A bennszülöttekre kéne bízni a politikát (piacesprofit.hu)

2016. november 12. - A törzsi népeknek több ezer éves gyakorlatuk van a természet megfigyelésében és a természeti kincsek fenntartható módon való felhasználásban. Törvényileg szavatolni kellene földtulajdonjogukat, és szerepet adni nekik a klímapolitikában – véli a Világbank szakértője.
Az ősi indiánok úgy gondolták, minden biológiai entitás, egy fa vagy akár egy tó mögött is eleven szellem húzódik meg. A teremtett világ a nem-fizikai valóságban gyökerezik. Tisztelettel kezelték az ökoszisztémákat, és jeleket véltek kiolvasni belőlük. Jobban rá voltak hangolva a bioszféra finom változásaira, mint a modern kor nyugati embere. Gina Cosentino, a Világbank Afrikáért felelős társadalomfejlesztési tanácsadója szerint, ha nem veszik el tőlük a földjüket, az ő kezükben jobb dolga van a természetnek, mint az azt leigázó nyugati ember fennhatósága alatt.
„Minden régi dolog ismét új, legalábbis annak keresésében, hogy bizonyítottan működőképes megoldásokat találjunk a klímaváltozás kezelésére” – írja Cosentino. A kormányzati, üzleti és nonprofit szféra döntéshozói is kezdik felismerni az ősi környezetbarát módszerek érvényességét és hasznát. Komoly esély van rá, hogy a tradicionális mezőgazdálkodási metódusokból klímabarát üzleti lehetőségek szülessenek.
A bennszülöttek azok, akik a legkevésbé járultak hozzá a Föld lakói közül a klímaváltozáshoz, mégis őket sújtja a legsúlyosabban. Mivel természetközeli életmódjuk nem változott, a szélsőséges időjárási jelenségeknek és a változó életkörülményeknek (tengerszint-emelkedés, erősebb hurrikántevékenység, árvizek, aszályok stb.) ők vannak a leginkább kitéve. Mivel a bennszülöttek identitása, jóléte és fennmaradása szorosan összefügg földjük és vizeik sorsával, az éghajlatváltozás közvetlenül kihat a megélhetésükre és a kulturális szokásaikra, amibe beletartozik az állattenyésztés, a halászat, a vadászat, a növénygyűjtés és a mezőgazdálkodás is. Nehezebbé váló életkörülményeik miatt szegénység, betegeskedés, társadalmi konfliktus és csökkenő egyéni jólét jut nekik osztályrészül.
A legszegényebbek „vigyáznak” a klímára
A világ lakosságának mára csak alig 5 százalékát alkotják a „természeti népek”, de az emberiség legszegényebb rétegének 15 százalékát, a vidéki éhezőknek pedig 33 százalékát. A klímaváltozás tehát továbbfokozza a szegénységet, és elmélyíti a vagyoni egyenlőtlenségeket, a mélyszegénységben élők leszakadását a társadalom többi részétől. Elhelyezkedésük révén kulcsfontosságú ez az őslakos népesség a bioszféra gazdagságának megőrzésében. Ők lakják a biológiai diverzitás 80 százalékát kitevő területeket, mert lakóhelyeik a növény- és állatfajokban rendkívül gazdag esőerdők, melyeket nem érintett meg a civilizáció benyomulása, az ipari beruházások szele. A bennszülötteknek köszönhető, hogy az emberiség földi élete számára nélkülözhetetlen szén-dioxid-elnyelő őserdők (a Föld tüdeje) és egész földrészeket tápláló folyók érintetlenül őrződtek meg a 21. századig. (Márpedig erdők nélkül nem lehetséges a fenntartható gazdálkodás.)
A bennszülött törzsek környezetgondozó és -megőrző módszereiről kimutatták, hogy növeli az ökoszisztémák életképességét. Ennek is köszönhető, hogy óriási mennyiségű üvegházgázt tárolnak az általuk lakott területek. A Föld trópusi erdőinek 20 százalékát bennszülöttek lakják és gondozzák, főként az Amazonas-medencében, Közép-Amerikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Indonéziában. A bennszülöttektől függ a klímaharc, a globális felmelegedés megfékezése. Erdőik ugyanis több száz gigatonna üvegházgázt tárolnak. Az általuk felügyelt füves területek szintén kulcsfontosságúak. Megfékezik a sivatagosodást és ugyancsak széndioxidot kötnek meg. (A talajban lévő gyökerek is CO2-elnyelők). Az őslakosok által gondozott füves területek több karbont kötnek meg, mint a hasonló tájak a fejlett, civilizált ember gondozása alatt.
Csökken az erdőirtás
Egy friss tanulmány szerint 2000 és 2012 között Bolíviában, Brazíliában és Kolumbiában azokon a területeken, ahol a jogrend elismerte a bennszülöttek jogát a földjükhöz, kisebb mértékű volt az erdőirtás, mint ott, ahol nincsenek ilyen jogi garanciáik az őslakosoknak. A jelentés szerint a bennszülöttek földjükhöz való jogának biztosítása „olcsó és kedvező hatású” eszköz lehet a klímaváltozás elleni harcban. Becslések szerint jelenleg a világ földterületeinek 65 százaléka van bennszülöttek gondozásában, de a kormányok többsége nem ismeri el ezt, és nem biztosít jogokat az őslakosoknak. Sok helyen teljesen tisztázatlanok a földek tulajdonviszonyai. Márpedig ez a fajta káosz mindig konfliktusforrást jelent, környezetpusztítást von maga után, gyengíti a gazdasági és társadalmi fejlődés esélyeit. És egyben megnehezíti a bennszülöttek és kultúrájuk fennmaradását, saját önazonosságuk és az ökoszisztémák integritásának megőrzését.
A bennszülöttek gazdálkodása módosul az idő múlásával, ahogy adaptálódni kényszerülnek a megváltozott klímához és természeti körülményekhez. Módszereik elengedhetetlenek a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, az agrárium, az esővízgyűjtés, az erdőtűz-megfékezés, a tengeri erőforrások fenntartható gazdálkodása szempontjából. Cosentino azt látná helyesnek, ha az ENSZ felkarolná az őslakosok földhöz való jogainak ügyét, mert ez a teljes földi népesség érdeke klímavédelmi okokból.