„A régi uniós tagországokban szinte nem is értették hogy mire ez a nagy sietségünk, sürgetésünk?"
Csúcs az EU-ban! A magyar agrárgazdálkodók 95(!) százaléka elektronikus úton nyújtotta már be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a területalapú támogatás iránti igényét - mondta el a VH-nak adott interjúban Margittai Miklós, az MVH elnöke. Arról is beszélt, hogy sikeres az új EMVA-támogatások sora; s bár a hivatalra újabb terhet ró, ám a hazai gazdák, a vidék fejlődése, s persze az agrártermékek fogyasztói számára is fontos, hogy Magyarország jövőre átálljon az SPS-re, a közös, egységes rendszerre.
„Megdőlt egy mítosz"- mondta nemrégiben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, amikor önnel együtt bejelentette: idén a magyar gazdálkodók 95 (!) százaléka elektronikus úton adta be területalapú támogatás iránti igényét.
- Ez valóban fantasztikus arány és szám! S ezzel az egész Európai Uniót tekintve is élen vagyunk, méghozzá olyan tagállamok előtt, mint például az internet használatban tőlünk régebben és nagyobb arányban jártas Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia, ahol az agrárium 40, 60, illetve 70 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Valóban sikeres volt az informatikai fejlesztés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a gyors és pontos elektronikus ügyintézést a Hewlett-Packard Magyarország tette lehetővé. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) - már elnézést a hosszú szakmai rendszernévért - megállta a helyét: az elektronikus kérelem feldolgozási rendszerben 183.493 gazdálkodó jelentkezett be valóban rácáfolva arra, hogy a magyar gazdák állítólag nem eléggé nyitottak az új technológiák és technikák használatára, ott a helyszínen, a saját gazdaságukban. Pedig a mi beadványaink még egy „szokásos" APEH-bevalláshoz képest is sokkal bonyolultabbak! Itt 700 ezer (!) blokktérkép digitális kirajzolása a feladat, minden vele összefüggő adattal együtt. Amúgy aggódtunk is egy kicsit itt, a hivatalban, mert éppen az a személyi jövedelemadó-bevallással egy időben voltak a mi kérelmeink befogadásai is - ám semmi informatikai és egyéb gond nem adódott! Pedig jót mosolyogtunk, hogy amúgy szokásos „magyar módra" az utolsó percben intézik az emberek az ügyeiket: volt, aki a május 15-i határidő lejárta előtt, a 24. óra előtti utolsó, 59. percben küldte el elektronikus levelét az igényléséről... Féltünk, hogy torlódás lesz: s nem az indítás, hanem beérkezés pillanata számít! Így hiába küldte volna el május 15-én, ha már 16-ra érkeztette volna az igénylését, a rendszer... Akkor bizony késedelembe esett volna.
- Jó segítőik is vannak persze...
- Nézze, a falugazdászok és a kamarai tanácsadók mindenre készek. Jó szakemberek, s ők már megtanulták az új, elektronikus módit. Ami persze nem divat, mint amit a szó eredendően jelentene, hanem egy közös, pontos európai rendszer. 650-en vannak a falugazdászok és kétszázan a kamarai tanácsadók, s nagyon kemény az a munka, amit vállalnak! Ügyfélszolgálati tanácsadást, segítséget a 19 megyében - jelenleg is, mint korábban, a papíralapú ügyintézésnél. Most is ugyanazt látják a gazdák és segítőik, csak éppen képernyőn! Még az utolsó héten is vagy két és fél ezer telefonos megkeresés, érdeklődés volt a támogatások kapcsán! Ez valahol természetes is, hiszen vannak új kérelmezők. Meg sajnos vannak közben elhalálózók - s az örökösök később új kérelmezőként kell, hogy megjelenjenek... De hát a birtoknak működnie kell! Ha nincs örökös, vagy bérbe adják a területet, az új szereplő is regisztrálandó! Eléggé elöregedett a mi gazdálkodói körünk is, akárcsak az unióé. Egy EU-statisztika szerint a gazdálkodók fele 50 esztendős kor feletti, nagyon sokan meg egyenesen a 65. életévük felett is dolgoznak, s igényelnek támogatást. Tanácsadásra mi nem vállalkozhatunk, hiszen a hivatal fogadja be, dolgozza fel, bírálja el - uniós felügyelet mellett, mint minden tagállamban - az igényléseket. De a teljes informatikai rendszert nekünk kellett felállítani. Amúgy pedig a már korábban meghirdetett olcsóbb állam jegyében nem is számíthatunk létszámbővülésre! Ez szóba sem jöhet... Összesen - az egész országban
- úgy 1500 dolgozónk van. Belső átcsoportosításaink lehetségesek, például most az intervenciós területről, hiszen a gabona ára olyan jó, hogy nem kell intervencióval foglalkozni! Az intervenciós ár Európában változatlan, az intervenció lehetősége megvan, él az intézkedés - ám nyilván senki nem fog vele élni, mert a piaci ár jóval felette van - hála az istennek! Bármilyen jó is lesz a termés - erre itt és most, az aratás előtt minden remény megvan - lehetetlen, hogy élni kelljen a beavatkozási segítséggel, mert a piac most csúcsra jár. 220 euró körül volt tavaly a gabona ára - indult mindez két esztendeje 101. körül. Hát azóta ekkorát változott a világ...
