2023. augusztus 19. - Hazánk egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térsége a Balaton-felvidék, ahol a régi korok lenyomata már madártávlatból, a tanúhegyek képében elénk tárul.
A környék erdeit bejárva számos rejtett kincset is felfedezhetünk, melyek megóvásában és megismertetésében fontos szerepet vállal a Bakonyerdő Zrt.
A táj jellegzetes képét adják a Tapolcai- medence bazalt tanúhegyei. Évmilliókkal ezelőtt méretes vulkáni mező húzódott itt, melynek bazaltsapkái ellenálltak az eróziónak és a szél pusztító munkájának, így a mai napig tanúskodnak a felszín egykori magasságáról. A talán legismertebb Badacsony és Szent György-hegy mellett több jellegzetes formájú hegy emelkedik ki a medencéből.
A Gulács megmászása a törmelékes, meredek felszín miatt komoly kihívás.
Káptalantótitól délre magasodik a cukorsüveg formájú Tóti-hegy, melynek csúcsáról teljes körpanoráma nyílik a Balaton-felvidékre.
Gyulakeszitől keletre a siklóernyősök kedvelt felszállóhelyét, a Csobáncot találjuk. A platón lévő várrom bizonyítja, hogy ezek a magaslatok (főként a török dúlás korában) katonai célokat is szolgáltak, őrhelyeket, várakat, erődítményeket építettek rájuk. A Káli-medence szélén, a Monoszlóhoz közeli Hegyestű geológiai bemutatóhelyként ott várja a látogatókat. Az intenzív bazaltbányászat a hegy felét elpusztította, viszont így megcsodálhatjuk a nyolcmillió éve, a magma kihűlése nyomán képződő „bazaltorgonákat”.
A tanúhegyek bazaltos talajára már a római korban jelentős szőlőtermesztő kultúra települt, a vidéken működő pincészetek jobbnál jobb borokat kínálnak.
A gyönyörű panorámáért nem kell feltétlenül megmásznunk valamelyik tanúhegyet. A Bakonyerdő Zrt. több kilátót üzemeltet a térségben. A Káli-medence legszebb részén, a Fekete-hegy 369 méteres csúcsán áll az Eötvös Károly-kilátó, az onnan elénk táruló kis tavak és a szinte érintetlen környezet látványa felejthetetlen. Névadója, a neves politikus 1900-ban írta meg Utazás a Balaton körül című beszámolóját. Balatonfüredtől északra, a Recsek-hegyen áll a ’80-as évek elején épült, 2009-ben felújított Noszlopy Gáspár-kilátó, melyről megcsodálható a Balaton keleti medencéje, a balatonkenesei löszfal, de tiszta időben a tó nagy része egészen Fonyódig jól kivehető.
Egy csepp Tihany
A tihanyi Őrtorony-kilátó a félsziget közepén, a Külső-tótól nyugatra, a 216 méter magas Apáti-hegyen épült organikus anyagokból, az egykor a térségben található római őrtornyokat idéző formában készült fa és helyi terméskő felhasználásával.
Az Apáti-hegy a hajdani vulkáni kráternek a Külső-tóhoz legközelebb eső része. Különösen értékes élőhely, hiszen a gyepekben számtalan hazánkban ritka mediterrán-szubmediterrán növény él, mint az őszi csillagvirág, a borzas szulák, a hártyás galambbegy vagy a vetővirág. A keleti oldalon bokros koronafürt és pannon madárbirs is előfordul.
A klíma a nálunk ritka, nagy termetű mediterrán kabócafajoknak is kedvez, az óriás énekeskabóca és a mannakabóca is szép számban él itt.
Az Apáti-hegy déli oldalán látható a félsziget egykor híres levendulásainak maradványa. A levendulatöveket 1924-ben kezdték telepíteni, míg az 1940-es évekre közel százhektárossá nőtt az ültetvény. Később a terület kettőshasznosítású lett, mandulafákat is ültettek. Az 1960-as években felhagytak a műveléssel, és a terület zömét szőlővel telepítették be. A fennmaradó részeken megindult a beerdősülés, de az 1990-es évek közepétől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megkezdte a cserjék visszaszorítását, és a fásszárúak rendszeres irtásával, illetve legeltetéssel máig fenntartják a régi levendulás maradványát.
A múlt nyomai
A Balaton-felvidéki erdők mélye a múlt számos gyöngyszemét rejti, amelyek megőrzését munkája fontos részének tekinti a Bakonyerdő Zrt. Salföld határában az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egyik legelső, 13. századi kolostorának romjait találjuk.
A rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulójára, 2008-ra helyreállított rom a fák közül előtűnve fantasztikus látványt nyújt.
A Mária Magdolna tiszteletére szentelt templom első említése 1263-ból való, és a „fehér barátok” közel kétszáz évig éltek itt. Szintén a pálosok nyomaira bukkanhatunk a Sáska melletti erdőben, ahol az 1200-as évek közepén alapított bakonyszentjakabi kolostor feltárt részeit láthatják a kirándulók. Az eddigi munkálatok leglátványosabb eleme a kolostor templomhajója; a szentélyben oltár és egy fakereszt is helyet kapott. Sáska községtől északkeletre egy románkori templom, az egykori Dabos falu pusztatemplomának maradványait rejti az erdő. Az először 1329-ben említett templomot a törökök elpusztították, de négyszögletes tornya ma is áll. A feltárás és az állagmegóvás költségeinek jelentős részét – csakúgy, mint a kolostorok esetében – a Bakonyerdő Zrt. állta.
