2018. április 1. - Folyamatos drágulása ellenére rohamosan nő az avokádó iránti kereslet.
A rendkívül egészségesnek tartott termény nemzetközi piaca tíz éven belül 23 milliárd dollárosra duplázódhat.
A magát a világ első avokádóbárjaként hirdető brooklyni Avocaderia tulajdonosa büszke rá, hogy a nyitónapon másfél óra alatt elfogyott az alapanyag. A hely népszerűsége azóta is töretlen, és a türelmetlenségükről ismert New York-iak nem sajnálják a sorállást kedvenc avokádós szendvicsükért, a guacamoléért vagy a csokoládés-avokádós turmixitalért. A tavasszal már a második éttermét nyitja meg a cég Manhattanben. Pedig az avokádó ára folyamatosan emelkedik, egy tálca nagykereskedelmi ára a tavalyi csúcson meghaladta a 80 dollárt. Ez 1,7 dolláros darabárat jelent, ami egy teljes dollárral több, mint egy évvel korábban.
Miközben a tengerentúlon több étterem emelte avokádóból készült ételei árát, mások inkább levették azokat az étlapról. Így a Subway szendvicslánc is szünetelteti a friss gyümölcsből készült termékek kínálatát. De olyan cég is akad, amelyik nem hárította át a költségeket, a mexikói ételeket kínáló Chipotle lánc például az avokádó „történelmi rekorddrágaságával” magyarázta kiábrándító tavalyi pénzügyi eredményét. Az áremelkedés sem riasztotta viszont el az amerikai vásárlókat, az egy főre jutó éves avokádófogyasztás az 1989-es fél kilóról mára több mint megduplázódott. Az USA a világ legnagyobb piaca és importőre, és a trendek szerint az is marad, a növekedést már évi 10–12 százalékosra becsülik.
A második legnagyobb piac az EU, azon belül pedig Nagy-Britannia, Hollandia, Spanyolország és Svédország. A minőségtől és a mérettől függően az európai szupermarketekben 2–4 euróba kerül az avokádó, Magyarországon 400 forint környékéről indul az ára.
A tavaly márciusban nyílt amszterdami Avocado Show falatozó (HVG, 2017. április 13.) még több joggal állíthatja magáról, hogy az első a világon, hiszen egy hónappal korábban startolt a New York-i Avocaderiánál. A közösségi oldalakon a rajongók a holland helynek is hatalmas ismertséget szereztek, és a nyitás után fél évvel máris egy több millió dolláros befektető érkezett a globális terjeszkedés érdekében. A komoly európai elosztóközpontnak számító Hollandiában évi 12 százalékkal nő a fán termő, aligátorkörtének is nevezett gyümölcs piaca, és majdnem hasonló ütemű a bővülés az EU több más országában is. Ázsiában ugyancsak felfedezték a zöld finomságot, Kínába például, ahova öt éve még elenyésző mennyiséget importáltak, meghússzorozódott a behozatal. Japán és Kanada étvágya is megnőtt, ott néhány év alatt a harmadával ugrott meg a kereslet.
Természetesen a termelő országokban is népszerű az avokádó, így Latin-Amerikában és Izraelben, ahol egyébként a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztása. A legnagyobb termelő Mexikó, amely a világ 5 millió tonnás termésének 45 százalékát adja. Az avokádó feltehetőleg a mai Puebla mexikói szövetségi államban lévő Tehuacán-völgyben volt őshonos, Közép-Amerikában már 7 ezer éve fogyasztják. Ma a legnagyobb termőterülete Michoacán szövetségi állam, melynek 30 ezres központja, Tancítaro a mexikói avokádó-főváros. A Mexikó zöld aranyának nevezett gyümölcs termesztése akkora üzlet, hogy a szervezett bűnözés is felfigyelt rá. A szállítmányok védelmére a termelők évi 1,2 millió dolláros büdzsével avokádó-rendőrséget állítottak fel, járőrökkel és ellenőrző pontokkal. A tapasztalat adott, hiszen éppen Michoacán államban kezdődött el 2006-ban a kábítószerbárók elleni háború.
Míg Mexikó jórészt az USA-ba exportál, addig Kolumbia, Chile, Peru és a Dominikai Köztársaság egyre inkább felfedezi magának Európát és Kínát. A kínálat azonban nem tart lépést a globális kereslettel. Tavaly ráadásul szárazságok, viharok és sztrájkok sújtották a mexikói termelőket, az USA jelentős avokádótermesztő államában, Kaliforniában pedig a tűzvész közel megfelezte a termést. Mexikóban állítólag évente több ezer hektár erdőt irtanak ki új avokádóültetvények telepítéséért. A spanyolországi termesztés központja, Malaga környékén úgy felmentek a földárak, hogy rövid távon meg sem térül a befektetés, mert a fiatal fák csak 4–6 évesen fordulnak termőre. Ausztráliában pedig az keltett feltűnést, hogy a kínai Shenzhen Kondarl konglomerátum 150 millió dollárért felvásárolta a kontinensnyi ország legnagyobb avokádófarmját.
A tavaly 13 milliárd dolláros nemzetközi piacot jelentő avokádó diadalmenete elsősorban annak köszönhető, hogy vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt az egyre népszerűbb egészséges táplálkozás egyik csodaélelmévé vált. A média is felkapta, az Instagram fotómegosztó portálon a húsz leggyakrabban szereplő élelmiszer egyike. Gyors nemzetközi térnyerését – 2027-re állítólag a globális forgalom értéke meghaladja a 23 milliárd dollárt – az is segíti, hogy az avokádó utóérő. Megfelelő körülmények között tárolva két hétig is friss marad, míg a fogyasztóhoz jut.
A termék fejlődik, a Marks & Spencer áruházlánc brit üzleteiben nemrég megjelent a magtalan avokádó. Talán azért, mert – mint a BBC által megszólaltatott egyik sebész közölte – csak London két kerületében hetente négy olyan sérülést látnak el, amelyet a gyümölcs felvágása okoz. A Spanyolországban nemesített és a be nem porzott virágból termő, mag nélküli változat 5–8 centiméter hosszú, ugyanolyan krémes, mint az eredeti változata, és még a héja is ehető. A koktélavokádónak nevezett, idényjellegű különlegesség 2 fontba kerül, általában decemberben kapható. Keresztes Imre