Kedden Milan Urbáni módosította a kormány elképzelését a magán- egészségbiztosítók költségvetésének jóváhagyásáról – úgy, hogy a kormány csak áttekinthesse azokat, de jóváhagyási joga ne legyen. Ma a közlekedési infrastruktúra számára tervezett újabb kisajátítások esetében tette meg ugyanezt Milan Rehák néppárti képviselő.
Igaz, az alapkérdést, hogy alkotmánysértő-e az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy konkrét sztrádaszakaszok vagy gyorsforgalmi utak magántulajdonban lévő ingatlanokon épüljenek, amelyeket nem vásárolt fel a beruházó és nem sajátított ki az állam, de a néppárt legalább azt az újabb rendelkezést ki akarta operálni a kormány javaslatából, hogy aki nem adja önként és dalolva a földjét vagy a házát, annak a bírósági eljárás után 20 százalékkal kevesebb kárpótlás járjon. Rehák és a DSZM Néppárt ezt tartja alkotmánysértőnek, mert a törvény előtti jogegyenlőséget tagadja, amikor bünteti a tulajdonához ragaszkodót. Az ellenzék, amelynek nevében felszólalt Pavol Prokopovič volt közlekedési miniszter, Simon Zsolt az MKP-ból, Daniel Lipšic és Stanislav Kahanec a Kereszténydemokrata Mozgalomból viszont a kisajátítási eljárást magát tartja annak. Azt az elképzelést, amelyet már 2007 decemberében átvert a koalíció, hogy az autópályákat tulajdonjogilag rendezetlen területeken is építhetik a beruházók, s amelyet a hatályba lépést követően azonnal alkotmánybíróságra adott az ellenzék. Bár sürgősséget kértek rá, az alkotmánybíróság máig nem foglalkozott a kérdéssel. Ezt is felrótták a vitában. Ahogyan azt is, hogy az építkezési engedély kiadását elveszik a helyi hatóságtól és a kerületi építésügyi hivatalhoz helyezik át, hogy az érintett községek ne szólhassanak bele az eljárásba. Többen is megemlítették, hogy a tárcaközi egyeztetés során már a Legfelsőbb Bíróság is elvi kifogást emelt, és alkotmánysértésre figyelmeztetett, amit a kormány nem vett figyelembe. Arra is kitértek, hogy az autóutakat magántőke bevonásával akarja megépíteni az állam, a törvényben azonban nem rendezi, milyen viszonyban lesz a magántőke az érintett tulajdonnal. Pavol Hrušovský azt is megkérdezte, ha már a kormány elővásárlási jogot köt ki magának a törvényben, a piaci áron kívül miért nem kínál más lehetőséget is, például csereföldet, erdőt vagy házat-lakást a tulajdonosnak, vagy a piaci áron túl valamiféle kárpótlást is a vagyona elvesztése fejében. Az állam elővásárlási joga ugyanis a jövőre nézve is köti a tulajdonost, illetve annak örököseit is – tekintettel arra, hogy az érintett autópályák és gyorsforgalmi utak építése 2012-ben fog elkezdődni. A törvényjavaslat előterjesztője, Ľubomír Vážny miniszter Milan Rehák javaslatát támogatta, a többi kifogást elvetette – arra hivatkozva: a rendkívüli törvény arra kell, hogy gyorsan épülhessenek meg az utak. Azt is leszögezte: az utak átadásának napjáig ki kell vásárolni vagy ki kell sajátítani az ingatlanokat, mert a közlekedés csak vagyonjogilag tiszta utakon indulhat meg. Azt viszont ki kell zárni, hogy tulajdonjogi viták miatt évtizedekig tartson az építkezés. A parlamenti többség megszavazta az újabb rendkívüli kisajátításokat, és Milan Rehák néppárti képviselő javaslatát is.
Megszavazta a plénum a tegnap este megvitatott törvénymódosításokat, köztük az adótörvényét is, amelyben az idei szinten befagyasztotta a közjogi méltóságok bérét, így a köztársasági elnökét, a miniszterelnökét és a miniszterekét, a képviselőkét és azon állami tisztségviselőkét, akiknek a bére a képviselők jutalmazásából van levezetve. Ugyanitt jóváhagyta az alkalmazotti bónusz, vagyis egy fajta adóvisszatérítést azok számára, akiknek a havi jövedelme a minimálbér felénél magasabb, de a teljes összegénél kevesebb. A plénum még délelőtt megnyitotta a 2009-es költségvetés vitáját.