Világviszonylatban az elsők között van a hazai vadállomány - mondja lapunknak a Naturhun Kft. tulajdonosa, Balogh József. Amióta a spanyol király is nálunk vadászik, gyakrabban jönnek a spanyol vendégek; mellettük német, osztrák és olasz vadászok járják a több mint ezer magyar vadászterületet.
Mit várnak egy vadászatszervezőtől a vendégek?
Nincs mit szépíteni: a legfőbb élmény egy vadásznak, ha vadat ejthet. A férfiaknak a génjeikben van a zsákmányszerzés. Tréfásan mondhatnám azt is: mindegy, hogy ez egy vadban vagy egy hölgy meghódításában ölt testet - esetleg a munkában fejeződik ki. Persze sokszor előfordul, hogy elhibázza a vendég a lövést, vagy kedvezőtlen az időjárás, és nem jár sikerrel. Az igazi vadász ekkor is jól érzi magát, csak ez számunkra kevesebb bevételt jelent.
Hogyhogy?
Az elejtett vad értéke, trófeája alapján fizetnek az ügyfelek. Ez mindenhol így van.
Biztosítható a vadászszerencse?
A vadászat is legalább annyira függ az időjárástól, mint a mezőgazdaság. Azzal csökkenthető a kockázat, ha jól ismerjük azokat a vadászterületeket, ahol megfelelő a vadállomány és jő a szakembergárda.
Milyen a hazai vadállomány megítélése a világban?
Tájegységenként változó, de büszkén mondhatom, hogy a nagyvadállomány szempontjából Magyarország abszolút a világ élvonalába tartozik.
Kiket vadásztatnak?
Itthon csak külföldieket. Csökkenő számban, de még mindig sok a német, az osztrák vagy az olasz vadász az ügyfeleink között. Legújabban a spanyolok fedezték fel maguknak Magyarországot. Valószínűleg azért, mert kiderült, hogy a spanyol király szokott itt vadászni, és a spanyolok szeretik utánozni az uralkodójukat.
A hazai vadászok szóba sem jöhetnek?
Ők legtöbbször maguk szervezik a vadászatot. Közel ötvenezer azok száma, akik sportszerűen művelik itthon a vadászatot: nekik külföldre szervezünk majd utakat.
Egy időben az olasz vadászok „rémtetteivel" volt tele a sajtó.
Más ott a vadászati kultúra. A nálunk honos német-osztrák hagyomány megadja a tiszteletet a vadnak: még egy utolsó töretet tesz az elejtett állat szájába, máglyát gyújt a tiszteletére. A mediterrán népeknél nincs meg ez a szertartás. Ők lőni szeretnek sokat.
Főleg énekesmadarakat?
A vadon élő és repülő vadakat szeretik. Náluk ez a hagyomány. Ők lehet, hogy azt furcsállják, hogy nálunk a trófeáért ejtik el a vadat. A hírekhez hozzátartozik, hogy a fürj például csak nálunk védett, a környező országokban nem. Máshol törvényesen vadásznak rá.
Melyik a legnagyobb trófeája?
Bár ízig-vérig vadász vagyok, keveset vadászom, de sokat megyek a vendégekkel. Amikor ők elejtik a vadat, számomra az legalább akkora sikerélmény, mint ha én tettem volna. IVÁNYl BALÁZS
BALOGH JÚZSEF
1963-ban született Pincehelyen. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult vadgazdálkodást. Előbb a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnál volt vadászati ágazatvezető,
majd egy német tulajdonú vadászatszervező irodában lett társtulajdonos. 1996-ban alapította meg a Naturhunt. Nős, két lánya van.
Kölcsönből indulva
A nullánál is kevesebből alapította vadászatszervező cégét Balogh József, miután megszűnt az a vállalkozás, ahol korábban dolgozott, és a német tulajdonostól jelentős adósságot örökölt meg. A baráti és családi kölcsönökből indított vállalkozás híre szájról szájra terjedt az ügyfelek között. Az ezredfordulón már ezerötszáz vendég vadászatát szervezték évente. Itthon huszonöt-harminc vállalkozás foglalkozik vadászatszervezéssel, közülük a Naturhun egyedüliként szerepel a száz legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozás listáján. A Naturhunnál heten dolgoznak. Tavaly kilencszáz külföldi vadász hazai sikeréből 550 millió forint árbevételt könyveltek el.