Egy héttel az infernó keletkezése után a rendőrség továbbra is a szándékos gyújtogatókat keresi, miközben a politikusok és a szakértők már a tűzvész kiváltó okait vizsgálják, és az ország jövőjéről vitatkoznak.
„Egyenesen a pokolból érkező pusztító tűzvihar, amelyik feltartóztathatatlanul halad feléd. Borzasztó volt" - számoltak be apokaliptikus állapotokról az elmúlt hétvégén Ausztráliában keletkező erdőtüzek miatt sok esetben több méter magas lángoszlopokkal szembenéző túlélők.
Úgy közeledett, mint egy gyorsvonat" - mondta az egyik kisvárosban élő Mick Gaskin, aki a háza tetejéről pillantotta meg a lángokat. „Már a tűz ropogását is hallottam, azonnal leugrottam a tetőről, és szóltam a feleségemnek, hogy hozza gyorsan a gyerekeket." A tűz percek alatt lángra lobbantotta az egész várost, az autóval menekülő család pedig csapdában találta magát, mivel a kivezető utakat mindenfelé a kialakult káoszban összeütközött autók és kidőlt fák torlaszolták el. Az egyetlen esélyük az maradt, ha az egyik ponton megpróbálnak átvágni a tűzfalon, ezzel a biztos halált is kockáztatva, amennyiben túl nagy területet uraltak már a lángok. „Semmit sem lehetett látni, ezért csak egyenesben tartottam a kormányt és nyomtam a gázt. Körülöttünk minden élénkvörösre váltott, a szélvédő teljesen átforrósodott" - mondta Gaskin, aki az egyik ponton már azt hitte, hogy nem jutnak át élve a lángokon. Végül mégis sikerült megmenekülniük, és az egyik közeli városban találtak menedéket. „Egy lottónyereménynél is többet ér, hiszen életben maradtunk, miközben nagyon sokan már nincsenek köztünk" - idézte a túlélőt a Telegraph.
Soha nem látott pusztítás
Szombaton a lángok megfékezésén dolgozó tűzoltók bejelentették, hogy éppen egy héttel a tűzvész keletkezése után hamarosan az utolsó tüzet is ellenőrzésük alá vonják, és a közvetlen veszély ezzel elhárul. Február 7-én Ausztrália történetének legsúlyosabb erdőtüze kapott lángra, miután több száz kisebb tűz sok helyen egyesült, majd az erős szélben pusztító tűzviharként söpört végig az ország délkeleti részén található Victoria állam erdős és bozótos területein.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján csaknem 200 ember vesztette életét a tűzvészben, de számos településen még folyik a helyszínelés, és a hatóságok szerint az áldozatok száma végül meghaladja majd a kétszázat, egyes becslések szerint akár a háromszázat is. Több százan sebesültek meg, sok túlélő medencékben, víztározókban vagy patakokban vészelte át a pusztítást. A pénteken közzé tett adatok szerint a lángokban 3700 hektáron több mint 1800 ház semmisült meg, hétezren vesztették el otthonukat. Az anyagi kár mértéke becslések szerint meghaladja a félmilliárd ausztrál dollárt (kb. 75 milliárd forint).
A tragédia jelképévé váló Marysville-t gyakorlatilag letörölte a térképről a megállíthatatlan tűzvihar, aminek a nyomában csak elszenesedett facsonkok, megolvadt autók és a földdel egyenlővé tett házak maradtak. A katasztrófában a Victoria állam fővárosától, Melbourne-től száz kilométerre található ötszáz fős település minden ötödik lakosa életét vesztette, a helyszínen dolgozó tűzoltók elmondása szerint legborzalmasabb rémálmukban sem láttak az ottanihoz hasonló pusztítást.
Tömeggyilkosságnak tartják
A hatóságok gyanúja szerint Marysville-nél és több helyszínen szándékos gyújtogatás miatt keletkeztek a végzetes napon a többivel egyesülve később pusztító erejű erdő- és bozóttüzek. Az pedig egészen biztos, hogy a hét közepén egyesek szándékosan nehezítették a helyzet normalizálásához már közel járó tűzoltók munkáját, amikor újabb tüzeket gyújtottak korábban már biztosított területeken. „Személyes véleményem szerint hagynunk kellene őket a börtönben megrohadni" - mondta ki egy tévéműsorban Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök számos ausztrál véleményét a gyújtogatókról, akiknek tettét a politikus tömeggyilkosságnak nevezte.
