2022. december 14. - Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es energiastatisztikai jelentése, ami a magyar energiatermelés, -ellátás és -felhasználás éves adatait foglalja össze.
Eszerint 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése kis mértékben emelkedett, amelyen belül a megújuló energiahordozókból származó termelés is nőtt. Az elsődleges fosszilis energiahordozók és a megújuló források primer belföldi felhasználása szintén bővült. A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége a legtöbb szektorban nőtt. Az importfüggőség kis mértékben csökkent.
2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése 454 316 TJ volt, ami kis, 0,6 százalékos emelkedés az előző évihez képest. A megújuló energiahordozókból származó termelés napenergia nélkül 7,3 százalékkal, a napenergiából származó primer energiatermelés pedig 51 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 7,4, a nukleáris pedig 0,5 százalékkal csökkent.
A primerenergia-felhasználás 1151 377 TJ volt 2021-ben, ami 4,8 százalékkal bővülést jelent a 2020-as évhez, valamint 3,2 százalékos a koronavírus-járvány előtti 2019-hez képest. A primer belföldi felhasználás 67,9 százalékát elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2 százalékát nukleáris energia, 11,7 százalékát elsődleges megújuló energiaforrások, 4 százalékát villamosenergia-import biztosította, míg a fennmaradó 1,2 százalékot nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta.
A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és a széntermékek felhasználása 18,3 százalékkal csökkent, míg a kőolaj és a kőolajtermékek felhasználása 8,7 százalékkal nőtt. A földgáz felhasználása 6,1 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.
Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2 százalékkal nőtt 2021-ben az előző évhez képest. Minden megújuló energiahordozó termelése és felhasználása is emelkedett, kivéve a biogáz forrásból származót és a vízenergiát. Az elmúlt években megfigyelhető szilárd biomassza-felhasználáscsökkenés megállt és a felhasználás 6,9 százalékkal bőtt az előző időszakhoz képest. 2021-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia aránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1 százalék volt.
A tárgyidőszakban a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét továbbra is a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította 557 789 TJ mennyiségben. A kőolaj import 1,5 százalékkal, 6008 ezer tonnára, míg a földgáz nettó energiaimport 5,7 százalékkal, 261 556 TJ-ra csökkent az előző évhez képest. Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött a külső forrásoktól, mint az előző évben. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8 százalékra csökkent, 2021-ben a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 893 467 TJ volt, 7,3 százalékkal nagyobb volt az előző évhez és 6,1 százalékkal nagyobb a koronavírus-járványt megelőző 2019-es évhez képest. A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30 százalékot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0, az ipar 22,2 százalékot fogyasztott a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások (honvédelemmel együttes) aránya 9,9 százalék volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1 százalékot tett ki.
A tárgyévben a végső felhasználás minden fő szektorában nőtt az energiafelhasználás, kivéve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatot. A legnagyobb növekedés energiamértékegységben és relatíve is a közlekedésben jelentkezett, ami 10,5 százalékkal bővült 2020-hoz képest, ugyanakkor nem érte el a pandémia előtti 2019-es felhasználást.