Sok a vetési és a szürkevarjú, a szajkó és a szarka. A hasznos madaraknak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a biológiai erdővédelemben, és mivel az egzóták különösen veszélyeztetettek, ezért madárodúk kihelyezésével, madáretetőkkel segítik a hasznos madarak elszaporodását.
Eddig-jobbára a távolabbi múltat taglaltuk, most azonban Gyergyák Lajos, a letenyei erdészet erdőművelési ágazatvezetője segítségével a legutóbbi bő egy évtized változásairól szólunk. Az arborétum szakmai felügyelője mindenekelőtt egy katasztrófa sajnálatos bekövetkeztét említi. Katasztrofálisát, mert a 2000-es évek elején hatalmas szúkár pusztította a kísérleti faállományban, annak negyedét érintette. Itt volt a megye legidősebb lucfenyvese, és a pusztításnak az is áldozatul esett.
A hatalmas kárt a területet kezelő letenyei erdészet felszámolta, és új fejlesztési terv készítettek, amelynek alapján nemcsak megkezdték, hanem már végre is hajtották a felújítást. Az új tervben a korábbi kísérleti területek helyett inkább a park jelleg dominált, s annak megfelelően történt a teljesítés, így ma újra közel a régi pompájában díszlik az arborétum, ráadásul a korábbinál nagyobb fajgazdagság jellemzi.
Az elmúlt években ismét felújították a sétaút hálózat, a korábbinál lényegesen nagyobb kilátó épült, új padokat helyeztek el és további esőbeállókat létesítettek. Az ezredfordulón Szent István-szobrot avattak, s az ezeréves Magyarországra emlékezve amolyan fás ereklyét alakítottak ki a részvénytársaság dolgozóinak részvételével. Szép és nemes létesítmény, hogy a park egy látványos helyén emlékoszlopot állítottak az említett, 1921-ben kezdődött kutatófúrást felidézve, ami a későbbi olajbányászat előművelete volt. Régebbi létesítménye az arborétumnak a kisebb és a nagyobb tavacska. A közel 90 éve épült vadászkastély, amelynek összkomfortos szobáiban 12 fő részére alakítottak ki kényelmes szálláslehetőséget, s amelynek jól felszerelt konyhában finom étkek készülnek a vendégek számára, ma már átépítve-felújítva áll az arborétumbank, a látogatók gyönyörűségére.
A szarvasbőgés kivételével tavasztól őszig fogadják a vendégeket, látogatókat az arborétumban. Olyankor csoportosan érkeznek a diákok a természet e csodás templomába, míg nyáron főleg családok látogatják a budafai park gyönyörűségeit: ekkor általában gépjárművekkel, autóbuszokkal, netán kerékpárral jönnek a látogatók. Ám lehetőség van arra is, hogy egy kellemes vonatozással jöjjenek Lentiből vagy Csömödérről Bázakerettyéig az erdei kisvasúttal, majd egy órányi sétával folytassák útjukat a kíváncsiskodók a látnivalókban oly gazdag arborétumba.
NEMECZ FERENC