Komoly csapás az állatvilágnak
Állatvédő szervezetek szerint több százezer állat biztosan elpusztult a tűzvészben, de számuk akár a több milliót is meghaladhatja.
Az ország legismertebb jelképének számító kenguruk mellett számos bagoly és gyík is odaveszett a lángokban. „De nemcsak az ismertebb fajokra kell gondolni. Rengeteg oposszum, erszényes borz, kisebb rágcsálók és madarak - egészen változatos élővilág tűnt el" - mondta az egyik szervezet képviselője. A lángokban az állatok természetes élőhelye is megsemmisült, ezért az állatvédők szerint még hosszú időbe telik, amíg újra visszaáll a korábbi rend. „Nem tudjuk újjáépíteni a környezetüket csupán néhány év alatt. Egy erdőt nem lehet csak úgy újjáépíteni, mint egy házat.”
Miután a héten több feltételezett tettest is kihallgattak, az ausztrál hatóságok pénteken őrizetbe vettek egy férfit, akit szándékos gyújtogatással gyanúsítanak. A férfit jelenleg pszichológusok vizsgálják. Amennyiben később bűnösnek találják az ellene felhozott vádakban, tettéért akár 25 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik. Egy külön ezért felállított százfős nyomozócsoport további feltételezett gyújtogatókat is keres.
Szélsőséges körülmények összejátszása
Bár a szándékos gyújtogatás komoly szerepet játszott a történtekben, az Ausztráliában egyébként október és március között minden évben rendszeresen keletkező több ezer erdő- és bozóttűznél sokkal pusztítóbb „ fekete szombatnak" elnevezett katasztrófát főként szélsőséges természeti jelenségek együtthatása okozta. Az évek óta tartó szokatlan szárazság mellett a január végétől az ország déli részén tomboló rendkívüli hőség éppen február 7-én érte el csúcspontját, amikor Melbourne-ben 46,6 Celsius fokkal megdőlt a melegrekord. A tüzek keletkezését elősegítő körülmények mellett a végzetes elem az egyes helyeken akár 125 km/h-s erősségű, változó irányú szél volt, ami pillanatok alatt elterjesztette a lángokat.
Tekintettel a várható körülményekre, Victoria állam miniszterelnöke, John Brumby és a helyi katasztrófavédelem parancsnoka, Russel Rees már a végzetes hétvége előtt figyelmeztette a lakosságot, hogy szombaton adott esetben az eddigi legveszélyesebb tűzvésszel nézhetnek majd szembe. A lángok intenzitása és gyors terjedése azonban így is teljesen váratlanul érte a hatóságokat és a lakosságot, írja a Times Online.
Brumby éppen ezért a hét végén bejelentette, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a tűzvész kialakulását és terjedését kiváltó és elősegítő tényezők pontos feltérképezésére. A bejelentéssel párhuzamosan azonnal megkezdődött az egymásra mutogatás, de a különböző megszólaló szakértők a jövőt érintő megoldási javaslataikat is ismertették.
Mindennapossá válhat
Környezetvédők, számos ausztrál politikus és a legnagyobb tűzoltó szakszervezet is úgy véli, hogy a mostani tűzvész egy utolsó utáni figyelmeztetés a klímaváltozás elleni harcban. Ausztrália az országra egyébként is jellemző nagy meleg és szárazság miatt ugyanis a globális felmelegedés által az egyik leginkább érintett ország. A klímaváltozás ellen küzdők szerint 2050-re akár mindennapossá válhat a mostani katasztrófát kiváltó körülmények összejátszása, amit csak az üvegházhatásért felelős káros gázkibocsátás drasztikus visszafogásával lehetne elkerülni.
