2021. június 4. - A Közép-európai Egyetem nemrégiben Budapestről Bécsbe költözött, nem teljesen önként.
De nem ez az első egyetem, amely Magyarországról kivándorolt
A Bajcsy-Zsilinszky utca egy kis utca Sopron csendes délnyugati részén. Ez hamarosan folytatódik a Lövérek elegáns kerületének fenyveseibe, illetve feljebb Brennbergig. Ezen az utcát egy impozáns épület uralja egy tágas kertben. Ez egykor a Magyar Királyi Főreáliskolának az otthona volt. Kicsit több mint száz éve azonban a Soproni Egyetemé, ahogy nevezik, korábban pedig a kisebb győri, mosonmagyaróvári és szombathelyi karok beépítése után Nyugat-magyarországi Egyetemnek hívtak. Az egykori katonai iskola folyosói most, májusban, nagyrészt elhagyatottak. A koronavírus miatt Lakatos Ferenc erdészeti tudományi előadásait videokonferencia útján tartja. És ily módon a Der Standardnak megengedték, hogy bekopogjon a rektorhelyetteshez, és hallgassa egy kicsit az egyetem történetéről, amely az 1921 decemberi soproni népszavazás előtt Burgenlandé lehetett volna.
Vad és csodálatos történet. A világtörténelem felfordulásai hajtják, a Soproni Egyetem tulajdonképpen elég vándorcirkusz. A felső-magyarországi Selmecen, ma a szlovákiai Banská Štiavnican, az egykor a Magyar Érchegység közepén kelt életre. Gazdag ezüst- és aranybányák voltak ott. És ennek megfelelően nagy horderejű erőfeszítések a kincsek feltárására, amelyek lehetővé tették a császárok, királyok és szultánok számára, hogy folytassák azokat a háborúkat, amelyeknek ezek a kincsek alapot szolgáltattak.
Nemzetek elnyomója
VI. Károly császár itt alapított bányatisztképző iskolát 1735-ben. A lánya Mária Terézia, az 1760-as években akadémiává emelte ezt az iskolát. A szászországi Freiberggel együtt Selmec a világ legrégebbi bányászati akadémiája. 1808-ban pedig egy erdészeti kar is került hozzá. Ez is szorosan kapcsolódott a Szász-Cseh Érchegység hagyományához, ahol egykor Hans Carl von Carlowitz főbányász a fenntarthatóság fogalmát „ültette el” az erdőben. Lakatos azt mondja: "Mi még mindig a német erdőtudomány hagyományait követjük."
Lakatos Ferenc soproni rektorhelyettes Vancouverbe, a British Columbia Egyetemre látogatott. A "soproni székelykapu" a menekülteket a kanadai vendégszeretetére emlékeztet, hagyományos erdélyi kézművességgel. Fotó: Lakatos
Napóleon a 19. század elején lángba borította egész Európát, amely hirtelen a nemzetek olvasztó tégelyévé vált. 1848-ban repült a levegőbe először. Petőfi Sándor, született Alexander Petrovics verseivel az ajkukon a magyarok fellázadtak és Bécsre figyeltek. Az akadémia az oktatás nyelvét magyarra cserélte, így kiutasította a német ajkú tanárait és hallgatóit. János főherceg örült. Az általa a stájerországi Vordernbergben kezdeményezett bányatisztképző 1849-ben költözött Leobenbe. Mint a bányászati ??akadémia működik mind a mai napig - nevet Lakatos Ferenc. De igen, igaz: "Leoben bizonyos értelemben Sopron nővére."
Azután folytatódott az országos nagytakarítás. 1919-ben a magyar Felvidék, Csehszlovákiáé lett. A bányászati ??és erdészeti akadémia összecsomagolt, és a mai Magyarország területére költözött. Először Budapestre, majd Sopronba, ahol a polgármester erőfeszítéseket tett az Akadémia érdekében, és Brennberg lignitbányászata szakmai alapokat is szolgáltatott. A brennbergi bányászat 1953-as vége után a bánya és az erdő fokozatosan elvált egymástól. A bányászok Miskolcra költöztek. Az erdészek megőrizték a hagyományokat a szlovák hegyekből. Mint más európai egyetemeken, a szilárd hazaszeretet is része volt a hagyománynak.
Az újonnan alakult Burgenland városi gyöngyszemmel - Ödenburg, azaz Sopronnal - való díszítésének osztrák törekvéseivel sok selmeci diák fegyverrel a kézben állt ellent. Az egyetem évente megemlékezik arról a kettőről, akik az ágfalvai csatában haltak meg 1921-ben. Mind a mai napig. A diákok a régi selmeci egyenruhát viselik. "Nagyon elkötelezettek a hagyományok mellett" - mondja a rektorhelyettes.