– Az Európai Unióban a közvetlen támogatások mellett regionális és országos programok, valamint elsősorban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) az, ami a hazai fejlődést szolgálja. Mennyire sikeres az EMVA?
- Mintegy 20 milliárd forintra rúg az eddig kifizetett EMVA-támogatások összege: 2007-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyújtott támogatások helyébe az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások léptek. A legtöbb, 4773 kérelem a növénytermesztésben, kertészetben és állattenyésztésben alkalmazandó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtható támogatásra érkezett. Az ezekre jóváhagyott 42,2 milliárd forint támogatás javát már át is utalta a hivatal. Az állattartó telepek korszerűsítéséhez - beleértve a közös Európai Uniónk számára különösen fontos trágyakezelést is összesen 2241 támogatási kérelmet nyújtottak be. Finanszírozásukra eddig együttesen mintegy 221 milliárd forint támogatást ítélt oda az MVH, ám a kifizetési kérelmek feldolgozása folyik. A mezőgazdasági energiafelhasználás korszerűsítésére - így kazáncserére 12 igénylést küldtek be, a már jóváhagyott támogatások összege 61 millió forint. Az idén meghirdetett uniós támogatási lehetőségek közül a legnagyobb érdeklődés a kertészeti gépek, technológiai berendezések iránt volt ezek iránt 1835 kérelmet nyújtottak be a magyar gazdálkodók. A kertészeti, illetve a növénytermesztési létesítmények korszerűsítésére meghirdetett jogcímen eddig 141 kérelmet
regisztrált az MVH. Kertésztre - a termálvíz termelésbe való bevonására, a fólia- és üvegház-infrastruktúra fejlesztésére is sok jut. Az öntözés-melioráció-vízgazdálkodási támogatásra - itt különösen fontos az összefogás, a szövetkezés - 54, a helyi, vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások - így például a kistérségi közlekedés - fejlesztésére 676 kérelem érkezett. Ez utóbbi a hátrányos helyzetű kistelepüléseken és tanyákon élők életfeltételein kíván javítani azzal, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt új gépjármű beszerzésére. Amúgy valóban sikeres az EMVA - de hát itt a saját munkánkról is van szó... Így a dicsérő - öndicsérő - szavak - nem ildomosak! De a tények valóban beszélnek... Már tavaly, azaz 2007. október közepe volt, amikor az unió jogilag pontot tett úgymond a téma végére... De mi - saját kockázatra - már előbb meghirdettünk egy csomó mindent a gépbeszerzések és a gazdaságok trágyakezelése terén, hogy a hazai állattartó telepeket semmiképpen se érhesse hátrány! Az intézkedések az elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon alapulnak, amelynek egyik elsődleges célja a vidéki munkahelyek megtartása és újabbak teremtése. Ezt a célt szolgálja a gépvásárlási támogatás, a telepi trágyatárolók korszerűsítését, a kertészeti ágazat modernizálását, az élelmiszer feldolgozás korszerűsítését és a vidéki életminőség javítását célzó programok beindítása. Hét esztendő során - azaz az unió jelenlegi költségvetési időszakában - az agrárium és a magyar vidék fejlődésének elősegítésére mintegy 1300 milliárd forint forrás jut. Eddig összesen 360 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásunk van - a korábbi AVOP idején a három esztendő alatt ez a summa 120. milliárd forintnyi volt! A mai óriási szám. Erdőgazdálkodásra, agrár-környezetvédelemre, energianövényekre is sok jut. A pozitívan elbírált ügyfélszám korábban 4200 volt - most meg csak a géptémában ennyi! Összesen vagy húszezer pályázónk van, ami ugye sokszorosa a korábbinak. A 27 tagállamnak egyébként 86 agrárprogramja van, s a miénk a 8.-ként került elfogadásra.
– Ez - ahogy mondják - bizony nem semmi Brüsszelben...
- A régi uniós tagországokban szinte nem is értették, hogy mire ez a nagy sietségünk,
sürgetésünk? Hiszen náluk még szinte el sem kezdték - nemhogy a kifizetéseket, de a kötelezettségvállalásokat sem. De hát tudjuk, mi a dolgunk, hiszen más technológiai szintről indulunk, s fel akarunk zárkózni. Ez pedig csak beruházásokkal, befektetésekkel lehetséges. Ezért óriási a nyomás is az MVH-n.
