Összesen több mint 70 millió forintnak megfelelő eurót hozott volna az elkövetők konyhájára, végeredményben viszont fejenként akár három év börtönt érhet a múlt héten elkészült vádirat szerint Halász István kunbajai „polgármesternek és 17 vádlott-társának az egy éve kipattant „németszemét-ügy"
(HVG, 2007. január 27.). Ennek során 2006-ban összesen 3500 tonna, helyenként veszélyes anyagot is tartalmazó vegyes szemét került feldolgozható műanyaghulladék címén az országba, amelynek mintegy a felét továbbra sem sikerült Németországba visszaküldeni.
A történet tartalmaz a szervezettségre utaló elemeket, bár ennek jellege és mértéke - mint azt a HVG-nek Kopasz Zsolt, a Kecskeméti Városi Ügyészség vezető ügyésze elmondta -nem olyan, hogy ez a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint is súlyosbító körülmény lehessen. Az üzletről és a tonnánkénti 80 eurós fizetségről Halász István állapodott meg a német állampolgárságú szervezővel, Helmut Simával, a szállításban pedig legalább másfél tucat, zömmel magyar, kisebb részt romániai fuvarozó vett részt (terhük-re nem rónak fel bűncselekményt). A Magyarországra érkezett szállítmányokat azután a vádlottak a Halász családi érdekeltségébe tartozó cégek (a Szinkron 99 Kft., a Kőrös-Top Kft.) telephelyein tárolták, illetve megpróbálták továbbadni, fgy végállomásként került a_ képbe egy harmadik társaság, a Bazax Kft. (HVG, 2007.
február 27.), amelynek egyik tulajdonosa Petrasovits Anna, a Magyar Szociáldemokrata Párt egykori elnöke (ő egyébként nincs a vádlottak között). Ugyancsak a szervezettségre utaló jel, hogy a szállítmányok zömének elhelyezését egy központi szervező irányította, bár amatőr megoldásokra is akad példa: az egyik lerakóhely tulajdonosa, miután hírét vette az eljárásnak, igyekezett mit sem sejtő szomszédjának a tanyájára áthordani a szemetet, és éppen e tevékenység közben érték utol a rendőrök.
Ez azoifban csak egy eset a zöld bűncselekmények közül. A hulladékkal kapcsolatos jogsértéseken túl a Btk. ide sorolja a természetkárosítást, amely magában foglalja a védett állat- és növényfajok pusztítását és a velük vagy származékukkal való tiltott kereskedelmet, továbbá a környezetkárosítást, amely viszont a föld, a levegő, a víz és az élővilág szennyezését, károsítását jelenti. A Btk. ezeket alapesetben három évig terjedő börtönnel rendeli büntetni.
Az ilyen ügyek száma egyébként a jelek szerint nem nő, sőt a statisztikák a 2004-es „fekete évhez" képest még némi javulást is mutatnak (lásd ábránkat). Más kérdés, hogy felmérhetetlen nagyságú a felderítetlen esetek száma. A sajóládi védett erdőt például sok év alatt apránként hordták el, s a magyarországi gyógynövény-kereskedők polcain nem ritka a védett állatokból-növényekből gyártott csodaszer. Mindehhez képest a lebukás sem
jár nagy kockázattal, az esetek többségében ugyanis az elkövetőkre nem börtön, hanem pénzbírság vár. Szakértők mindenesetre valószínűsítik, hogy ma már több, jól kiépült bűnszervezet tevékenykedik az ökoüzletben, ám ilyeneket nem sikerült még felgöngyölíteni. Igaz, egy-egy ágát már igen: tavaly jutott jogerős ítéletig például annak az olasz vadásznak az ügye, akinél először sikerült bizonyítani, hogy az autójában lévő több száz védett madarat megrendelésre szállította, s ugyancsak tavaly bukott le egy tokhalkaviárt csempésző orosz csoport néhány tagja. Más kérdés, hogy az „aranyáron" kínált tokhalkaviár felbukkanása nem feltétlenül természetkárosítás, előfordul ugyanis, hogy ezt a csemegét ügyes hamisítók zselatinból és ételfestékből állítják elő.
„Évente általában öt-tíz eset kerül hozzánk" - magyarázza a HVG kérdésére Ábrahám Attila alezredes, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNYI) környezetkárosító bűnözések felderítésére szakosodott alosztályának vezetője. Szerinte leginkább az illegális hulladékimportnál mutatkoznak a szervezettség jelei. Az állatcsempészetben a külföldi hálózatok dominálnak, itt a magyarok rendszerint csak futárszerepet játszanak, s Magyarország is inkább tranzitútvonal e tekintetben, mintsem célország. „A washingtoni egyezmény mintegy 35 ezer állat- és növényfaj kereskedelmét szabályozza, esetenként tiltja, s az ilyen fajok határon való jogellenes átjutását meg kellene akadályozni" - magyarázza Körösi Levente, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakmai tanácsadója, aki szintén lát jeleket a szervezett csempészet meglétére. Igaz, mint kiderült, a tiltott élőállatkereskedelem az 1990-es évek elején élte virágkorát Magyarországon, más kérdés, hogy - óvatlanul - sokan ma is csempésszé válnak, hiszen attól, hogy Európán kívüli országban szabadon vadászhatók egyes állatfajok, vagy a belőlük készült tárgyak legálisan megvásárolhatók, még nem biztos, hogy ki is vihetők az országból. A KWM szakemberei ezért a felvilágosításra helyezik a hangsúlyt, és - mint elmondták - rendszeresen tájékoztatják a vadászokat, vadászatszervezőket, de még a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség munkatársainak is tartanak oktatást. Nem hiába: elmondásuk szerint az egyes határszakaszokon dolgozó vámosoknak tartott ismeretterjesztés után az adott területen általában megnő a fogások száma, aminek alapján nemcsak a vámtisztek „tanulékonysága" mérhető, hanem közvetve az is, ilyen bűncselekmények esetén mekkora a látencia, vagyis a rejtve maradt esetek aránya.
A természeti értékek és védett területek megóvása a feladata a természetvédelmi őrszolgálatnak is. Ők évente többször szerveznek összehangolt akciókat egy-egy területen a rendőrök, régebben határőrök közreműködésével - meséli Herczeg Zoltán, a KvVM vezető tanácsosa. Ilyenkor a tetten ért szabályszegők - például a tiltott helyen motorozok, quadozók - ellen eljárás indul, s a bírság felső határa akár több százezer forint is lehet.
Az alacsony létszám miatt aligha valószínű ugyanakkor, hogy éppen sikerűi tetten érni mondjuk a védett madarak mérgezőit, vagy azokat, akik a törmeléket, szemetet kisteherautóval hordják az erdőbe. S ebben még akkor sem várható jelentős változás, ha a tervek szerint a természetvédelmi őrszolgálat az idén 40 százalékkal bővítheti a létszámát. Ezzel együtt ugyanis összesen 285 természetvédelmi őr vigyázza majd a védett vidékeket, ami Magyarország területének 9 százaléka, más szóval a létszámbővítés után egy természetvédelmi őrre 3 ezer hektár természetvédelmi oltalom alatt álló terület fog jutni. TÖMÖRY ÁKOS
2008. február 16. - ÖKOBŰNÖZÉS Tűt keresnek a szénakazalban a hátóságok, amikor környezet- vagy természetkárosító bűncselekmények elkövetőit szeretnék elkapni. A hulladékkal, védett növényekkel vagy állatokkal üzletelők egyre szervezettebbé válnak.