– Hogyan tett Monok első embere?
– Nyíregyházi vagyok. Katonatisztnek készültem, de a rendszerváltás közbeszólt. Ezért már fiatalon vállalkozásokkal kezdtem foglalkozni. Monokra is egy vállalkozásom révén kerültem, és a helyiek kerestek meg az ötlettel, hogy képviseljem őket.
– És miután úgy döntött, megméretteti magát, jó eredménnyel került a polgármesteri székbe.
– Valóban, több mint kétszer annyi szavazatot kaptam 2006. október 1-jén, mint a korábbi polgármester, aki 12 éven át töltötte be hivatalát.
– Azóta több üggyel is országos figyelmet keltett. Az első ilyen az volt, hogy az önkormányzat a szociális segélyt közmunka végzéséhez és a gyerek óvodába, iskolába járatásához kötötte. Miért vállalta ezt a polgári engedetlenségi mozgalmat?
– Amióta polgármester lettem, másként látom az általánosabb kérdéseket is. Az volt a benyomásom, hogy a mai politikusoknak nincs idejük vagy kedvük a vidékkel foglalkozni.
– Volt-e tudomása a Fidesz-kormány korábbi hasonló intézkedéséről?
– Eddig nem foglalkoztam az országos politikával. Mióta meghoztuk a döntést, többen felhívták a figyelmemet az említett példára.
– Magánemberként országos népszavazást kezdeményezett a törvény meg változtatásáért.
– Elküldtük az Országos Választási Bizottságnak a kérdést, és várjuk a döntést. Ám a monoki kezdeményezés legfontosabb célkitűzése az volt, amit el is értünk: hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a problémára.
– Egyesek a szocialista pártban is rokonszenveznek az ön kezdeményezésével.
–Azt gondolom, azok a normális hangok.
– Más vélemények szerint ön szalonrasszista, és megkülönbözteti a polgárokat.
– Ezt Kállai Ernő kisebbségi ombudsman mondta. A szalonrasszista kifejezés ma olyasmit jelent, mint amikor az ötvenes években valakire azt mondták: reakciós. Meg lehet bélyegezni, ki lehet rekeszteni a társadalomból. Ez a koncepciós perekre emlékeztet,
amikor bármit ki lehetett olvasni bármiből.
– Az ön álláspontja a liberális elvekkel is alátámasztható: ne szánalomból kelljen juttatásban részesülnie valakinek.
– Igen; ez igaz, de én nem politikai dogmákra figyelek, és nem is érdekelnek a címkék. Ebben az ügyben is az érintettek véleményére voltam kíváncsi. Ezeknek a munkahelyüket elveszített embereknek kicsúszott a talaj a lábuk alól. Azért működik Monokon ez a rendszer, mert tartást ad nekik.
– A másik ügy, mely önhöz kötődik, a monoki erdő meglopott tulajdonosainak esete, akiket a tolvajok helyett megbírságoltak.
– Az önkormányzatiság szellemisége szerint elsősorban a helyiek érdekvédelme és biztonságuk szavatolása a feladatunk. Bár ez a téma nem önkormányzati ügy, úgy gondoltam, kutya kötelességünk, hogy azoknak az embereknek segítséget nyújtsunk, akik településünk határain belül élnek, és ilyen vérlázító igazságtalanság éri őket.
– A XIX. században egy Tocqueville nevű francia gondolkodó a korabeli amerikai demokráciáról írva úgy vélekedett, az önkormányzatiság elvén nyugszik a demokrácia.
– Maximálisan egyetértek ezzel a gondolattal. Ez az ország sok kicsi és pár nagy önkormányzat együtteséből áll. Csak akkor beszélhetünk valódi demokráciáról, ha az egyes településeken az emberek eleget tesznek kötelességeiknek, és az önkormányzat biztosítja jogaikat.
– És mi vezette fellépésre a kesznyéteni ügyben?
– Amikor értesültem arról, hogy egy idős férfi úgy próbálta megvédeni a már többször megdézsmált kertjét, hogy saját kertjén belül áramot vezetett az ültetvénye köré, és ezért az egyik tolvaj meg is halt, elmentem a helyszínre. Miután tájékozódtam, úgy döntöttem, saját pénzemen fogadok ügyvédet ennek az embernek. Úgy gondolom, mindenkinek joga megvédeni a magántulajdonát. Többen is vagyunk, akik megpróbálunk olyan társadalmi támogatást nyújtani az
ügyben, ami a bíróságig is elhallatszik: ne ítéljék el a férfit, vagy csak
felfüggesztett büntetést kapjon. Amikor láttam az öregurat rabláncon, nem voltam büszke a jogrendünkre.
HORKAY HÖRCHER FERENC
S7EPESSY ZSOLT
1969-ben született Nyíregyházán. Szülővárosában végezte el a középiskolát.
A rendszerváltás óta önálló vállalkozásokat vezetett. 2006. október 1-jétől Monok polgármestere.