Ismeretlen fertőzés, ami globális katasztrófával fenyeget
Az emberek túlnyomó többsége nem látott és valószínűleg soha nem is lát jéghegyet, ezért meglehetősen közönyös a jéghegyek elolvadását illetően. Nem rázza meg az a hír sem, hogy egyes énekesmadárfajok megjelentek a sarkvidéken, a jegesmedvék viszont kipusztulóban vannak. A méhek tömeges pusztulása talán már érdekli, de ezt sem tartja veszélyesnek. Nagy hiba, mert egyre több jelzés érkezik a természetből, hogy a visszaszámlálás elkezdődött.
Az egyre inkább elszabaduló technikai eszközök uralma mind nagyobb nyomást gyakorol az emberekre, hiszen azokat mindennapi életünk nélkülözhetetlen eszközévé tette a reklám, a kényelem, az információéhség, az időhiány és egyebek. A legtöbben nem is tudják, hogy a környezetünkben működő elektromos készülékek különböző sugarakkal bombáznak bennünket egész életünkben: a televízió, a rádió, a számítógép, a mikrohullámú sütő, a mobiltelefonok, a radarkészülékek és sok minden más által kibocsátott láthatatlan sugárözönben dolgozunk, szórakozunk és alszunk.
Egyre gyakrabban vetődik föl a kérdés, hogy ezek az eszközök miképpen hatnak az élővilágra. Vizsgálatok folynak, de mivel a különböző sugarak mindenütt ott vannak, és nehezen választhatók el más háttérsugárzástól vagy környezeti terheléstől, egzakt módon nem mondható ki, hogy ártalmasak-e vagy ártalmatlanok. Nagy baj az is, hogy erős ellenérdekeltségek működnek ezen a területen, hiszen a gyártóknak óriási hasznot hoznak ezek az eszközök. Így nem szívesen foglalkoznak az egészségkárosító hatásokkal, illetve a szakvéleményt kiadó kutatók sok esetben nem függetlenek.
Ha összevetjük a készülékek ajánlására fordított reklámidőt azzal az idővel, amelyben fölhívják a figyelmet a helyes használatra és a veszélyekre, akkor választ kapunk arra, hogy mit tartanak fontosnak a multicégek. Ki látott vagy hallott már olyan szellemes felhívást mondjuk a mobiltelefonok veszélyeiről, mint amilyenekkel egy új típust ajánlanak? Ki tudná megmondani, hogy mennyi pénzt fordítanak fejlesztésre és mennyit az egészségügyi kockázatok kiszűrésére? Ez így megy minden olyan esetben, amikor óriási profit áll szemben a egészségkárosodással, az élővilág pusztulásával. Nem egy téma körül ma is viták zajlanak: genetikailag módosított növények termesztése, atomenergia, élelmiszer-ipari trükkök, elektromágnesen teret indukáló készülékek, élelmiszer-kiegészítők, gyógyszerek, kozmetikai szerek...
Az élővilágot behálózó sugarak különböző típusúak. Két nagy csoportra oszthatók ionizáló és nem ionizáló sugarakra. A két típus fizikai jellemzői és hatásai jelentősen különböznek egymástól. Ionizálóak a radioaktív, a röntgen-, az ultraviola és a magasfeszültségű vezetékek által kibocsátott sugarak. Nem ionizálók a statikus terek, a változó terek, a magasfrekvenciás terek (információtechnika, rádió, televízió, radar stb.). Ki hinné, hogy még a világító számlapú órák is sugároznak? Természetesen nem mindegy, hogy milyen dózist kap az élő szervezet, és aszerint is különbség van, hogy milyen sejteket-szöveteket ér a láthatatlan környezetszennyezés. Azt senki sem vitatja, hogy a sejtek sugárérzékenyek, különösen a fiatal szervezetben. Még érzékenyebbek az éppen osztódási állapotban levő sejtek, nem szólva az ember esetében a magzati kor érzékenységéről. A sokféle hatásból válasszuk ki az elektromágneses (EM) sugárzást, illetve az EM-terek biológiai hatásának vizsgálatát Még közelebbről: a leggyakrabban használt nem ionizáló sugárforrást a mobiltelefonokat A választás azért esett erre, mert a számuk úgy megnőtt az utóbbi években, hogy szinte nem is látunk olyan embert, akinek ne lenne a kezében, vagy ne lapulna a zsebében egy, netán két készülék; kezdve az iskolás gyerekektől az időskorúakig. így az eredetileg elhanyagolható sugárdózis is megsokszorozódik, és a hatásával számolni kell. Érdekes, hogy az Egyesült Államokban kevésbé terjedt el a használata, mint Európában, Magyarország pedig igencsak élen jár az egy főre jutó telefonok számát tekintve.
