2017. október 7. - A turista egyre gyakrabban ütközik kerítésekbe, kapukba, amelyek izolálják a politikai és gazdasági elit világát a földi halandók elől.
Egyre nő az oligarchák kedvtelésére elzárt terület Orbán Viktor szűkebb pátriájában. Újabban a Mészáros Lőrinc neve alatt futó vadaskertek gyarapodtak, miközben a hatóságok nem mindenki esetében ilyen engedékenyek.
A közélet „nagyvadainak” különös találkozóhelye lett a fővárostól 15-20 perces autóútra fekvő, kellemesen lankás, szántóföldek, erdők és tavak által szabdalt táj a Vál völgye és a Szent László-patak között. A birtokok egy része már évtizedek óta a jelenlegi tulajdonosoké, például Demján Sándor milliárdosé, más részük viszont az elmúlt években került az új földesurakhoz, köztük Mészáros Lőrinchez. Bicske környékén – Demjánék szántói és tava mellett – egy 5-6 kilométeres sugarú körbe belefér Orbán Viktor kormányfő édesapjának hatvanpusztai birtoka, amely Nárcisz kutyának is otthont ad, veje családjának, Tiborczéknak a tükröspusztai tanyája, és Hatvanpusztával átellenben az OTP-vezér fiának, Csányi Attilának a golfpályája is. Mindezekre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc már nemcsak a bicskei Erőmű-tavat kerítette el a helybéli horgászok elől, hanem engedélyt kapott arra is, hogy még több hektárt hasítson ki magának az Etyekhez közeli vadászterületekből. A kies vidéken a gyanútlan turista egyre gyakrabban ütközik kerítésekbe, kapukba, amelyek izolálják a politikai és gazdasági elit világát – és azzal együtt a természeti környezetet – a földi halandók elől – összegzi a tényeket a HVG.
A Vérti Vadaskert már eddig is Mészárosék Vál-völgye Vadásztársaságának kezelésében volt. Ennek a területnek a bekerítésével még sírboltokat is elzártak a külvilágtól, ami abból az interjúból derült ki, amelyet a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és egyben Mészáros Lőrinc földije adott a HVG-nek. Vida József dédszülei erdészek voltak, és annál a vadászháznál temették el őket, amely immár a Mészáros család szeparált vadászterületén van. A 825 hektárt a környezetvédelmi hatóság szeptember végi engedélye alapján további 95 hektárral bővíthetik, noha részben fokozottan védett, úgynevezett Natura 2000-es területekről van szó. A Ginza Vadaskert 291 hektárja azonban teljesen új vadászterület Mészárosék számára. A vadászati joghoz tavasszal jutottak hozzá, most pedig engedélyt kaptak, hogy az állami erdészet által már bekerített, zömében erdős részen zárt vadaskertet hozzanak létre.
A hatósági hozzájárulás dokumentumaiból az is kiderül, milyen illusztris környezetben űzhetik a vadat Mészárosék. A föld vadászati célú hasznosításához Demjánéknak is hozzá kellett járulniuk, valamint Demján egyik üzlettársának, Nyúl Sándornak. Az ő földjeik is Göböljárásban fekszenek, ahonnan évekkel ezelőtt az utóbb autóbalesetben meghalt juhásznak, Váradi Andrásnak távoznia kellett, mert Mészáros Lőrinc felvásárolta a legelőket. Ezen a területen Demján Sándor unokahúgának, Vogel Dianának vannak birtokai, a nevét viselő bájos horgásztavat, valamint a hozzá kapcsolódó, medencés vendégházat és lovardát a család tulajdonában lévő Canter Kft. üzemelteti.
Csányiék golfpályája alig 4-5 kilométerre fekszik Demján tavától és Mészáros vadaskertjeitől. A Pannónia Golf & Country Clubot üzemeltető cég a bankár fiának, Csányi Attilának a tulajdonában van. A klub éppen az idén kapott 100 millió forintot abból a 3,5 milliárdból, amelyet a kormány az időközben törölt olimpiai pályázathoz adott a sportszövetségeknek. A Pannónia ebből a pénzből szállásokat alakíthatott ki a junior sportakadémia számára. Kétségtelen, hogy a Csányi család golfklubja sikeres az utánpótlás nevelésében. Az amatőr magyar bajnokság győztese az idén a 18 éves Csányi Olivér lett, aki szeptembertől már a kaliforniai William Jessup University hallgatója, és a golfozó diákok körversenyének már az első fordulójában élre került. Igaz, kiemelkedő sportteljesítménye alapján – származástól függetlenül – bárki bebocsátást nyerhet az amerikai felsőoktatásba.