Akármilyen szépek is a számok, a gazdák csak sürgetnek, csak többet és hamarább akarnak...
Még az informatikai fejlesztések mellett is olykor harminc nappal megnőhet a határidő,
na meg ott vannak a központi, kötelező uniós ellenőrzések. Ezt nehezen élik meg az ügyfeleink. De hát ha közülük csak egyetlen valaki is késik, hiányt kell pótolnia, s az mindenkit hátrányosan érint - ugyanis a szigorú sorrendállítás nem teszi lehetővé, hogy más, több rangsort csináljunk.
– Augusztusban módosulnak a földtörvény szabályai. Szigorodik a csere, az ajándékozás,
- Nézze, sokan mindenféle tranzakcióval igyekeztek kijátszani a helyben gazdálkodóknak kedvező elővásárlási sorrendet. Hitem szerint fontos, hogy az állattartók kiegyensúlyozottan tudjanak dolgozni a magyar agrárium, az export érdekében. A jogszabályi módosítás a kiskapukat csukja be.
– Van, azaz lesz egy közös uniós egységes gazdaságtámogatási rendszer, az SPS. Erre
a tervek szerint hazánk már jövőre, 2009-ben átáll. Mi az MVH elnökének a véleménye erről?
- Az átállás nem könnyű, megint villámgyorsan kell az újat alkalmazni... Ám
Magyarországnak -, a hazai mezőgazdaságnak - sőt a magyar fogyasztóknak is - elemi érdeke, hogy bevezessük! Ezért szerintem „intézményi akadálya" nem lesz! Amikor ezt mondom, eltekintek a hivatal érdekétől, ugyanis ez azt jelenti, hogy ismételten „pluszfeladat - létszám-nélkül!" lesz az MVH vállán, s nagyon-nagyon „bevasalják" rajtunk, a felkészültségünket, úgyhogy mi most ezen is gőzerővel dolgozunk. Ha nem állnánk át a rendszerre, mindenki egy hektárra nézve azonos szintű támogatást kapna. Jelenleg mintegy egymillió hektár olyan területünk van, amely nem legeltetett s csak „valamennyire" művelt, s arra is egy magas támogatási szint jutna egységesen... Felvennék a támogatást, s közben úgy negyedárba kerülne megműveltetésük, mint más hazai gazdálkodóknak... A több pénzjövedelem lenne értéktermelés nélkül tehát. A másik ok: 2013. után valószínűleg csökkenni fognak az agrártámogatások, így sietni kell! A régi uniós tagállamokban már 2005-ben bevezették ezt az SPS-rendszert. Ha nem vezetjük be, a magyar gazdálkodók strukturális versenyhátrányba kerülnének! Ezért keli az agrártárca elképzelései szerint is jövőre áttérni az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerről, az egységes gazdaságtámogatási rendszerre. Így a magyar agrárgazdálkodók közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhetnek már a közeljövőben is. Az SPS-rendszer lényege, hogy a termelés és a támogatás különválik egymástól: az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá, forgalomképessé válik, s ez a termelőket a piaci kereslethez igazodó magatartásra ösztönzi. Ezzel stabilizálódnak a működő és jelenleg is támogatást élvező agrárvállalkozások, különösen az állattenyésztéssel foglalkozók gazdálkodási viszonyai. A bevezetendő új rendszer működtetése olcsóbb lesz a jelenleginél. Amúgy pedig tízmillió magyar élelmiszer-fogyasztó érdeke is - márpedig a hasunkat szeretjük -, hogy a támogatást a földet ténylegesen használók kapják, ne pedig a földtulajdonosok, akik a jelenlegi rendszerben - ez becsült szám - úgy 80 milliárd forint adómentes jövedelemhez jutnak, évente. Ez közel annyi, mint az adót fizető mezőgazdasági termelők éves jövedelme.
Margittai Miklós 1951. július 19-én született Pécsett, itt is érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban 1969-ben, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen üzemszervező agrármérnökként diplomázott 1975-ben. Egy évtizeden át dolgozott a Szigetvári Állami Gazdaságban, később a Baranya Megyei Tanács agrárosztályának közgazdasági csoportját vezette. 1986-tól a megyei TESZÖV-ben tevékenykedett, 1989-től a szövetség titkára volt. 2002 augusztusától a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője volt 2005. május 3-a óta pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke. Felesége, Ágnes egy kis céget vezet; lányaik, Andrea, Zsófia és Zsuzsanna már felnőttek; s immár két unokájuk is van. Zsombor és Emma. Az elnök a mai napig nagy pécsi lokálpatrióta, szabad idejét családja és szőlője köti le. A szőlőnek köszönhetően cirka fél esztendeje borlovag - szűkebb pátriájában, Villányban és Mecsekben, sőt a szélesebb, közös európai rendben.