Az egész világ hangos attól az újabb hírtől, amely a méhek tömeges pusztulásának okát vélte fölfedezni az elektromágneses térben. Először az Egyesült Államokban észlelték a szorgos kis rovarok pusztulását de mára Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban is találtak már angol nevén Colony Collapse Disorder (CCD) nevű betegséget a méhkolóniákban. A betegség nem ismeretlen a méhészek körében, de az utóbbi időben nagy méretet öltött a rovarok pusztulása. A gondot az okozza, hogy a biológusok nem találják az okát a halálos kór kialakulásának. Már szinte minden környezeti változás a „vádlottak padjára került", de megnyugtató magyarázatot nem találtak. Gondoltak rovarirtó szerekre, a globális felmelegedésre, a genetikailag módosított növények hatására és sok egyébre.
Milyen tünetei vannak a CCD-nek? Rejtélyesnek látszik a dolog, mert a dolgozó méhek, amelyek a nektárt és a virágport gyűjtik, nyomtalanul eltűnnek. Nem térnek vissza kaptáraikba, majd jóval távolabb, a kimerültségtől elpusztulva találják meg őket Valamilyen okból elvesztik tájékozódási képességüket, nem találnak haza, elpusztulnak, magukra hagyva a heréket és a királynőt a kaptárban. Így aztán ez utóbbiak is halálra vannak ítélve.
A legújabb gyanúsítottak a mobilszolgáltatók adótornyai. Az új elmélet szerint az EM-sugárzás megzavarja a méhek tájékozódó képességét és ezért nem találnak vissza a kaptárba. A németországi Landauban az egyetem kutatói egy kísérlet során mobiltelefonokat helyeztek egyes kaptárak közelébe. Ahol mobiltelefon volt, oda a méhek nem tértek vissza.
A méhcsaládok életben maradt tagjainak vizsgálata során azt tapasztalták, hogy sok kis állat többféle vírussal is fertőzött volt s ebből arra következtettek, hogy a rovarok immunrendszere összeomlás előtt áll. Az Egyesült Államok nyugati partvidékén egyes méhkolóniák 60 százaléka eltűnt Texas déli részén pedig 70 százalékuk veszett el. Az ügy fontosságára utal, hogy a méhek ügyében kongresszusi meghallgatást is tartottak. A méhészek azonnali anyagi támogatást kértek a baj okának felderítésére. A méhek tömeges pusztulása Nagy-Britanniában is jelentkezett. Valaha itt 25 különböző méhfej élt ezek közül három már kihalt az utóbbi ötven évben, további tíz pedig súlyosan veszélyeztetett.
A méhfajok eltűnése hatalmas változást indíthat el a régióban. Számos ritka növény kipusztulhat mások, például a repce vagy az egyes babfajták termesztése pedig körülményessé válhat. A méhek kihalása azonban nemcsak a növényekre veszélyes, hanem az emberiségre is. A növények szaporodása a rovarok általi beporzástól függ, ha ez tömegesen elmarad, súlyos élelmiszerhiány és éhínség léphet föl. Érdekes módon Albert Einstein egyik tanulmányában említette, hogy méhek nélkül az emberiségnek csupán négy éve lehet hátra. A The New York Times című napilap szerint a méhek hiánya már jelenleg is több mint 14 milliárd dollárjába kerülhet az Egyesült Államoknak.
