Régi közmondás, hogy aki örökké akar élni, az nemzzen gyereket, írjon egy könyvet, és ültessen fát. Van még mit tennünk. És ültetnünk.
Lénárd Sándor, orvos-gyógyszerész, 20 évig élt egy brazil őserdőben. Önéletrajzi ihletettségű könyvében olyan embernek ismerhetjük meg, aki még rá tudott csodálkozni a világ szépségeire, a természet harmóniájára.
Meskó Attila, az MTA főtitkára. Egy értelmes, élhetőbb világról beszél, és a földi élet fenntarthatóságának kérdését feszegeti.
Két ember, sok-sok kapcsolódás.
Lénárd többször is megemlíti könyvében, hogy az ember mintha elfelejtette volna, hogy ősei hajdanán a fákon éltek, és irtózatos tempóban pusztítja ősei hajlékát.
Míg régen a fák uralták a világot, az ember most azon van, hogy átvegye az uralmat. Szomorúan konstatálja:
"Valamikor, - nem is olyan régen-, a múlt jégkorszak vége felé kijöttek az erdőből. Ezt is nagyon rosszul tették. Életük szomorú lett, vége volt az ezüstkornak is. A vaskorszak embere nekilátott elpusztítani az erdőt. Jövőnk szomorú."
Össze kell fognunk a fákért, hiszen rengeteg dolgot köszönhetünk nekik. Őrangyalainknak. Az író úgy véli, hogy leghűségesebb barátunk a fa: ezért jól teszi, aki fából farag magának házi védőszentet, és fohászkodik hozzá.
Régi közmondás - mondja, hogy aki örökké akar élni, az nemzzen gyereket, írjon egy könyvet, és ültessen fát. Szerinte, főként ez utóbbi paranccsal lenne még dolgunk. Egy fa ugyanis kevés...
Meskó Attila egy előadásában hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség óriási mennyiségű energiát termel. 30 év alatt az energiafogyasztás 50-60 %-kal nőtt, az elektromos energia előállítása pedig megháromszorozódott. Európában a szén 20 %-ban, az olaj 33 %-ban, a gáz 30%-ban veszi ki részét az energia előállításban. A nukleáris energia hasznosítása tekintetében pedig vezet a kontinens.
Bolygónk lakosságának egyharmada ma is a fát használja mint egyetlen fűtőanyagot. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy kiirtják az erdőket. Ha nem következik be változás, akkor ez a tendencia fokozódik, hiszen a fa iránti igény a következő 50 évben meg fog duplázódni.
Végeredményben pedig nagyon kevés a megújuló energiaforrások szerepe az ellátásban. A világ egésze is 80 %-ban használ fel fosszilis energiahordozót. A fakitermelés tarthatatlan ütemben halad. Az önmagában is kevés megújuló energiaforrásnak tekintélyes részét könyvelik el biomassza címszó alatt, ennek azonban igen nagy aránya nem más, mint tűzifa, azaz kivágott erdő, melyet nemigen pótolnak új ültetésekkel.
"Mérhetetlenül büszke vagyok az erdőmre."- mereng el Lénárd Sándor. Ott találná-e az erdejét, ha most visszatérne közénk?