Az Európai Bizottság múlt héten úgy döntött, bíróság elé viszi a szakképesítések elismerésének ügyét, melyet hat tagállam, köztük Magyarország sem vett át megfelelően, vagyis nem építette be az uniós irányelveket a nemzeti jogba. Jogi eljárás folyik ezen kívül hazánk ellen a természetvédelmi jogszabályok és a társasági jog átültetésének ügyében is.
Hogyan is zajlik egy jogi eljárás?
Az Európai Bizottság akkor kezdeményez jogi lépéseket egy tagállam ellen, amennyiben úgy véli, hogy az nem tesz eleget a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A Bizottságot éppen emiatt a "Szerződések őrének" is nevezik. A Bizottság nem fordul egyből az Európai Közösségek Bíróságához, előbb figyelmezteti a tagállamot, hogy nincs vele megelégedve. Az eljárás tehát három szakaszból áll:
A tagállam először "hivatalos figyelmeztető levelet" kap az Európai Bizottságtól. Ez az első írásbeli figyelmeztetés, amelytől számítva általában két hónap áll az adott tagállam rendelkezésére, hogy behozza elmaradását. Abban az esetben, ha nem ért egyet a Bizottsággal, írásos válaszban teheti meg észrevételeit a Bizottság felé.
Ha a tagállam válasza nem kielégítő, a Bizottság "indoklással ellátott véleményt" küld a tagállam hatóságainak, amelyben kifejti, hogy pontosan mit tart a közösségi jog megsértésének. Ez a második és egyben utolsó írásbeli figyelmeztetés. Ezt követően újabb két hónap áll a tagállam rendelkezésére a korrekcióra.
Amennyiben a tagállam ezt is elmulasztja, a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. A Bíróság ítéletében kötelezi a tagállamot a megfelelő intézkedések megtételére, ám pénzbüntetést nem szab ki. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a tagállam ennek a Bírósági ítéletnek sem tesz eleget.
Szakképesítések elismerése
Az Európai Bizottság tehát a fenti eljárás harmadik fázisát léptette életbe Magyarországgal szemben a szakképesítések elismertetése ügyében. Az Európai Bíróságnak kell tehát döntést hoznia róla, hogy Magyarország megfelelően ültette-e át a jogrendbe a 2005/36/EK irányelvet, vagy sem.
A szakképesítések elismerését korábban több irányelvben szabályozták, sőt az egyes ágazatokra vonatkozó szabályok sem voltak összesítve. A szabályozás mögött az az alapelv munkál, hogy minden uniós állampolgár számára biztosítani kell a foglalkozásának szabad gyakorlását. A 2005-ben megszületett irányelv egyetlen jogszabályba fogta össze ezeket. A nemzeti jogrendszerbe való átültetés határideje 2007. október 20. volt
Bár a Bizottság egyelőre nem adott részletes tájékoztatást arról, hogy az irányelv egészét vagy csak bizonyos részeinek átültetését hiányolja, egy különbség azonnal szembetűnő lehet: az Oktatási Hivatal honlapján olvasható, hogy Magyarországon "az Elismerési törvény alapján az a külföldi szakképesítő bizonyítvány ismerhető el, amely olyan alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt". Ez pedig nem felel meg az uniós szabályozásnak, amely szerint minden "valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest" el kell ismerni az adott tagállamban.
Ennek érdekében került sor az elmúlt években a felsőoktatási rendszer és a szakképzés szabályinak összehangolására is. Az azonos szabályok teszik lehetővé ugyanis, hogy az azonos szintű bizonyítványok mögött "azonos" (vagy nagyon hasonló) szintű képzettség rejtőzzön.
A jegyzett társaságok átláthatósága
A társasági joggal kapcsolatos fenntartások még csak az eljárás második szakaszában járnak, vagyis a szerződések őre "indoklással ellátott véleményt" küldött hazánknak. A fentiek értelmében ez az ügy két hónap múlva kerülhet az Európai Közösségek Bírósága elé, amennyiben hazánk nem küld kielégítő választ a Bizottságnak.
A Bizottság még 2007-ben fogadott el kiegészítő intézkedéseket a jegyzett társaságokra vonatkozó átláthatósági követelményekről (átláthatósági irányelv). A módosított átláthatósági irányelv célja, hogy a befektetők pontosabb adatokat kapjanak a társaságok teljesítményeiről és pénzügyi helyzetéről.
Ennek érdekében az alábbi területeken születtek módosítások:
a kibocsátók által a féléves jelentésben közzéteendő pénzügyi adatok terén;
a befektetők által közzéteendő adatok terén, az általuk megszerzett nagyobb részesedésekre vonatkozóan;
az előírt adatok egész Európában való nyilvánosságra hozatalára vonatkozó minimumkövetelmények terén; valamint
az irányelv bizonyos elemeivel összefüggő, harmadik országbeli szabályok egyenértékűségének elismerésére vonatkozó minimumkövetelmények terén.
Az irányelv módosításainak átültetését 2008. márciusáig kellett volna teljesíteni.
A Sajóládi-erdő biodiverzitása
A kötelezettségszegési eljárás legkorábbi fázisában a Sajóládi-erdőben zajló illegális fakitermelés ügye van. Itt a magyar hatóságok még csak egy "hivatalos figyelmeztető levelet" tarthatnak a kezükben.
A Sajóládi-erdőt 2004-ben felvették a Natura 2000 hálózatba, de az ott folyó illegális fakitermelés mostanra súlyosan megtizedelte az erdőt. A Borsod online még tavaly decemberben megjelent cikke szerint a '90-es évek közepétől gyakorlatilag széthordták az erdőt, amely számos védett állatfaj számára szolgált menedékül.
Az ügyben tömegesen tettek feljelentést az erdőgazdaság és a rendőrség emberei is, mostanra pedig az Európai Bizottság is felfigyelt rá. Az EU szabályainak ellenőrző szerve szerint Magyarország nem hozott megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására, valamint hiányosnak értékelte az élőhelyvédelmi irányelvet átültető magyar jogalkotást is.
Más tagállamok is mulasztanak
A Magyarország ellen zajló intézkedések nem egyedülállóak. Csak a múlt héten 14 tagállammal szemben jutott a már meglévő eljárás egy további szakaszba, vagy indult eljárás. A Bizottság ugyanakkor leszögezi, hogy a Bírósági perre csak az esetek töredékében kerül sor, általában még az eljárás korábbi szakaszában sikerül rendezni a jogvitát.