Nem a méhek kapcsán, de hazánkban is komoly vitákat váltott ki a mobiltelefon-használat. Olyan politikai kezdeményezés is indult, amely azt akarta elérni, hogy a szolgáltatók indítsanak kampányt a kevésbé káros sms-ezés érdekében. Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetője szerint aki legalább tíz éve használ mobiltelefont annál négyszer nagyobb a hallóideg-daganat kialakulásának kockázata. Véleménye szerint a DNS (örökító-anyag) bizonyos mértékig károsodik a sugaraktól, különösen a nyolc-kilenc év alatti gyermekek veszélyeztetettek. Ezért a gyermekeket meg kell tanítani, hogy a mobilt milyen célra és mennyit használják. Ugyanúgy tanítani kell, mint az internetezést vagy a televíziózást.
A szakértők a naponta legalább 25 percet beszélőket tekintik nagyobb besugárzást elszenvedő csoportnak, az öt percnél kevesebbet beszélőket pedig kontrollcsoportnak. A mobil hőhatására a sejtek hőmérséklete 0,5-1 Celsius-fokkal emelkedik. A sugárzás 70-80 cm-es körzetben észlelhető. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy senki ne hordja a készüléket ingzsebben, fülön, veséhez közel, hanem lehetőleg táskában tartsuk.
A Svéd Munkavédelmi Intézet felmérést végzett 2200 rákos beteg bevonásával. Közülük a 20 és 80 év közöttiek csoportjában 905-en szenvedtek rosszindulatú agydaganatban. A 905 esetből 85 intenzív telefonálónak vallotta magát, már fiatal koruk óta sokat használták a mobilt. Összesítve, az eredmény azt mutatta, hogy az intenzív telefonálók körében 240 százalékkal nagyobb az esélye a rosszindulatú daganatok megjelenésének a fej mobil felőli oldalán. Angliában ezért feltüntetik a telefonon, hogy intenzív használata memória- és alvászavart okozhat. Norvégiában és Svédországban nyilvánosságra hozták a vizsgálatok által bizonyított panaszokat fáradtságérzést fejfájást szédülést, koncentrációs zavart, memóriavesztést érzékszervi fájdalmakat.
Napjainkban folyik a késhegyig menő küzdelem a Tubesre tervezett NATO-radar-állomás ügyében. Mint említettük, a radarsugár is érinti az élővilágot. Nem valószínű, hogy okos dolog lenne egy olyan nagyváros fölé szerelni föl radarállomást mint Pécs. Az ott élő lakosok joggal féltik egészségüket és főleg gyermekeik épségét. Nemrég egy szakértő szólalt meg a pécsi radarügyben és világosan kifejtette, bizonyos légköri jelenségek - például por - lenyomják a radarsugarak terjedési magasságát és így az ott élő emberek szinte állandóan a láthatatlan sugárözönben élnek, ha akarják, ha nem. Nem lehet arra kényszeríteni senkit, hogy a természetestől eltérő körülmények között éljen. Ezért mindenképpen olyan helyet kellene keresni a radarállomás számára is, amely sűrűn lakott területtől távol van.
Ami a méheket illeti, az egyik napilapban nemrég egy szakértő gúnyosan kifogásolta a bulvársajtó azon feltételezését, hogy a méhek tömeges pusztulását a mobiltelefonokat ellátó, az egész országot besugárzó adótornyok okoznák, mivel a méhek szerinte optikailag, a nap állása szerint tájékozódnak. A szakértő szerint valamilyen mezőgazdaságban használatos szer okozhatja a zavart. Talán igen, talán nem. Ezen lehet vitatkozni. Eközben a méhek bolygóméretű pusztulása cáfolhatatlannak és - ami még nagyobb baj -megállíthatatlannak tűnik. Mint ahogy az is, hogy valami olyasmi pusztítja őket ami Amerikától Európáig egyformán végzetes erővel hat. Nemrég magyar kutatók génkezelt növények méhekre gyakorolt hatásával kísérleteztek, és azt találták, hogy a méhek fogékonyabbak lettek a betegségekre. A beteg méh azonban visszatalál a kaptárba, most viszont az egészségesek tömegei nem találnak haza. Albert Einstein szerint, mint már említettük, az utolsó méh elpusztulása után már csak négy évünk marad és mi is elpusztulunk. Nem kéne addig várni. (hankó)