2026. október 27. - Kié lesz az ország?
Sosem látott jogkörrel felruházott szuperhatóságot hoz létre a Tisza-kormány az úgynevezett zöldpolitika felügyeletére. A kezdeményezés nem ördögtől való, a részletek és a körülmények, például a vadászati törvény tervezett megváltoztatásáról kiszivárgott információk ugyanakkor fölvetik a birtokviszonyok alapvető megváltoztatásának lehetőségét is.
Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság küldetése a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg szerint „a természeti és táji örökségünk, a környezeti értékek, a környezeti elemek, valamint az éghajlat védelme”.
A tervezetből kiderül, hogy a 2027. január 1-jével felálló új csúcshatóság minden korábbi hasonló intézménynél szélesebb jog- és hatáskört kap, így – olvashatjuk a leírásban – „környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatokat ellátó területi szervein keresztül a környezethasználatok (sic!) felügyelete a lehető legközelebb lesz mind az ipari és egyéb tevékenységekhez, mind pedig azokhoz, akik a környezeti hatásokat viselik vagy elszenvedik”.
„Kevésbé formalizált” eljárások
A beharangozott közeliségnek azonban kissé ellentmond, hogy a tervezett új intézmény épp a területileg illetékes hatóságok témába vágó döntéseinek felülbírálatára jogosult szuperhatóság lesz, ami a szokásos normál ügymenet szerinti közigazgatási perekénél „kevésbé formalizált államigazgatási eljárásban” vizsgálhatja felül az esetleges peres ügyek elsőfokú határozatait.
Hogy mit is kell „kevésbé formalizált államigazgatási eljáráson” érteni, arról az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnál érdeklődtünk. Ennek tárcavezetője lesz ugyanis a működését hamarosan megkezdő, a központi költségvetésből finanszírozott tiszás szuperhatóság felügyelője. Azt is megkérdeztük, hogy miért van szükség új csúcsszervre, miért nem elég a tárgykörökben meglévő jogszabályok betartása és betartatása. Sajnálatos módon a tiszás minisztérium ezúttal sem méltatta válaszra lapunkat és így a Demokrata olvasóit.
Szankciók helyett együttműködést!
Az erdészeti hatósági feladatellátás is számos kérdést vet föl. Ma az Országos Erdőállomány Adattár 2025-ös adatai szerint hazánk területének 21 százaléka erdő. Ennek 54 százaléka, 1,16 millió hektár állami tulajdon, 43 százaléka, 896 ezer hektár magánkézben van. A magántulajdonosok száma meghaladja a félmilliót, a ténylegesen erdőgazdálkodással foglalkozók nem egészen 50 ezren vannak. Ám a magánerdők mintegy tíz százalékánál, vagyis majdnem 200 ezer hektáron zavaros a gazdálkodási jogviszony, amint az a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (Megosz) adataiból kiderül.
A szakmai szervezet a Demokrata érdeklődésére azt közölte, hogy alapvetően üdvözlik az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozását, és különösen fontosnak tartják, hogy az erdészeti hatósági és igazgatási feladatok az új szervezeti rendszerben megfelelő szakmai súllyal jelenjenek meg. Azt is előremutatónak látják, hogy az erdészeti és a vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok egy szervezeti rendszerbe kerülnek. Ugyanakkor a Megosz szerint fontos, hogy az erdészet és ezen belül a magán-erdőgazdálkodás sajátos szakmai szempontjai továbbra is megfelelő hangsúlyt kapjanak. A hatóság és a gazdálkodók között közvetlen, szakmai alapokon nyugvó, segítő jellegű kapcsolatra van szükség, ami a gazdálkodók eligazodását segíti, és nem a szankciókra koncentrál – tájékoztatta lapunkat Dósa Ildikó ügyvezető elnök.
Célkeresztben az akkugyárak
A zöld szuperhatóságról szóló kormányrendelet tervezete külön bekezdést szentel az elmúlt években fontos gazdasági fejlődési iránnyá izmosodott hazai akkumulátorgyártásnak, ami köré a nemzeti oldal elleni gyűlöletkampányokat kerekítettek (lásd a gödi műapokalipszist, amiről végül bebizonyosodott, hogy a hisztériakeltésnek a világon semmi valóságalapja nincs). Ennek ismeretében nem épp megnyugtató, hogy a tiszás főhatóság dönt és jár el januártól minden akkumulátorgyártással kapcsolatos ügyben. Ebben az ágazatban ugyanis a nemzeti kormány által az egyoldalú, nyugatorientált gazdaságpolitika kiegyensúlyozására meghirdetett keleti nyitás nyomán hazánkban beruházó távol-keleti vállalatok viszik hazánkban a prímet. Ez pedig hosszú évek óta a nemzeti kormány egyik fő bűne volt Brüsszel szemében. Ezért nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy az új tiszás főhatóság ilyen kitüntető figyelme mögött a zöldszempontokon túl a piac átrendezésének brüsszeli kívánságai is ott lehetnek…
Jön a génmanipuláció?