A Ginza Vadaskert létrehozásával és a Vérti bővítésével Mészárosék célja a „fizetőképes többletkereslet” kielégítése, legalábbis ez áll a környezetvédelmi engedélyhez benyújtott hatástanulmányban. Ennek érdekében a következő öt évben növelik a vaddisznók és a muflonok számát, mert „a legjövedelmezőbb nagy terítékű vaddisznóhajtások jelentős profitot eredményeznek”. Habár a hatósági engedély indoklásában az szerepel, hogy a Ginza Vadaskert létesítése „több területen és szempontból” várhatóan „jelentős” károkat okoz az erdőben, a Vérti bővítésével pedig „jelentős biodiverzitás-csökkenés és fokozódó degradáció várható”, hiszen a vaddisznók csörtetése védett fajokat is elpusztíthat, Mészáros mindkét területre megkapta a környezetvédelmi hozzájárulást. Az elvárás mindössze annyi, hogy a vadászati jogosult előzze meg a károkozást.
Az állam mindenesetre ebbe is besegít. Másfél milliárd forintból éppen most rakják rendbe a Bicske keleti határánál, észak–déli irányban átfutó Szent László-patakot, amely délebbre, a vadaskerteknél az itatást is szolgálja. Csapadékosabb időben a patak gyakran kilép a medréből, és ilyenkor lakott területen és erdőn-mezőn visz magával mindent, amit csak bír. Az uniós pénzből megvalósított rehabilitációval a bel- és mezőgazdasági területeken is megelőzik az árhullámok pusztítását. A Tiborcz-tanya közelében megépítik a csabdi záportározót, a vízfolyás mentén üzemelő halastavak gátjait pedig felülvizsgálják és szükség szerint megerősítik – a milliárdosoknak ezzel sem kell bajlódniuk.
A vadaskertek létrehozása törvény adta lehetőségük a vadászati jog gyakorlóinak. Nemcsak Mészáros Lőrincnek vannak kerítéssel elzárt vadászati területei, hanem például Csányi Sándor bólyi agrárcégének is Baranyában. Aki azonban nem jut vadászati joghoz, vagy elveszik tőle, az értelemszerűen vadaskertet sem létesíthet. Ez történt például Tolnában, ahol az állami erdészet területén idén tavasztól a Gurovica, valamint az Egresmenti Vadásztársaság lőheti ki a vadakat, miközben a helyi vadászoktól megvonták a jogokat. Az Egresmenti területén Csányi Sándor is szokott vadászni, a Gurovica pedig egy szekszárdi borászé, akinek tavaly cégtársa lett az útépítéseken meggazdagodott Dunai György vállalkozó.
A gemenci erdőt idén szeptemberben már a Gurovica kérelmére zárták le minden nap 15 órától másnap délelőtt 9 óráig a gímszarvasok vadászata miatt. A kormány fiataloknak szánt információs hálózatánál, az Új Nemzedék Központnál aligha tudták, hogy milyen érdekekről van szó, amikor az erdőzárat azzal a címmel posztolták a tiniknek, hogy „A gemenci erdőbe készültél kirándulni? Ne is pakolj, tilalom van…” A területükről kitúrt vadászok úgy summázták a történteket, hogy „Kádárék legalább arra odafigyeltek, hogy jusson is, meg maradjon is.” Megvoltak ugyan a lezárt állami területek, például Gemenc vagy a somogyi Kaszópuszta, ahol a pártemberek elkülönítve vadászhattak, de hagytak lehetőséget a „kisembereknek” is.
Most viszont a kormány a nagyobbakat is kizárja az élvezetekből, ha valamilyen oknál fogva nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe. Augusztusban egy kormányhatározat egyszeriben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz delegálta a nagybereki vadgazdálkodási terület vadászati jogainak gyakorlását. Ezzel visszavágott a német tulajdonban lévő Hubertus Agráripari Bt.-nek, amelynek a kilencvenes években a nagybereki állami gazdaságról kötött privatizációs szerződését hosszas pereskedéssel sem tudta semmissé nyilváníttatni. Egyszersmind, két legyet ütve egy csapásra, újabb területről űzte ki a Balatonhoz közeli erdőkben vadászgató Simicska Lajost.