Vatikáni erdőtelepítés a Bükki Nemzeti Parkban (Vasárnapi Hírek)

A Vatikán kizöldül... A pápai állam - mint a minap XVI. Benedek papa Sydneyben, a katolikus ifjúsági világtalálkozón is elmondta többszázezres hallgatóságának - kötelességének érzi megvédeni bolygónkat azzal, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti erőforrásainak környezetkímélőbb felhasználásara. A katolikus egyházfő tevőlegesen is a környezetvédelem ügye mellé állt: a Róma szívében lévő városállam háztetőire napkollektorokat állít, s túl ezen egy megállapodás nyomán Magyarországon, a Bükki Nemzeti Park területén tízezer hektárnyi erdőt telepíttet. Így - némi túlzással - a Vatikán az első állam glóbuszunkon, amely - úgymond - „carbon neutral", azaz „szénsemleges. A megegyezésről szóló „bizonyítvánnyal" - egy magyar zöldcég rendhagyó adománya ez - elvileg eltöröltetett a Szentszék széndioxid-kvótája, azaz nincs károsanyag-kibocsátása.
- A magyarországi erdőtelepítés egy része a német születésű pápa klímaváltozás elleni   igen pozitívan értékelhető kampányának - mondta el a VH-nak Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakállamtitkára, aki korábban a
világszerte ismert, pandamacis logójú nemzetközi szervezet, a WWF magyarországi irodáját vezette. A WWF három fő célkitűzése amúgy a biológiai sokféleség megőrzése; a
környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése. A választás egyébként azért esett a Bükki Nemzeti Parkra, mert más, mint egy védett nemzeti park nem tudná igazából garantálni
azt, hogy a telepítés nem gazdasági célokat szolgál, azaz fennmarad. A dél-borsodi rész, a Tisza árterének környéke kiválóan alkalmas erre a célra. A Klímafa Kft. - a Vatikánnal
megegyező cég - megkereste a tárcát, s elmondta, 37 hektárnyi erdőt telepít majd, ez elméletileg semlegesíti a pápai állam széndioxid-kibocsátását. Tehát ez egyelőre valóban
„elmélet" csupán - de megvalósítható, s meg, is valósítandó, így a szakállamtitkár. Mint ismeretes, a Kiotói Egyezmény, sőt az Európai Unió is szabályozza az államok és a nagy cégek szennyező anyagainak, gázainak maximális kibocsátását. Azok az országok vagy vállalkozások, amelyek túllépik a rájuk megállapított határt, vásárolhatnak úgynevezett karbonhiteleket például az ilyen erdőprojektekkel.
Az erdő a Vatikán nevét fogja viselni Gazdagh Dávid, a Klímafa ügyvezető igazgatója szerint. Szimbólum jellegű, hogy az első projektet éppen a Vatikán számára ajánlotta fel a cég, de szimbólumértékű az is, hogy a Szentszék pedig - amely már jó ideje élharcosa a környezetvédelemnek - elfogadta a felajánlást. A pápai állammal való ilyetén együttműködés amúgy nem csupán „píár" szempontból érdekes és értékes, hanem végtére azért is, mert a valóban a nemzeti parkhoz tartozó terület környezetvédelmi szempontból eléggé lepusztult, elhagyatott jelenleg, s az erdőrehabilitációs projekt kedvező hatással lesz a helyi természetre, környezetre, ráadásul munkalehetőségeket is nyújt. A cégnek több éves előkészület és meglehetősen hosszú átfutás után további kilenc programja is folyamatban van már, Bulgáriában és Romániában is terveznek hasonló telepítésekét. S hogy miért jó ez nekik? Azért, mert az erdősítéssel „megkötött" üvegházhatású széndioxidkvótát értékesíthetik a földkerekség környezetvédelmi piacain, s ebből bevételük származik. A cég mérnökei egyébként együtt dolgoznak a környeztvédelmi tárca mellett az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetével és a soproni egyetemmel is a tudományos és üzleti terven. A kvótakereskedési rendszer olykor csalóka is lehet, ugyanis nem minden esetben történik meg a kibocsátott széndioxid valós visszavonása Földünk légköréből, ám az nyilvánvaló, hogy az erdőtelepítés jó példa, s a megújuló zöldenergia-projektek is megelőzik a további széndioxid-kibocsátást - véli Kalovits Judit, a Greenpeace magyarországi irodájának korábbi szóvivője, aki hasonló szakterületen dolgozik. Az ökológiai restauráció jótékony hatású, hiszen ilyenkor egy olyan összetételű erdőt állítanak elő mesterségesen, amely hasonló az egykor volt „eredeti állapothoz".
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult meg, jelenleg 43 ezer hektárnyi védett erdőterületet foglal magába, 11 tájvédelmi körzettel, valamint 18 természetvédelmi területtel rendelkezik. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója szerint a fennhatóságuk alá tartozó Tiszakeszihez közeli sziget és ártéri rész a restauráció után a 125 ezer hektárnyi összterületű nemzeti parkon belül is egy kiemelten védett terület lesz. Mint elmondta, a tervezési fázis javarészén már túl vannak, most már majd a pályázat következik a további, így uniós forrásokra is. A nemzeti park területe állami tulajdon, ezáltal a „vatikáni exportterv" is köztulajdonban lesz. A legnagyobb szándioxid-megkötők a természetes zöld felületek, erdők, így ezen mikrodomborzati viszonyok közt ártéri társulást szándékoznak létrehozni majd őshonos, elegyes fafajú tölgy-kőris-szílfa ligeterdőként a füves puszták, ártéri részek, mezőség közelében. Ez az ide való természetvédelmi érdekből, kevésbé sérülékeny is; nő a természetes élőhelyek területe, javulnak az ökoszisztéma feltételei.
A Bükki Nemzeti Park területén egyébként ma két nagy rendezvény is van. A bélapátfalvi Gilitka kápolnánál az ez évi Szent Anna búcsú 11.30-kor kezdődik, a szentmisét Szabó József Béla egri teológiai tanár, Felsőtárkány, Szarvaskő, Eger-Felnémet plébánosa celebrálja. A búcsúi szentmisére Szarvaskőből zarándokmenet indul reggel 8.30-kor a vasútállomástól. Kerékpártúra indul, méghozzá hat órás(!) Répáshutáról, a tájháztól Bükkszentkeresztre 9.45-kor - a Hegyező Kerékpáros Természetvédelmi Egyesület, a két helyi önkormányzat, valamint a nemzeti park támogatásával. Akik ma errefelé járnak - akár zarándokként, akár biciklis turistaként - gondoljanak arra a jövendőbeli erdőre is, amely Vatikáni erdő névre lesz keresztelve... Gündisch Mónika