2014. január 2. - Győrffy Balázs a NAK érdekvédelmi tevékenységéről, az új szolgáltató kamaráról
Egészen új, az eddiginél jóval tágabb integráció jött létre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával, hiszen a köztestület a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari szereplőket egyaránt összefogja. Az ügyvezető elnökség határozott célokkal kezdte munkáját, a kissé kétkedő tagság pedig kíváncsian várta-várja, vajon mi válik valóra az ígéretekből. Van miről beszámolni: a kamara minden agráriumot érintő kérdésben hallatja a hangját, ha kell, fellép a tagjai védelmében, miközben igyekszik a kézzelfogható előnyöket nyújtó szolgáltatásait bővíteni. Győrffy Balázst, a NAK elnökét év eleji számvetésre kértük
- Tavaly tavasszal azzal a fő céllal alakult meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a tagok a befizetett tagdíjukat jóval fölülmúló szolgáltatásban részesülnek. Hol állnak ennek megvalósításában?
- Nagyon jó úton haladunk, sőt a kisebb tagdíjat fizető tagjainknál egészen biztosan el is értük a kitűzött célt, a számszerűsítés azonban igazán csak az idén következik. Először is egy új szervezetet kellett az alapjaitól felépíteni, ami azután 2013 végéig képes volt kiharcolni azokat a kedvezményeket, amelyeket majd idén élvezhetnek a tagjaink. A célunk az volt, hogy protekciót szerezzünk annak a mintegy 370 ezres tagságnak, akik - pozitív értelemben -egyfajta fogyasztói csoportot is alkotnak, és így együtt nagyobb árkedvezmények érhetők el a számukra nélkülözhetetlen szolgáltatásokra és termékekre. Természetesen a célunk az, hogy a segítségünkkel a nagyobb tagdíjat befizetők is visszanyerjék a befizetett összeget, tehát egy percre sem állhatunk le, a szolgáltatásaink folyamatos fejlesztését tartjuk a siker kulcsának.
- Sikerül-e az alakuló ülésen megfogalmazott híd szerepét betölteni a gazdálkodók, a vidékfejlesztés szereplői és a szaktárca között? Mennyire segítenek ebben a sorra alakuló kamarai osztályok?
- Az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a gazdálkodók és a vidékfejlesztés mellett az élelmiszergazdaság szereplőit is egy köztestületbe integrálta, mondhatni a termeléstől az asztalig van módunk felügyelni a folyamatokat. Ez óriási lehetőség és kihívás is egyben, amiben a kamarai osztályokra hatalmas feladat hárul. Az egyes szakterületek kiválóságai jól megalapozott döntéseket képesek hozni és nem hagyhatjuk ki a sorból a települési agrárgazdasági bizottságokat sem, hiszen a helybeli tudás és tapasztalat az ő zsebükben van. Ez az alulról építkező és szakmai alapokra épülő struktúra a garancia arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnak is tudjuk tolmácsolni a gazdálkodók, a vállalkozások és a vidék problémáit, képesek vagyunk részt venni a jogszabály-alkotási folyamatokban is szinte minden nap van mondanivalónk a szaktárca számára. Ezek alapján méltán érezhetjük azt, hogy a híd szerepében jól vizsgázunk.
- A kamara kötelességének érzi, hogy határozottan fellépjen tagjai védelmében. A legutóbb a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz fordultak a támogatások késlekedése miatt, lobbiznak az áfacsökkentés kiterjesztése mellett, illetve a kis- és közepes vállalkozásokat segítő törvénymódosításokat kezdeményeztek. Menyire tartja eredményesnek e munkájukat?
- Nem is annyira az az érdekes, hogy mi mennyire tartjuk sikeresnek a munkánkat, hanem hogy mennyire értékelik azt a tagjaink. Reményeink
szerint igen, hiszen a kis- és közepes vállalkozásokat segítő
törvénymódosításainkat legutóbb 292 igen, 9 nem és 36 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, tehát látszik, hogy egy szakmai alapokon nyugvó előterjesztésről volt szó. Egy másik javaslatunk
alapján az őstermelők a kamarai tagdíj ellenében ingyenesen kapják meg az őstermelői igazolványt, ami bizonyára minden érintett számára pozitív
eredmény. Ahogyan az is, hogy könnyebben juthatnak olcsó forráshoz a jövőben az őstermelők és a családi gazdaságok, mivel a továbbiakban ők is kedvezményezettjei lehetnek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának.
A jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosításával pedig egy adott földterületet jogszerűen használó gazdálkodó egyszerűbben hozzájuthat majd a területalapú támogatáshoz. Éppen a támogatások kifizetésének elmaradása miatt fordultam levélben az MVH elnökéhez, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megengedhetetlennek tartja, hogy a SAPS-támogatást az arra jogosultak nem, vagy késve kapják meg. Az érintettek számára a támogatások kifizetésének a tervezhetősége a gazdálkodási biztonságuk elengedhetetlen feltétele. A törvénymódosítás szerint megszűnik az a helyzet, miszerint az MVH csak a földhasználati
lapot fogadhatja el a földhasználati jogosultság igazolására.