Az AP-nek nyilatkozó David Nicholls klímaváltozás-szakértő szerint ugyanakkor az erdőtüzek gyakoriságáért nem okolható kizárólag a globális felmelegedés, hiszen a feljegyzések szerint korábban is előfordultak már extrém körülmények Ausztráliában. Azzal egyetértett viszont, hogy a tüzek intenzitása és veszélyessége a klímaváltozás függvénye. „Sok olyan eset, ami a korábbi években egy kis területen megfékezhető volt, a jövőben a victoriaihoz hasonló méretű erdőtűzzé válhat. Tűz pedig szándékos gyújtogatástól kezdve villámcsapásig bármikor keletkezhet" - figyelmeztetett Peter Marshall tűzoltóparancsnok.
A kormányzati lépéseket sürgető nyilatkozók többsége ugyanakkor azt is elmondta, hogy bizonyos fokú felmelegedés már biztosan elkerülhetetlen, ezért a jelenleg létezőkön kívül mindenképpen szükség lesz a jövőben újabb megelőző óvintézkedésekre.
Hiányzott a vészcsengő
Kidőlt oszlop is okozhatott tüzet
Beperelte az ausztrál tűszvész több túlélője az egyik szingapúri tulajdonú áramszolgáltatót, mert szerintük a cég hanyagsága miatt dőlt ki több villanyvezeték, valószínűleg a vezetékből kipattanó elektromos szikrák gyújthatták meg a bozótost, elindítva ezzel az egyik tüzet.(FH)
Több túlélő is azzal vádolja a hatóságokat, hogy nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást és nem figyelmeztették időben a lerombolt települések lakosait a közeledő tűzvészre. Közülük sokan azt az évek óta bejelentett telefonos vészjelző rendszert hiányolták, amelyik a tervek szerint vészhelyzet esetén a mobilokon és a vezetékes hálózatokon is figyelmeztetné a veszélyeztetett területeken élőket. Az „elektronikus kopogtatónak" nevezett rendszer bevezetése elsősorban bürokratikus akadályok és személyiségi jogok védelme miatt húzódik már évek óta. A mostani eset után azonban Rudd miniszterelnök megígérte, hogy akár az egyes államok tiltakozása ellenére is még év végéig felállítják a vészjelző hálózatot.
Szakértők ugyanakkor vitatják, hogy vajon a működő rendszer mennyiben segíthetett volna a mostani esetben, hiszen a lángok váratlanul gyorsan és a hirtelen irányt változtató szél miatt a hatóságok számára is kiszámíthatatlanul értek el településeket. A rendszer ugyanakkor országos szinten is mindenképpen hasznos segítség lenne, hiszen Ausztrália sajátos földrajzi és időjárásbeli adottságai miatt északon jellemző áradások ellen is hatékonyan lehetne bevetni.
Képtelenség kivédekezni
A tájékoztatás fejlesztésével összefüggésben a The Age [2] ausztrál folyóirat szerint felül kell vizsgálni a korábbi tűzeseteknél bevált „Maradj (és készülj fel megfelelően a védekezésre) vagy Szaladj (el otthonról a lehető leghamarabb)" elvet is. Ez arra a megállapításra épült, hogy a két említett lehetőség bármelyikével átvészelhető a közeledő erdő- vagy bozóttűz, és csak azok vannak igazán veszélyben, akik az utolsó pillanatban próbálják elhagyni otthonukat. Február 7-én ugyanakkor gyakorlatilag nem volt olyan család, amelyiknek sikerült volna megvédenie a házát, és az otthon maradók többsége csak csodával határos módon menekült végül meg.
A katasztrófavédelmi főnök Russel Rees szerint leginkább az elmúlt években a veszélyeztetett területekre költözők vannak veszélyben, ő ugyanis azt a társadalmi jelenséget látja a probléma hátterében, hogy az elmúlt években tömegesen vándoroltak ki családok a városokból a környező bozótos részekre. A tűzvészekkel szemben még tapasztalatlanabb lakosság arányának növekedése az érintett területeken a The Wall Street Journal szerint is külön kockázatot jelent.
A biztonsági sáv segíthet
Sokszor azonban semmit sem számít, hogy milyen tűzvédelmi tapasztalata van egy lakónak. „Egyes helyek adott körülmények között egész egyszerűen megvédhetetlenek" - mondta az Ausztrál Nemzeti Egyetemen erdőgazdálkodást oktató Peter Kanowski a The Australiannek [3]. Szerinte éppen ezért már az építkezések engedélyezésénél is sokkal szigorúbb építési előírásokra van szükség, és a különösen veszélyeztetett területeken akár be is kell tiltani az építkezést. Kanowski úgy látja, hogy nagyon gyakran túl közel engedélyezik a házakat például a levelükben található olaj miatt különösen gyúlékony eukaliptusz fákból álló övezetekhez.
