Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolati Szakosztálya december közepén tartott rendezvényén két olyan előadás hangzott el, amelyről érdemes lapunkban tájékoztatást adni.
Az egyiket Kovácsevics Pál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság munkatársa tartotta „Az erdészeti ágazat kommunikációs hálózata" címmel. Mottóként használta fel azt a mondatot, hogy „Aki nem kommunikál, az a külvilág számára nem létezik." Mint mondta, a kommunikáció fontosságát napjainkban a gazdasági és politikai élet szereplői és az erdészeti ágazat rivális szervezetei is felismerték. Tudni kell, hogy a mai korban országos médiumok nélkül nincs hatékony szakmai kommunikáció. A különböző médiumok különböző társadalmi rétegeket céloznak meg. A kommunikáció befektetést igényel, ami viszont akár rövidtávon is gyors eredményt hozhat.
A szakember az erdészeti ágazat helyzetének értékelése során felvázolta a szakmán belül bekövetkezett negatív tendenciákat. Egyik példaként említette, hogy a XX. század elején az erdészeti ágazat élén FVM - államtitkár állt, az Erdészeti Hivatal volt a legmagasabb állami szakmai szervezet, míg jelenleg az FVM Természeti Erőforrások Főosztályán belül csak egy osztály mindössze 7 fővel.
Az ágazatban a leglényegesebb problémákat a passzív kommunikáció, az állandó védekezési pozíció, az összehangoltság hiánya, a lokális kommunikáció, az országos kommunikáció hiánya, az identitásvesztés, és a külső mellett a belső kommunikáció hiánya is jelentik.
Szép kis felsorolás, mondhatnánk, de ehhez még tegyük hozzá, hogy több szereplő esetén az összehangolt kommunikáció hiánya tapasztalható. Márpedig az erdészeti szakmában ma több szereplő ténykedik, úgymint az FVM, az ÁPV Zrt. a HM, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalap, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Az erdészetben több hatalmi pozíció van és nincs egyetlen erdészeti hatalmi központ.
Az erdészeti ágazat kommunikációs stratégiájához is olvastunk két mottó szerű mondatot. Az egyik: A hatékonyság alapfeltétele a tervszerűség. A másik: Aktív kommunikációt a passzív helyett. Mindkettő az erdészeti ágazat kommunikációs stratégiájára értendő, mintegy kritikaként is.
Ehhez a témához tartozik az ágazat szereplőivel közösen kidolgozott cél, finanszírozás stb. amelyekhez operatív tervet kell (kellene) kidolgozni. Ami jelenleg még nincs. (Ez lehangoló - a szerző.)
Az előadó még hozzátette, hogy az erdőgazdaságok vezetői a pénzhez értenek - ezért is vezetik az állami erdőgazdaságokat -, ugyanakkor a természetvédők a kommunikációhoz értenek. Ezután röviden ismertette a szlovéniai Bledben, az erdészeti kommunikációs hálózatról ősszel rendezett munkaértekezlet legfontosabb megállapításait.
Ebből ismét csak az erdészeti szakembereket érdeklő tájékoztatást közöljük. Megtudtuk, hogy Európában működik egy erdészeti kommunikációs hálózat. Az értekezleten többek között döntést hoztak arról, hogy 2008. októberében szervezik meg az Európai Erdők Hetét, amely lényegében minden országban egy programsorozat lesz. Ugyancsak elhatározták, hogy 2011-ben az Erdők Évét tartják. Szeretnék elérni, hogy az EU országaiban minden évben egy erdész kapjon magas kitüntetést, amelyet az államelnök ad át. (Szép és nemes gondolat - a szerző.)
Érdekes volt ezen a fórumon az európai erdők állapotáról készült felmérés eredményének ismertetése. Azért kellett elvégezni ilyen nagy területre vonatkozóan a felmérést, mert a lakosság, a zöldek szerint csökken az erdők területe, nagyok a tarvágások és a károsítások. A felmérés adatai szerint ez nem igaz. Ezzel szemben Európa összes területének 44%-a erdő, amely a világ erdeinek 25%-a. Az elmúlt évtizedekben 13 millió hektárral nőtt az erdőterület Európában, a teljes lábon álló faanyag mennyisége 112 milliárd köbméter.
A levegő tisztasága az erdők hatására javult, de tény, hogy az erdők stressz alatt állnak. Elég csak arra gondolni, hogy az erdőket viharkárok és erdőtüzek érik, ez valóban károsítás. A fakitermelés mennyisége alatta marad az éves növedéknek, pedig nagyon fontosak a nem faanyagú erdei melléktermékek a lakosság számára.
Az európai erdők 98%-ában tervszerű erdőgazdálkodás folyik. Az erdőgazdálkodás támogatja a biodiverzitást. Európa erdeinek mindössze 1%-ban található nem őshonos fafaj. Az utóbbi 5 évben 2 milliárd hektárral nőtt a védett erdők területe, ami azt jelenti, hogy az európai erdők 5%-a védett.
Ezeket a pozitív megállapításokat a résztvevők örömmel hallották. B.I.