A Balatonfüredtől északra húzódó Koloska-völgy is az egykor ott álló kis kolostorról kaphatta a nevét (Kolostorka, rövidítve Koloska).
A völgy és környezete számos természeti értéket és ritkaságot rejt. A terület már közel hetven éve természetvédelmi oltalom alatt áll, amely az ötven méter magasra felnyúló sziklafalra, a forrásokra és a kis gyűjtőtóra, valamint az északi lejtős domboldalra vonatkozik. 2017-ben kis kegyhellyel is gazdagodott a tó környezete, a terméskőszentélyben a Böjte Csaba ferences szerzetes által adományozott gyermek Jézus-szobor látható.
A Koloska-forrás környéke nem véletlenül népszerű kirándulóhely, hiszen minden megtalálható, ami egy szabadtéri programhoz kellhet: tűzrakó helyek, erdei bútorok, esőbeállók, focipálya, valamint erdei tornapálya is várja a kikapcsolódni vágyókat. A völgyben egész évben térítésmentesen látogatható a Koloska-völgyi Vadaspark, ahol természetes környezetben figyelhetők meg hazánk egyes nagyvadfajai: a gím-, a dámszavas és a muflon, valamint az őshonos háziállatok közül a racka és a cigája juh.
Hiteles forrásból
A térség értékeinek bemutatásában immár közel húsz éve kiemelt szerepet játszik a Balatoncsicsó melletti erdőben működő Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskola. Programjaink során nagy hangsúlyt fektetünk a hitelességre és a tapasztalatszerzésen alapuló tanulásra – az erdészeti és természetvédelmi témákba erdész, erdőpedagógus szakemberek avatják be a fiatalokat.
Az erdei iskolához szervesen kapcsolódik az Öreg bükk tanösvény, ami a környék növény- és állatvilágát, geológiai adottságait mutatja be.
Korszerűen felszerelt oktatóépületünkben mikroszkópok, határozókönyvek, terepi és laborvizsgálati eszközök segítik a kutatómunkát, a szállóépületben pedig három interaktív élményterem biztosítja a játékos tanulást.
Az erdei iskola egész évben várja az óvodás és iskolás csoportokat, illetve az érdeklődő látogatókat. Az épületek összesen 15 szobájában 62 fő elhelyezésére van lehetőség.
A Balaton közelségére, városi környezetbe vágyó látogatóinknak a Bakonyerdő Vendégházban tudunk szállást adni. A csendes környezetben, a balatonfüredi villasor patinás épületében kialakított vendégház igényesen berendezett szobái összesen 11 fő befogadására alkalmasak. A televízióval, internettel, klímával és minibárral felszerelt szobákhoz külön fürdőszobák tartoznak. Kisebb közösségi programokra, beszélgetésekre kiválóan alkalmas a hangulatos terasz.
Erdők jó kezekben
A Balaton-felvidéki erdők nagy részében a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete gazdálkodik.
A sokféle alapkőzetnek (permi vörös homokkő, mészkő, dolomit, bazalt, lápi kotu) köszönhetően a termőhelyi viszonyok rendkívül változatosak, így nem sok olyan Magyarországon honos fás szárú faj van, amely ne fordulna elő az erdészet területén.
Az erdők leggyakoribb fafaja a cser, mellette bükk, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy és feketefenyő is jellemző a térségre. A csodálatos képet nyújtó karsztbokorerdők és a településeket körülvevő cseresek méltán kedvelt célpontjai a pihenni vágyó turistáknak a Balaton közelsége miatt is kiemelt figyelem fordul az erdészet munkája iránt.
A Balatonfüred környéki, a Koloska-völgyet körülvevő több mint 700 hektáros erdőtömb 20 százalékán az erdészet egyáltalán nem végez fakitermelést, és további 20 százalékát a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő üzemmódban kezeli. A fakitermelést szolgáló erdőterületeken is elsődleges szempont, hogy az arra alkalmas állományokban, a természetes úton megjelent újulatra alapozva, fokozatosan újítsuk meg az erdőt.
Sajnos az utóbbi évek aszályos időjárása miatt a feketefenyő-állomány rohamosan pusztul. Az erdészet kiemelt feladata, hogy a nehéz terepviszonyok közt mielőbb kíméletes technológiával elvégezze az egészségügyi fakitermelést, és a területet őshonos fafajokból álló lomberdővé alakítsa.
Az erdők zöme védett vagy Natura 2000 besorolású, ahol természetvédelmi kezelőként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tevékenykedik. Hozzá tartozik a Tihanyi-félsziget, a Káli- és a Tapolcai-medence, valamint az erdővel borított tanúhegyek. Munkánk során elsődleges, hogy hosszú távon biztosítsuk a tartamos erdőgazdálkodás feltételeit, egyensúlyban a területen kiemelt fontosságú védelmi és közjóléti szerep érvényesülésével.
Ez a gyönyörű vidék lesz a 153. Erdészeti Vándorgyűlés helyszíne, melyet nem csak az erdész szakembereknek mutatunk be büszkén. Egész évben várjuk az érdeklődő látogatókat erdeinkben!
Rosta Katalin