A victoriai vezetés a The Age szerint több esetben még ösztönözte is az új lakosokat, hogy az ausztrál kertvárosi hangulat fokozása érdekében ültessenek minél több fát a házuk közelébe, miközben az épülettől hat méternél messzebb található fák kivágását még büntették is. Egy családnak korábban több tízezer dollárt kellett kifizetnie, amiért a házuk százméteres körzetében biztonsági sávot hoztak létre az erdő- és bozóttüzek ellen. A lap szerint ugyanakkor február 7-én több kilométeres körzetben egyedül ez az egy ház vészelte át épségben a katasztrófát.
David Packham, az ausztrál meteorológiai intézet bozóttüzekkel foglalkozó korábbi munkatársa szintén a biztonsági sáv hiányára hívta fel a figyelmet. A kialakult helyzetért szerinte a környezetvédők is felelősek, ugyanis úgy látja, hogy akcióikkal számos esetben nyomást gyakoroltak az állami vezetőkre és több tűzvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen is felléptek a fák és a növényzet teljes megóvásáért. Így viszont irányított égetésre sem volt lehetőség.
John Brumby úgy vélte, hogy a mostani tűzvészt követően adott esetben mindenképpen a természetes környezet egy részének eltávolítására lehet szükség. De a victoriai miniszterelnök szerint az Ausztrália bozótos vidékén nem jellemző pince vagy akár tűzbiztos bunker építésének lehetőségét is meg kell vizsgálni. Iván András
A legpusztítóbb erdőtüzek
A világ különböző pontjain az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban fellángoló erdőtüzek következtében legtöbbször csak az anyagi kár volt jelentős, azonban számos alkalommal sajnos emberéleteket is követeltek a lángok.
Ausztráliában az eddigi legtöbb halálos áldozattal járó tűzvész 1983-ban keletkezett, „hamvazószerdán” 75 ember életét követelték a lángok, és 3 ezernél több lakóház pusztult el. A második legsúlyosabb erdő- és bozóttűz az 1939-es "fekete péntek" volt, amikor 71 áldozatot szedtek a lángok.
Legutóbb 2007 nyarán Görögországban a különösen fullasztó kánikula és szárazság következtében tört ki [4] a korábbiaknál sokkal veszélyesebb tűzvész, amelyben 77-en vesztették életüket. Az erős szél és a nyári hőség miatt gyorsan terjedtek a lángok, végül az ország területének közel öt százaléka lángolt és országszerte rendkívüli állapotot hirdettek ki.
1987-ben 190-en haltak meg egy Kínában tomboló erdőtűzben, miközben közel ötvenezren vesztették el otthonukat. A tűzvész egymillió hektárnyi területet perzselt fel, és a lángok három várost is a földdel tettek egyenlővé.
1949 nyarán Franciaország délnyugati részén pusztított az ország történetének legveszélyesebb tűzvihara, amit egy figyelmetlenül eldobott cigaretta okozott. A lángok következtében 82-en haltak meg. Az áldozatok kivétel nélkül tűzoltók és az oltásban segítő önkéntesek valamint katonák voltak, akik munkájuk közben a hirtelen irányt változtató szél miatt kerültek végzetes csapdába.
Az egész történelem egyik legtöbb halálos áldozatot követelő erdőtüze az Egyesült Államok egyik tagállamában, Wisconsinban pusztított száznegyven éve. 1871. októberében, éppen a Nagy Chicagói Tűzzel egyidőben 500 ezer hektárnyi területen tizenhét települést perzseltek fel a Peshtigo közelében keletkező erdőtüzek. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a becslések szerint legalább ezerkétszázan vesztették életüket a lángokban. A Peshtigóban élő lakosok közül szinte csak azok maradtak életben, akik a települést kettészelő folyóba vagy különböző kutakba és víztározókba menekültek. (Forrás: Le Nouvel Observateur)