A NAK kötelességének érzi, hogy ezen gazdálkodói körérdekei védelmében a jövőben is határozottan fellépjen.
De az áfa-csökkentés és a határidős gabonapiacokról szóló szabályozás is az agrár- és élelmiszergazdaság közös érdeke. Ez utóbbi elsődleges célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása, és a megbízható gazdasági partnerségi viszony erősítése, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelten támogat. A jövőben már nem fordulhatna elő például olyan eset, amikor a gazdának az igazoltan meg sem termett mezőgazdasági terményt fedezeti vásárlással kell a kereskedőnek biztosítani és elkerülhetőek lennének az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredő tömeges jogviták és az ezzel összefüggő állami beavatkozás.
Egyébként a kamarai törvényt is módosítottuk, pontosítottuk a kamarai tagság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Különösen a többes tevékenységet végző vállalkozások esetében kívánunk lehetőséget adni arra, hogy a kamarai tagdíjukat az általuk ténylegesen folytatott agrárgazdasági tevékenység után fizessék, így például mentesülnének a kötelező kamarai tagság alól azok az állatorvosok, akik nem egyéni vállalkozóként, hanem gazdasági társaság keretei között látják el feladataikat és bővülne az önkéntes kamarai tagság lehetősége, hiszen az utóbbi időben egyre többen élnének a kamarai tagság által nyújtott előnyökkel.
- Milyen szolgáltatásokkal bővül a kamarai tanácsadó hálózat? Milyen hatósági feladatokat látnak el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai Egységes Gazdatámogató Rendszer (NEGTáR) keretében dolgozók, és milyen területi elosztásban?
- A kötelező tagság előírásával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vált a legalkalmasabb intézménnyé a tanács- adás és a szaktanácsadás összehangolt működésének koordinálására. A NAK egységes gazdatámogató rendszerében a kamarai tag első lépése a hozzá legközelebb lévő falugazdászhoz vezet, aki felveszi a kapcsolatot a termelő kérdésének megfelelő NEGTáR egységgel. A falugazdászok feladata tehát, hogy választ adjanak a „Mit?" kérdésre, a „Hogyan?"-t pedig már a névjegyzéki szaktanácsadók válaszolják meg. A NEGTáR a NAK központi ügyintéző szervezetének szakmai igazgatóságai által megtermelt tudásra, információkra épül, és a Vidékfejlesztési Minisztériummal, illetve a NAK országos elnökségével együttműködve dolgozik majd. A koordinációs központ irányítási feladatokat lát el, a megyei központok hidat jelentenek a tagokkal közvetlenül kapcsolatban álló tanácsadók, a rendszer részeit képező névjegyzéki szaktanácsadók és a koordinációs központ között. A magas szakmai színvonalat erősíti az ágazathoz kötődő szervezetekre, egyetemekre, intézetekre alapozott szakmai tanácsadó és támogató háttér.
- A kibővített tanácsadói rendszer működtetésének költségét évi 8 milliárd forintra becsülik. Mi képezi ennek a pénzügyi hátterét?
- Az állam közel 3 milliárd forintot biztosít, egymilliárdot a tagdíjakból, 4 milliárdot pedig uniós forrásokból teremtünk elő. Az új rendszer működtetése még így is egymilliárd forinttal olcsóbb, mint korábban.
- Milyen szolgáltatókat sikerült bekapcsolni a kedvezményekre kártya rendszerébe és milyen cégekkel tárgyalnak? Hányan igényelték eddig a kártyát?
- Több mint 10 cég csatlakozott már a programunkhoz és jelenleg is majdnem ennyivel tárgyalunk párhuzamosan. Van köztük bank és üzem
anyag-értékesítő vállalat, valamint a többi között műtrágyagyártó, autókereskedő, műholdas helymeghatározó és nyomkövető rendszerek,
valamint elektromos-, akkumulátoros és benzinmotoros gépek forgalmazója, sőt adótanácsadó cég is. Reményeink szerint mindenki talál a kamarai kártyán olyan szolgáltatást vagy szolgáltatásokat, amelyet a profiljához illően anyagilag is ki tud használni. A kártyát egyébként nem kell igényelni, a kamara megyei igazgatóságai és tanácsadói segítségével személyesen juttatjuk el valamennyi tagdíjat befizető tagunknak.
- Gondolnak a jövő szakembereire is. A szakképzési feladatok megoldásában is együttműködnek a szaktárcával, és együtt lépnek fel a vidékfejlesztési miniszter ágazatába tartozó középfokú szakképzés tartalmi és szervezeti korszerűsítése érdekében.
- A generációváltás az agráriumban a jelenkor nagy problémája, ezért a kedvezőtlen tendenciát tanácsadással, gazdaságszervezéssel segít megállítani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Vidékfejlesztési Minisztériummal megállapodást írtunk alá egyes szakképzési feladatok átadásáról, valamint részt veszünk a Felsőoktatási Kerekasztal munkájában is. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a szakember-utánpótlás kérdéseire, így az ágazati közép- és felsőfokú oktatásra, valamint a szakképzésre is, hiszen ez jelenti a jövőt, amivel kötelességünk foglalkozni! RIMÓCZI IRÉN