Lázadó diákok
A soproni diákok 1956-ban is lázadtak. A magyarok fellázadtak a szovjet megszállás ellen. Nyugatról kapott orvosi és katonai ellátást szállítottak Sopronon keresztül a budapesti harcosoknak. A harc november elején összeomlott, a szovjet harckocsik nyugat felé haladtak. Szerencsére Kópházánál elvetették a tervet, hogy szembeszálljanak velük. De az egyetem fele, több mint 500 ember hanyatt-homlok menekült Ausztriába. "Sokan biztosak voltak benne, hogy hamarosan újra itthon lesznek - mondja Lakatos. - Határozottan hittek abban, hogy a Nyugat megment." Nem ezt tette - maga is belebonyolódott a szuezi válságba, amelyet a britek és a franciák váltottak ki. Néhányan így is visszatértek. Mások Ausztriában maradtak. De az erdészeknek más tervük volt. Dékánjuk, akit Roller Kálmánnak hívtak, húsz nyugati kormánynak írt levelet, amelyben arra kérték azokat, hogy ne fogadják be őket egyéni menekültként, hanem, mint egyetem. A hallgatók tanulmányaik közepén járnak. Anyanyelvükön és tantervük szerint akarták folytatni a tanulmányaikat. Kanada felismerte – ez nemcsak egy kérés volt, hanem egy ajánlat. A British Columbia Egyetem úgy döntött, hogy a 300 menekültet - hallgatókat, professzorokat, rokonokat - "soproni részlegnek" fogadja el. Öt éven át az 1808-ban a felső-magyarországi Selmecen alapított Erdészeti Akadémiát átültették az észak-amerikai csendes-óceáni partvidékre.
Igazi állandó erdő
1957-ben a magyarok letelepedtek. Kissé félreeső helyen, magukra maradva. Ma azt mondanánk: párhuzamos társadalmat alakítottak ki. De ez hamar megváltozott. Mihály Márta, egy akkori hallgató úgy emlékszik, hogy "naponta hat-nyolc órát tanultunk angolt". És egyúttal tanulmányozta az új varázsát is: az érintetlen csendes-óceáni esőerdőt, a mammutfenyőkkel, "igazi állandó erdővel". Állandó erdő - ez az erdészettudományi kifejezés az erdő fenntarthatóságának német hagyományából jön. A soproniak nemcsak a fenntartható erdőhasználat ötleteit vitték be a nyugat-kanadai végtelen erdőkbe, amelyek e tekintetben még mindig nagy vadonok voltak.
"Képzésünk technikai, biológiai, kémiai és gazdasági szempontból még mindig nagyon átfogó" - mondja Lakatos rektorhelyettes. Ez a bányászkodás öröksége és évszázados közelsége. "Kisebb szerkezeti és mélyépítési munkákhoz is rendelkezünk jogosítvánnyal, ezért tervezhetünk és építhetünk erdei utakat, erdei kunyhókat és erdészházakat is."
2019-ben meghalt a kanadai „Sopron család” utolsó professzora, Adamovich László, egy Esterházy-erdész fia. Idén márciusban lett volna 100 éves. 60 évvel ezelőtt májusban az utolsó magyar osztály végzett Vancouverben. Azok, akiket az UBC, a Brit Kolumbiai Egyetem hamarosan kanadaiaknak fogadott el, kirajzottak az erdőkbe.
"Magyar maffia"
2000 kilométerrel délre, Hollywoodban a gyönyörű szófordulatot a forgóajtó alapozta meg: ha egy magyar bemegy mögötted a forgóajtón, előtted fog kijönni.
Kozák Antal, az erőforrás-gazdálkodás professzora egy szempillantásra visszatekint a UBC honlapjára és egy "magyar maffiára", amely ezen a forgóajtón át "nagy munkával, szolidaritással és új ötletekkel" lépett a csendes-óceáni erdőkbe. "Ha az erdészeti gyakorlatok változását vizsgáljuk az 1960-as évek elejétől napjainkig, különösen Brit-Kolumbiában, jelentős javulás tapasztalható. Természetesen nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a néhány száz magyar erdész fontos szerepet játszott volna ezekben a változásokban." De: "Szeretnénk hinni, hogy ez volt a helyzet."
Geoffrey Clement Andrew, a vancouveri egyetemi könyvtár vezetője, majd a kanadai egyetemek és főiskolák szövetségének későbbi elnöke szilárd meggyőződéssel mindig úgy vélte: "A soproniakat mindig is az egyik legjövedelmezőbb bevándorlási nyereségnek tekintettem, amelyet ez az ország kapott valaha." Wolfgang Weisgram