A januárban induló új tiszás szuperhatóságnak „egyes kiemelt feladatokon belül” egyebek mellett géntechnológiai hatósági és igazgatási feladatok ellátása is dolga lesz.
Vajon mit jelent ez? E kérdést szintén föltettük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak; mint fentebb már jeleztük, hiába. Így nem tudtuk meg a tárcától, hogy várható-e idővel az Alaptörvény XX. cikkelyének (ami kimondja, hogy hazánk mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított élőlényektől) megváltoztatására irányuló kezdeményezés, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió döntése nyomán az úgynevezett új génszerkesztési technológiákra nem vonatkozik a korábbi GMO-szabályozás.
Az Európai Parlament ugyanis az Európai Unió Tanácsának álláspontját elfogadva júliusban zöld utat adott a génmanipulált élelmiszeripari termékekre vonatkozó szabályozások fellazításának. Így például az úgynevezett „új génszerkesztési technológiákkal” létrehozott mesterséges növényeket nem kell engedélyeztetni, a belőlük készült termékeken pedig nem kell majd feltüntetni, hogy nem természetes alapanyagból készültek. Ez egyértelműen a GMO-ban utazó multik érdeke és a fogyasztói jogok csorbítása, ami, mivel az EP nem támogatta a multiérdekeket korlátozó módosító javaslatokat, immár befejezett ténynek tekinthető. És hogy miként jön ez szóba a tiszás zöld csúcshatóság kapcsán? Hát úgy, hogy a tiszás EP-képviselők sem támogatták a GMO-multik érdekeivel ellentétes módosításokat, maga Magyar Péter pedig a magyar parlamentben tagadta le, hogy az „új génszerkesztési technológiák” alkalmazása génmanipuláció volna – noha egyébként korábban az Európai Unió Bíróságának egy ítélete is kimondta, hogy bizony az új beavatkozások is génmanipulációnak minősülnek.
Államosított vadászok
Ám nemcsak ellentmondásos zöld szuperhatóság jön létre, hanem, már ha értesüléseink helyesek, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV., mindközönségesen a vadászati törvényt is alaposan átszabnák a tiszások. Értesüléseink szerint szeptember 18-án az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium részvételével előkészítő megbeszélések kezdődtek ez ügyben. Úgy tudjuk, csökkentenék a vadászterületek jelenleg 3000 hektáros területi minimumát, a jelenleg az adott területen vadászatra jogosult által alkalmazott hivatásos vadászokat állami alkalmazásba vennék, államosítanák a földtulajdonhoz kötött vadászati jogot és a vadászati jegyek és vadászengedélyek jelenleg az Országos Magyar Vadászkamarát illető díjait, mi több, átalakítanák a Vadászkamara finanszírozását, szerkezetét, feladatait. Emellett bővítenék a vadászatra jogosultak körét az adott vadászterületen földet használó magánszemélyekkel, a földtulajdonhoz kötött vadászati jog államosításával egyidejűleg csökkentenék a jelenleg húszéves haszonbérleti ciklust.
„Az Országos Magyar Vadászkamara az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot a vadgazdálkodási és vadászati ágazatot irányító, ágazati stratégiát meghatározó, felelős szereplőnek tekinti. Jelenleg nincs tudomásunk olyan, a szaktárca által előkészített ágazati koncepcióról, amelyről a megkeresésében foglaltak alapján érdemi álláspontot alakíthatnánk ki. Amennyiben ilyen koncepció készül, és annak társadalmi egyeztetése megkezdődik, az Országos Magyar Vadászkamara a köztestület működésére vonatkozó szabályok szerint kialakítja szakmai álláspontját, és azt elsősorban a jogalkotó felé juttatja el” – közölte érdeklődésünkre a szakmai szervezet, kérve, hogy közlésüket teljes terjedelmében közöljük. Ezt ezennel megtettük.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium ellenben megkeresésünk nyomán megerősítette, hogy valóban új vadgazdálkodási stratégián és további jogszabály-módosításokon dolgozik, de ezekről csak a belső egyeztetések lezárását követően tudnak tájékoztatást adni. Hogy milyen információáramlás van az ágazat szereplői között, arra a Demokratának nincs rálátása; annyi bizonyos, hogy az Országos Magyar Vadászkamara eddigi elnöke, dr. Jámbor László szeptember 21-én azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. Nem tudjuk, hogy ez összefügg-e a lapunkhoz eljutott információkkal. Azt tényként állapíthatjuk meg, hogy amennyiben valóban a vázolt módosítások következnek, azok megteremtik a jelenlegi birtokviszonyok radikális átalakításának lehetőségét.