Június ötödike harminchat éve környezetvédelmi világnap. Az ENSZ Környezeti Programja, az UNEP minden évben kiválaszt egy országot, ahol a nap központi eseményeit rendezik. Tavaly Norvégia volt a házigazda, reflektorfénybe állítva a klímaváltozás és a sarki jégtakarók csökkenésének összefüggéseit ("Olvadó jég - forró téma?"). Idén a fő helyszín Új-Zéland volt, amely a "Kick the Habit! Towards a Low Carbon Economy", azaz "Fogyassz másként! Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése felé" programot helyezte a kampány középpontjába.
Utat törnek
A két nagyobb és számos kisebb szigetből álló, 4,1 milliós lakosú ország Izlanddal, Costa Ricával és Norvégiával a világon elsők között vállalta, hogy a lehető legkisebbre mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását, és "szén-dioxidtól mentes" (carbon neutral) országgá válik. Új-Zéland 2025-re energiafelhasználásának 90 százalékát megújuló energiahordozókból szándékozik biztosítani, és 2040-re felére csökkentené a közlekedésből származó egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátást.
Ennek megvalósítását segíti, hogy az állam környezetvédelmi minisztériuma az ország területének közel harminc százalékát, 80 ezer négyzetkilométernyi területet védetté nyilvánított, ennek több mint negyedét nemzeti parkká, melynek nagy része erdővel borított terület. Új-Zéland kiemelt helyen kezeli az erdőgazdálkodást, az erdők megóvását és telepítését, mellyel lassítani lehet az üvegházhatást fokozó gázok terjedését.
Bura alatt
A globális klímaváltozási tendenciák, az általános felmelegedés és az emberi tevékenység (ipari termelés, közlekedés) által okozott káros környezeti hatások - mint a légkörben lévő üvegházhatású gázok (elsősorban a szén-dioxid) mennyiségének növekedése - közötti összefüggést az utóbbi évtizedben a nemzetközi politika is elismeri. A sarki jégtakarók csökkenése, az óceánok szintjének növekedése, a rendkívüli esőzések, földcsuszamlások megannyi intő jel, amelyek következményei már nemcsak a környezetvédők számára fenyegetőek.
A környezetvédelmi világnap idei kampányában az ENSZ Környezetvédelmi Programja felszólítja a fejlett és gyorsan fejlődő ipari országokban élőket a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére. A terv nem új keletű: az utóbbi húsz évben több nemzetközi szervezet és egyezmény próbált lépéseket légkörbe kerülő metánés dioxid-mennyiség folyamatos emelkedésének megállítására, és felkészülni éghajlatváltozás következményeire. Idén áprilisban Budapesten ülésezett az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, melynek legutóbbi átfogó jelentése szerint ahhoz, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció ne növekedjen egy kritikus érték 2050-re legalább a felére kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a világon.
Vállalások
Az EU kitüntetett módon foglalkozik a problémakörrel, vállalva, hogy tagállamai 2020-ra 1990-es szinthez képest legalább százalékkal csökkentik üvegházhatású gázok kibocsátását. Sőt, ha más fejlett országok is hajlandók erre, az EU nem zárkózik el akár 30 százalékos csökkentéstől sem - mondja a Heti Válasznak Faragó Tibor, az ENSZ klímaváltozási testületével való együttműködés hazai koordinátora. Uniós tagként Magyarország is részese ennek a vállalásnak; erre utalnak az idén márciusban elfogadott, 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzései, melyek közt a hazai üvegházhatású károsanyag-kibocsátás mérséklése is szerepel.
Június 5-ét Magyarországon is az egyik legfontosabb zöld napnak tartják. A környezetvédelmi civilszervezetek programjain kívül hagyománnyá vált, hogy ekkor adják át a környezetvédelmi tárca Környezetünkért Díját, Környezetünkért Emlékplakettjét, Miniszteri Elismerő Oklevelét és Zöld Toll Díját azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik sokat tesznek hazánk környezetének megóvásáért, a környezetvédelmi szemléletformálásért. Herczeg Enikő