2014. január 05. - Ha egyszer bevált...
Kínában a rizsföldek vizében tenyésztenek halat, Ausztráliában a bennszülöttek fogásait ellesve fékezik meg az erdőtüzeket. 115 ország szövetkezik a legjobb gyakorlatok meghonosítására.
A dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása óta nem volt ilyen nagy mértékű és gyorsaságú a fajpusztulás, mint napjainkban, áll az ENSZ jelentésében. A bővülő emberi populáció kiűzi az őshonos fajokat élőhelyeikről. Számos országban régi módszerekkel próbálnak küzdeni a fajok élőhelyének drasztikus csökkenése ellen.
1200 éve is tenyésztettek már halat a rizsföldeken, de a mai termelők nem élnek ezzel a lehetőséggel. Pedig 68 %-kal lehetne csökkenteni vele a növényvédő-szerek és 24 %-kal a műtrágyák használatát. Ezek gyakran több kárt okoznak, mint amennyit nyerünk vele. Vagyis “két legyet lehetne ütni egy csapásra”, nem csak több hal, hanem kevesebb vegyszer lenne az eredmény.
Ausztrália erdői újabban gyakran válnak soha nem látott méretű bozóttüzek áldozatává a globális felmelegedés miatt. Pedig ha a hatóságok kontrolláltan, alapos mérlegelés után kiégetnének bizonyos részeket, parcella-szerűen, azzal megakadályoznák, hogy hosszú területen egybefüggő erdőségek létezzenek, amelyeken játszi könnyedséggel futótűzként tudnak tovaterjedni a lángok. Az ausztrál, indonéz, japán és venezuelai őslakosok mind ismerik ezt a módszert – úgy pusztítják el az erdők kis részeit, kvázi sakktáblaszerűen felporciózva azt, hogy a tűz bizonyos távolságokban tar földbe ütközik és nem tud továbbterjedni.
Ausztráliában már karbonkreditek is szerezhetnek e módszer alkalmazói az ily módon megfékezett erdőpusztulás mértékéig, hiszen az erdőirtás (akár favágásból, akár tűzvészből eredő az) adja teljes ÜHG-kibocsátásunk 20 %-át. A megszerzett karbonkvótákat természetesen eladhatják az emissziókereskedelemben. Az ausztrál Land Corp. 25 000 ilyen kvótát értékesített 2013 júniusában. A vásárló, a Chevron volt, mely tonnánként 18,2 dollárt fizetett. A módszer sok helyen lenne meghonosítható.
Másutt az esővizet begyűjtő ásott aknák segíthetnek a monszun-szezon hatásának tompításában és a talajerózió megfékezésében. Egyes szakértők az eszkimókat vonnák be (pénzért) a sarkköri jégsapkák olvadásának megfigyelésébe, s részletekkel egészíthetnék ki a műhold-felvételekkel nyert adatokat. Ötletekben tehát nincs hiány.
Törökországban tartotta tanácskozását az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services), vagyis az a 115 országot tömörítő szervezet, mely az ilyen és ehhez hasonló, bennszülötteknél bevált módszereket kívánja alkalmazni a világ legkülönfélébb tájain, jelentette a Reuters.